tag:blogger.com,1999:blog-9651826558775338952024-03-13T19:09:34.430+01:00Moncsi könyves univerzumaUnknownnoreply@blogger.comBlogger85125tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-30590154295636637162017-03-06T23:10:00.001+01:002017-03-06T23:10:12.973+01:00Búcsúzás<div style="text-align: justify;">
Körülbelül egy hónapja fogalmazódott meg bennem egy gondolat. Egy olyan gondolat, amit egyszerűen nem tudtam kiverni a fejemből. Vicces, mert annak idején, majdnem négy évvel ezelőtt, a blogolás ötlete is ugyanígy jött a fejembe. Tizennégy éves voltam, általános iskolás, és így visszagondolva el se tudom képzelni, honnan merítettem annyi bátorságot, hogy kiálljak a - valljuk be őszintén, igencsak gyengécske - írásaimmal, gyakorlatilag az egész Világháló elé. </div>
<div style="text-align: justify;">
De megtettem. </div>
<div style="text-align: justify;">
És ezzel a lépéssel nagyon sokat köszönhetek az akkori önmagamnak. Mert csodálatos élményeket és tapasztalatokat szereztem, rengeteg nagyszerű könyvet, embert és blogot ismertem meg, és elképesztő élmény volt ennek a közösségnek a tagja lenni. De az idő múlik, és közben én is sokat változtam. Néha eltévelyedtem, aztán visszataláltam, és újult erővel vetettem bele magam az írásba, és legfőképpen annak az örömébe, hogy talán másokat egy-egy könyvajánlómmal olvasásra ösztökélhetek, vagy megismertethetek egy jó könyvet. Ez mindennél többet ért és többet ér még tulajdonképpen most is számomra. Hiszem, hogy a könyvek és az olvasás a legjobb dolgok közé tartoznak, amik az emberiséggel megtörténhettek az idők során. A könyvekben varázslat lakozik, és a varázsige, amivel az ember előhívhatja magának ezt a csodát, az egyik legnagyobb kincs a világon: az olvasás.</div>
<div style="text-align: justify;">
Én már egészen kicsi koromtól kezdve alkalmaztam ezt a varázsigét, de ahogy visszagondolok az elmúlt évekre, valami egyre inkább elvitt másfelé. Szó sincs arról, hogy mondjuk megcsömörlöttem volna, vagy valami hasonló, egyszerűen csak máshová kellett összpontosítanom az energiáimat. Közben pedig észrevétlenül is az történt velem, ami soha nem akartam, hogy megtörténjen: hogy az olvasás többé már nem varázslat, hanem olyan "muszáj" dolog lett. Mint amikor az embernek szednie kell valamiféle kanalas gyógyszert: lehet hogy először viszonylag finom, és érzed a jótékony hatását, de egy idő után már émelyítő, mégis, ha nem szeded be, utána rosszul érzed magad. </div>
<div style="text-align: justify;">
Rendben, ez egy borzasztóan lelombozó és bugyuta hasonlat, de azt hiszem, a lényeg azért átjön belőle. </div>
<div style="text-align: justify;">
Úgy érzem, az életem most számos dologban fordulóponthoz érkezett, és az utóbbi időben kissé elvesztem a döntések sorozatában. (Abba még bele se gondolok, hogy mi lesz velem jövőre az érettségi időszakban, de ez most nem tartozik ide.) Eddig csak halogattam, tologattam, és amit a legjobban utálok: félszívvel csináltam mindent. És ez így nem mehet tovább. Az ember vagy csináljon valamit teljes szívvel és lélekkel, vagy inkább sehogy. Mert amikor valamit csinálsz is meg nem is, az gyakorlatilag semmilyen. És az egysíkú dolgok számomra mindig is taszítóak voltak. És mégis, hogyan legyek egyensúlyba magammal, ha a saját cselekedeteim ellentmondanak az elveknek, amiket vallok? </div>
<div style="text-align: justify;">
Így amikor rádöbbentem arra, hogy teljesen elvesztem a mindennapok döntéshalmában, és elkezdtem a rossz értelemben sodródni, akkor tudtam, hogy nem húzhatom tovább a dolgokat. Ezt sem. Egy hónappal ezelőtt leültem ide a gépem elé, és megnyitottam itt egy új vázlatot. A címet már tudtam, de azt nem, hogy mit is írhatnék. Túl friss volt, túl sok minden kavargott bennem, és akkor sajnos még távol maradt a felismerés. De nem vergődök tovább. Több tisztelet jár ennek a blognak, az olvasóknak, és annak a tizennégy éves kislánynak is, aki régen elkezdte ezt az egészet annál, hogy hébe-hóba felnézek és kéthavonta méltóztatok egy-egy bejegyzést megírni. </div>
<div style="text-align: justify;">
Csodálatos dolgokat kaptam ennek a blognak köszönhetően a négy év alatt. Sokkal kevesebb lennék ma, ha annak idején nem vágok bele ebbe az egészbe. Ez a négy év ebből a szempontból mindig boldog emlékeket fog idézni, bárhogy is lesz a jövőben. Nem akarom teljesen elzárni magamat, mert fogalmam sincs, hogy mit hoznak az elkövetkezendő idők. Hagyok magamnak itt egy kiskaput, mert sohasem lehet tudni. Talán egyszer visszatérek még ehhez az egészhez, lehet hogy itt, lehet, hogy egy másik platformon, nem tudom biztosan. De amit most teljes bizonyossággal tudok, hogy ezt a döntést meg kellett hozzam. </div>
<div style="text-align: justify;">
Nem akartam a végére semmiféle béna köszönetnyilvánításokat írni, mert olyan elcsépelt. Úgyhogy csak annyit szeretnék mondani így a végére, hogy hálás vagyok. Hálás mindazért amit a blogtól és tőletek kaptam. A legjobbakat kívánom. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ölel benneteket, </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Moncsi/Móni</div>
Unknownnoreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-66949022073370884252017-01-28T14:03:00.003+01:002017-01-28T14:03:28.541+01:00Fiona Wood: Vadvilág<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0UkvgbXzvbcHe73-j3rBTGfRzn386PVaTs3Xc7Ueh1Q0rPoACCncoT0FNEBvTFu7IacqjAtKtPam0VvznxaedcwXpSrLb2T9x0cbDdiza-Ll5X_JrFjjsyIqW0HdZeML-mn7jZtYglpPE/s1600/Vadvil%25C3%25A1g_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0UkvgbXzvbcHe73-j3rBTGfRzn386PVaTs3Xc7Ueh1Q0rPoACCncoT0FNEBvTFu7IacqjAtKtPam0VvznxaedcwXpSrLb2T9x0cbDdiza-Ll5X_JrFjjsyIqW0HdZeML-mn7jZtYglpPE/s320/Vadvil%25C3%25A1g_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" width="199" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
A Vadvilág frissítő, szívhez szóló ifjúsági regény az első
szerelemről, a barátságról és a be nem illeszkedésről. Két merőben eltérő
szemszögből ismerjük meg a történetet. Az egyik mesélő a rút kiskacsából lett
hattyú, Sibylla (Sib), a másik az új lány, Lou, aki nemrég veszítette el a barátját
egy tragikus balesetben.</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A Vadvilág egy középiskolai osztály erdei iskolai története,
ahol túlélési és tájékozódási technikákat tanítanak nekik, és ahol
megismerhetik a valódi életet az iskola falain kívül. Miközben Sib igyekszik
kideríteni, hányadán is áll új, népszerű barátjával és féltékeny legjobb
barátnőjével, Lou pedig azért küzd, hogy túlélje a mindennapokat, ez a páratlan
páros felismeri, mi – és ki – számít igazán.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><u><span style="font-size: x-small;"><br /></span></u></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Kiadó: GABO</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2015</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: Wildlife</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Fordította: Szabó Luca</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;"><o:p>ISBN: </o:p><span style="background-color: white; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">9789634060338</span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Egy kedves barátnőm olvasmánylistáján láttam meg ezt a
könyvet, és bár már gyakran úgy érzem, az ilyesfajta regények nem adják azt az
élményt számomra, mint régen, néha igenis jólesik valami ehhez hasonlót
olvasni. Ezeknek a javarészt tiniknek szóló könyveknek is megvan az a „felsőbb
osztálya”, melyek egy kicsit különlegesebbek, adnak valami pluszt, valami mélyebbet,
mint egyes műfajbéli társaik. Valami ilyesmit vártam a <i>Vadvilág</i>tól.</div>
<a name='more'></a><o:p></o:p><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfLV3XhCTNDETdJx1eTVHNDrsgD7nhycbnet_ZRyibZtGFNeT5XTk3Y37b14MQ7RH-97ETGgj_586eAhgoj50Cf4u-LRqNWix8SeOFB6r8-AvOYvMwz5unkNYNtMn10kd41QOMlR02pphl/s1600/vadvil%25C3%25A1g.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="112" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfLV3XhCTNDETdJx1eTVHNDrsgD7nhycbnet_ZRyibZtGFNeT5XTk3Y37b14MQ7RH-97ETGgj_586eAhgoj50Cf4u-LRqNWix8SeOFB6r8-AvOYvMwz5unkNYNtMn10kd41QOMlR02pphl/s200/vadvil%25C3%25A1g.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A történetet két lány szemszögéből ismerhetjük meg. A
különlegesen átlagos Sibylla (tudom, tudom, de tényleg ez a szópár írja le őt a
legjobban:-)) nagy lehetőséget kap a „lúzerségből” való kitörésre, amikor
szépségiparban dolgozó nagynénje beajánlja a lányt az egyik kozmetikai cég
reklámjába. Legjobb barátnője, Holly, közben egyre inkább terrorizálja a lányt a
túlzott nyomulásával és folyamatos beszólogatásaival, még Sibylla kiskori lelki
társát, Michaelt is igyekszik kitúrni, amennyire csak lehet. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Lou eközben elhunyt szerelmét gyászolja, s még az új sulival
is meg kell küzdenie, amelynek különlegessége, hogy egy szemeszterét egy
elszigetelt vadonban kell eltölteni. A lány összebarátkozik Michael-el, és
Sibyllával is egy szobába kerül. Egy idő után a két lány felfigyel egymásra,
azonban Sibylla megfelelési kényszere és Lou titkolózása miatt falakba
ütköznek.<br />
A regényben a két szemszöges megoldás nagyon érdekesre sikeredett.
Sibylla és Lou két igazi ellenpólus, két nagyon különböző személyiségű ember. Sibylla
borzasztóan gátlásos, és görcsösen szeretne megfelelni a társadalom, jelen
esetben a „menők” elvárásainak, miközben egyre inkább elfojtja az igazi énjét. Nagyon
sok tinédzser küzd ezzel a problémával, így a lánnyal nagyon könnyen lehet
azonosulni. Tetszik, hogy ennek a regénynek nem az a célja, hogy zseniális
karaktereket tegyen az olvasó szeme elé, hanem hogy segítsen átélni, esetleg
emlékeztetni bennünket tinédzser (vagy akár felnőtt) korunk balgaságaira.</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
És ott van Lou, aki egy igazi különc, akit nem érdekelnek a
társadalom vagy mások elvárásai. Ő csak saját magának szeretne megfelelni. Ugyanakkor
ott van benne a gyász, és az a fajta fájdalom is, amit akkor tapasztal az ember, ha érzi,
valamihez túl korán kellett felnőnie.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Nagyon tetszett ez a két szemszöges megoldás, mert így egyik
lányból sem volt túl sok, Lou remekül ellensúlyozta Sibylla nyafogását, még Sibylla
részei kissé talán eseménydúsabbnak mondhatóak. Kicsit mást vártam a két lány közti
kapocstól, én azt hittem, a regény az ő kapcsolatukat is jobban feszegetni
fogja, helyette inkább azt éreztette az írónő, az ő barátságuk még csak a könyv
vége felé veszi igazán kezdetét. Talán ez így volt jó. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Oh, és ha már a barátság is szóba került. A regény
legnagyobb negatív tényezője számomra Holly volt, és a viselkedése. Komolyan, a
hajamat téptem, amikor a nyilvánvaló szemétségek sem nyitották már fel Sibylla
szemét azzal kapcsolatban, hogy egy igencsak mérgező „barátság” az, ami Holly
és közte van.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az másik nagyobb negatívum, amit ki tudnék emelni az az,
hogy adva volt egy nagyon érdekes környezet a regényben, és ez kissé háttérbe
szorult az érzelmi viharok és minden egyéb szívügy mellett. Örültem volna, ha
néhány programot sokkal jobban kifejt az írónő, és részletesebben kidolgozza az egész tábor rendszerét, szerintem nem származott volna hátránya belőle a
regénynek.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
De tulajdonképpen nem lőttem teljesen mellé, amikor azt
feltételeztem a regényről, hogy kicsit mást nyújt, mint a hasonló kategóriában
íródott társai. Azt gondolom, hogy esetleg a nálam fiatalabbaknak (kb.13-14
éves korosztály) nagyon jó útmutató lehet a jövőre nézve. S bár az embernek meg
kell tapasztalnia a csalódásokat is ebben a korban, ez a könyv a tanulságot
kifejezetten szórakoztató, olvasmányos köntösbe csomagolja.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcy3khkp6xyyqD2h_4pBbIsCDTCknefjg6Pb1CKsxvRvorce5Kg5R32BzGWnb4OfkuUr2Kwuxdla8p4146OwRIGI8e2hvUmC3ydFJNey0im6DWuQ5bUji96n3h5-nLRZlCstJaxevTZxsz/s1600/vadvil%25C3%25A1g_bakancs.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="124" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcy3khkp6xyyqD2h_4pBbIsCDTCknefjg6Pb1CKsxvRvorce5Kg5R32BzGWnb4OfkuUr2Kwuxdla8p4146OwRIGI8e2hvUmC3ydFJNey0im6DWuQ5bUji96n3h5-nLRZlCstJaxevTZxsz/s200/vadvil%25C3%25A1g_bakancs.jpg" width="200" /></a>Az egész regény kicsit olyan hebehurgya, de az abszolút jó
értelemben. Néhol kissé filozofikussá válik, máskor humorossá, és egyáltalán,
az egész olyan művészien jópofa és egyben van, hogy az említett hibák ellenére
sem lehet nem szeretni.<br />
Összességében azt mondhatom, pozitív élményt nyújtott ez a könyv.
Tetszett a két szemszöges megoldás, az egész atmoszféra, a természet jelenléte,
és főként az, hogy a regényt átitatja a realitás, ami a könyv végén is nagyon
érződött. De másképpen talán nem is lett volna hiteles. A <i>Vadvilág</i>ot szinte
mindenkinek tudom ajánlani, mert bárki megtalálhatja benne akár a mostani, akár
a régi önmagát, és az olvasmányosság és a humor ellenére sem mellőzi a
tinédzserkor nehéz kérdéseit. Nekem egyszer olvasós marad, de nem bántam meg,
hogy a kezembe vettem, műfajában mindenképpen kiemelkedőnek és kissé talán
különcnek is számít. De azt hiszem, ez sohasem lehet baj. </div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><b>Értékelés:</b></u><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító – Kedves, vidám színek, amik tükrözik a regény
hangulatát <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek – Szerethetőek és könnyen lehet azonosulni velük<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény – A regény nem unalmas, de nagyobb hangsúlyt kapnak
az érzelmek és a lélektan is<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus – Az írónő stílusa nagyon tetszetős, olvasmányos,
fiatalos és szórakoztatóan filozofikus<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében 5/4 – Műfajában kiemelkedő, egyszer olvasós
regény, szerethető és könnyen emészthető, és komoly témából sincs benne hiány</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-75684867154168131702017-01-15T13:29:00.001+01:002017-01-18T22:58:30.992+01:00Aniuniverzum#1 Rovat bemutatkozás és az első bejegyzés <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Éreztél már úgy, hogy semmi nem sikerül? Hogy a folytonos
próbálkozásaid ellenére is állandóan kudarcok érnek? Érezted már, hogy
bármennyit is teszel valamiért, sehogyan sem sikerül, vagy
legalábbis biztosan nem úgy, ahogyan szeretnéd? Oké, ezek a kérdések valami női magazin
önsegítő rovatának első sorai is lehetnének, de hidd el, nem ebbe az
irányba szeretnék elmenni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az élete során az embert nagyon sok kudarc és csalódás éri.
Van, akit már az életének korai szakaszában is, van, akit csak később, de nem is
ez számít, mert mindenki átélte már, valószínűleg nem is egyszer.
Kikerülhetetlenek. De az soha nem mindegy, hogyan nézünk szembe velük. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A csalódásokat mindenki máshogy éli meg. Mindannyian mások
vagyunk, máshogyan reagálunk bizonyos helyzetekre, szituációkra. Egyeseket
feltüzel; a másik egyszerűen feladja. Természetesen ez azért nem ilyen fekete-fehér.
Talán találkoztál már te is olyan emberrel, akiről úgy tűnik, teljes gőzzel
halad az álmai és a céljai megvalósítása felé. Mégis, ki tudja, lehetséges, hogy te
nem is gondolnád róla, de mondjuk pár héttel, pár hónappal vagy akár egy évvel
ezelőtt még egy feneketlen gödör mélyén fetrengett az önsajnálatban, hogy neki
semmi sem sikerül. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Most mégis itt van.<br />
Lehet, hogy több energiájába került kimászni onnan, mint
bármi más az életében. Talán ahhoz képest a céljai megvalósítása már ezerszer
könnyebbnek tűnik. Lehet. Sohasem tudhatjuk.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Én is voltam gödörben. Nagyon csúnya, sebekkel teli,
önutálattal és önsajnálattal teli gödörben. Most azt tanulom, hogy hogyan ne
ássam újra azt a mélységet. De bennem van az akaraterőm. Akarom, hogy jól
legyek. Akarom, hogy az álmaim valóra váljanak, és hogy elérjem a céljaimat. Én
magam vagyok értük a felelős, ami ugyan nagy teher, de ha vágyakat tűzünk ki
magunk elé, akkor ezt a terhet vállalnunk kell. Ha elbukunk, akkor elbukunk.
Fel kell tápászkodni, és igenis
folyamatosan rugdosni a saját seggünket, hogy továbblépjünk. Mert az élet
is megy tovább. Ha megállunk, akkor áthalad rajtunk, és nem lesz más számunkra
csak a múlt. Aki pedig örökké a múltban él, az nem is él igazán. Tenni kell
érte. És a legfontosabb: hinni magunkban. Hinni a lehetetlenben. És azzal a
tudattal élni, hogy képesek vagyunk rá. Azért írtam most le ezeket a
gondolatokat, mert amikor megnéztem ezt az animét, akkor újra átéltem ezeket az
érzéseket, és azt a folyamatot, amin az elmúlt hónapokban keresztülmentem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Nagyon szeretek animéket nézni. Körülbelül
tizenhárom-tizennégy éves koromban kaptam rájuk, több barátom ajánlására.
Szkeptikusan álltam a dologhoz: fura nyelv, fura történetek és „mesefigurák”….
Mit szeret ezen mindenki? <o:p></o:p></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2PwcmHEeSImAefbi2hIIzhJP7zKLk3X_ungFWI_Wafr1NQTbAms6CfIabyxPEYamnEsbUEH_JEYve1-fjvCd7_N9RmM4npX3zFujNfv1UsfG-mbp5dSeocAmeAwvn-PzeFhDTb3jgkorK/s1600/yurionice_ofick%25C3%25A9p.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2PwcmHEeSImAefbi2hIIzhJP7zKLk3X_ungFWI_Wafr1NQTbAms6CfIabyxPEYamnEsbUEH_JEYve1-fjvCd7_N9RmM4npX3zFujNfv1UsfG-mbp5dSeocAmeAwvn-PzeFhDTb3jgkorK/s200/yurionice_ofick%25C3%25A9p.jpg" width="141" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Aztán megnéztem az első animémet. És azt követte egy
második, aztán harmadik… És ez máig is így tart. Érdeklődni kezdtem a japán
kultúra iránt; megszerettem ezt a különlegesen csodálatos nyelvet, és azóta
szeretek japán dalokat hallgatni. Szeretek rajongani ezért az egész atmoszféráért.
És úgy döntöttem, hogy szeretném ezt is megosztani veled a könyveken túl. Talán
szűkebb réteghez fognak eljutni ezek a típusú írások, de bízom benne, hogy majd
ez is megtalálja a maga közönségét. Én nagy szeretettel fogom írni – akár csak
a könyves véleményeket – az Aniuniverzum bejegyzéseit is. Fogadjátok hát
szeretettel az ajánló első bejegyzését, ami nem más, mint a tél sztáraniméje, a
Yuri!!! on ICE. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Tudom, tudom, hogy már a csapból is ez az anime folyik,
szóval nem csodálkozom, ha már a könyöködön jön ki a történet. De azért bízom
benne, hogy ha már sok-sok Y.O.I.
krtitikán, véleményen és hasonlókon átverekedted magad, az enyémre is szánsz
pár percet. :-)<br />
<a name='more'></a><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Történetünk főszereplője Katsuki Yuri, egy japán
műkorcsolyázó, aki csúnyán elbukja a Gran Pix Finale versenyt. Megalázottan és
némi súlyfelesleggel kullog haza, és a visszavonulását fontolgatja. A korcsolya
iránti szeretete azonban mindig túlnő rajta, ezért egy alkalommal eltáncolja
egy régi gyerekkori barátjának, az ötszörös orosz világbajnok és egyben Yuri
példaképének, Viktor Nikiforovnak a győztes táncát. A videó három rosszcsont
kisgyereknek köszönhetően felkerül az internetre, és magához Viktorhoz is
eljut. Egy nap pedig hihetetlen dolog történik: Viktor beállít Yurihoz,
méghozzá azzal a szándékkal, hogy ő edzhesse a fiút a következő Gran Pix versenyre.
Közben sok más szereplő is feltűnik, köztük a kissé agresszív, de nagyon
tehetséges Yurio, de nem ő az egyetlen, akivel Yurinak meg kell küzdenie:
önmagát legyőzni sokkal nagyobb feladat lesz számára. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2IZerFeqbyfT840F8GQ0dBO_6Jxjt0ru_cLMcjyXgy64HQmO5l4mTmVNNlZHhTO6OMtSgq3TFZ4O5V7nO22GUiRomdDR5Xx27MfXaW-vh_uN4FPfwPkNALW2qDxRju16BG_Ux5VctMOwR/s1600/5a8024b87c1bc97de775cb6fa0967ff9.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="92" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2IZerFeqbyfT840F8GQ0dBO_6Jxjt0ru_cLMcjyXgy64HQmO5l4mTmVNNlZHhTO6OMtSgq3TFZ4O5V7nO22GUiRomdDR5Xx27MfXaW-vh_uN4FPfwPkNALW2qDxRju16BG_Ux5VctMOwR/s200/5a8024b87c1bc97de775cb6fa0967ff9.gif" width="200" /></a>Ami legelőször felkeltette a figyelmemet az animével
kapcsolatban, az nem más, mint maga a jégkorcsolya. Nem volt semmiféle mélyebb
kötődésem ehhez a sportághoz, talán annyi, hogy én is éveken keresztül komolyan
űztem a táncot, mint sportágat, s ezért mindenfajta ilyen tevékenységre egy kicsit másként
tekintek, kicsit nosztalgiával és valahol mélyen sajgó szívvel is, hogy már nem
vagyok benne ebben a világban. A családdal is mindig nagyon sokszor néztük a
tévében telente a jégtáncot, és mindig csodálattal figyeltem a fantasztikus
zenékre táncoló, gyönyörű ruhában lévő, elképesztő koreográfiákat előadó
táncosokat. Így biztos voltam benne, hogy érdekes élményt fog nyújtani az
anime. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Nem láttam még egyetlen sportanimét sem, így viszonyítási
alapom nem igazán van/volt, de azt el kell mondjam, ha a többi műfajtesó is
ilyen, akkor valószínűleg nagy rajongója leszek az animék ezen rétegének. :-) A
készítők remekül egyensúlyoznak történetvezetés szempontjából, hogy mind a
sport és korcsolya, mind pedig a történet és a karakterek is kellő hangsúlyt
kaphassanak a rövidke 12 rész során. A koreográfiák nagyon látványosak, az
alkotók igyekeztek viszonylag sok izgalmat belevinni ezekbe a táncokba,
valamint nagyon tetszett, hogy a koreográfiák közben a szereplők gondolatai is
megjelentek. Ennek köszönhetően számomra nem váltak monotonná azok a részek
sem, ahol a karakterek végtére is ugyanazt táncolták el, hiszen mindig más
lelkiállapotban, hangulatban adták elő, ami természetesen az előadásra is
kihatott. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A jégtáncban van valami elegancia, valami légies könnyedség,
amit a készítők a látványvilággal is ízlésesen reprezentáltak. A karakterek
nagyon szépen vannak megrajzolva, a ruhák is gyönyörűek voltak. Annyi talán megemlítendő ezzel kapcsolatban,
hogy érthető, hogy ennyi koreográfiát egy idő után nagyon nehéz, és nyilván
sokba is kerül meganimálni, valószínűleg emiatt lehetett egy kicsit gyengébb néhol az
animáció, de ezek a pillanatok valahogy eltörpültek. Ez annak köszönhető, hogy a Yuri!!! on ICE hihetetlen módon képes az érzelmek közvetítésére.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Legyen szó táncról vagy csak egy teljesen hétköznapi
szituációról, az érzelmek folyamatos áramlásban vannak a néző felé. Emiatt
pedig együtt izgulhatunk, nevethetünk, sírhatunk, tulajdonképpen az egész anime
során, hiszen akár az élet, ez az anime is egy hullámvasút. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6bimrKNRbAwhqhq95Fs5wOnYD0tWGUtvqsVR9hX1PdYOG4oVRxsgS1fNaFowHQ2iIBZMTLlPNnZ1Sn_Ow-ZFYuvZiE7HBb5mcYmuD2q4kMOSIxUDLvYhE6-bzM5AuRDgC-WF47F6BrEdv/s1600/yuri-on-ice-yuri-viktor.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="112" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6bimrKNRbAwhqhq95Fs5wOnYD0tWGUtvqsVR9hX1PdYOG4oVRxsgS1fNaFowHQ2iIBZMTLlPNnZ1Sn_Ow-ZFYuvZiE7HBb5mcYmuD2q4kMOSIxUDLvYhE6-bzM5AuRDgC-WF47F6BrEdv/s200/yuri-on-ice-yuri-viktor.jpg" width="200" /></a>Yuri, a főszereplőnk egészen elképesztő utat ír le karakterfejlődésben a 12 rész során, átél mindent, amit át lehet: csalódottságot,
reménytelenséget, örömöt majd reményt, ez folyamatosan változik. A fiúnak
szembe kell néznie és le kell győznie önmagát, meg kell tanulnia hinnie
magában, és emiatt nagyon könnyen lehet azonosulni vele. Hiszen nem ezt éljük
át egész életünk során? Még szerencse, hogy ott van Viktor, aki mindenben
támogatja Yurit, és nemcsak edzőként, hanem lelki társként, később már társként
is végig sziklaszilárdan mellette áll. Annak ellenére, hogy Yuri a főszereplő,
Viktor karaktere is igen kidolgozott, és igazi árnyalt, érdekes jellemmel
rendelkezik, amit szerintem mindenki imád. :-)<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A kapcsolata Yurival valami egészen gyönyörű és megható. Ez
az anime az a fajta shounen ai, amiben a szerelem a két fiú között nagyon
finoman, apró utalásokkal van ábrázolva. Pont ez az, ami valahol megadja az
egész romantikáját és báját a dolognak. Nagy Boys Love rajongóként egyszerűen
imádtam a Yuri-Viktor pillanatokat. Szerencsére jó sok volt az anime során.<br />
Amire mindenképp ki akarok térni, azok a remek zenék. <a href="https://www.youtube.com/watch?v=5u3RGhznctE&list=PLFOGKdyI8Px5REaLdQzO071d-LFvX9pNR" target="_blank">Ide kattintva </a>meghallgathatod az OST listát, tényleg érdemes. </div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiofUDrMK0UZK5TXoVNb2t8T_cCCUjs-JsxDCxsd4FnWhn4w43Ls5g2twNd5tmYECDw8G73vTR7Ck76YEyX0l5TmG6Eu2qTHwnLrvwSljbUKQglOY8ImgJFDKjXBkxDHZO7SojcH2BRnw3L/s1600/yuri+on+ice+CD.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="125" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiofUDrMK0UZK5TXoVNb2t8T_cCCUjs-JsxDCxsd4FnWhn4w43Ls5g2twNd5tmYECDw8G73vTR7Ck76YEyX0l5TmG6Eu2qTHwnLrvwSljbUKQglOY8ImgJFDKjXBkxDHZO7SojcH2BRnw3L/s200/yuri+on+ice+CD.jpg" width="200" /></a>Az opening szerintem fenomenális, annyira fülbemászó és
szerethető, én még néha ma is azon kapom magam, hogy azt dúdolgatom. Az pedig
szerintem sokat elmond, hogy Yuri szabadprogramjának zenéje a csengőhangom a
telefonomon. :-)<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Minden összevetve tehát, én ezt animét egyszerűen
mindenkinek ajánlom. Annak is, aki még csak most ismerkedik az animés világgal,
mert szerintem nagyon jó betekintőt ad arról, miről is szól ez az egész dolog,
a sportanimék, és a yaoi (illetve shounen ai-fiúszerelem) rajongóinak is és és
és… Oké, szóval tényleg mindenkinek. Ez az anime hiába csak 12 rész,
egyszerűen minden, de minden benne van, és ennek köszönhetően mindenki
megtalálhatja benne a magára vonatkozó részeket és talán valahol önmagát is, és
azt hiszem, ebben is rejlik az egésznek a sikere. Nekem egy iszonyú nagy
kedvenc, és azt hiszem, az is marad. Nagyon sok erőt adott.<br />
<br />
<br />
<a href="http://indavideo.hu/video/Yuri_on_Ice_-_01_resz" target="_blank">1. rész</a><br />
<a href="http://animeaddicts.hu/encyclopedia.php?anime.12539" target="_blank">AnimeAddicts</a><br />
<br />
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-19777607124874380872017-01-01T19:13:00.001+01:002017-01-01T19:14:58.566+01:00Leiner Laura: Nélküled (Bexi IV.)<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiB_r3ywDeHTwM4hk8ScGVp6T2zVuyNO3IL7y8jzVlMPBWuk8vb79YQAHoQObYTbkY3i0gcpBd5u8oUEAjKjBDSjSpa1Byw9tiLnt9SY0lPLU7j68jnnKQRO_PJtIeZK9tzeJ35SQffkZPp/s1600/N%25C3%25A9lk%25C3%25BCled_LL.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiB_r3ywDeHTwM4hk8ScGVp6T2zVuyNO3IL7y8jzVlMPBWuk8vb79YQAHoQObYTbkY3i0gcpBd5u8oUEAjKjBDSjSpa1Byw9tiLnt9SY0lPLU7j68jnnKQRO_PJtIeZK9tzeJ35SQffkZPp/s320/N%25C3%25A9lk%25C3%25BCled_LL.jpg" width="208" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
Bexi és Nagy Márk története sosem
volt egyszerű. Az, hogy Márk leütötte Beki exét egy tévéműsor kellős közepén,
nem sokat segített a kapcsolatukon, sőt. Vajon lehet újra Berk, esetleg Márxi,
vagy a Fogd be Aszád tagjai újabb vicces párneveken törhetik a fejüket? És
hogyan fog hatni mindez Körte, Evelin és Aszádék, Anti és a trágár csellista
jól összeszokott csapatára? Van helye köztük újabb embereknek is, vagy végleg
széthull a társaságuk?<o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="color: #444444; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;">
<o:p><u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai:</span></u></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="color: #444444; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Kiadó: L&L</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="color: #444444; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2016</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="color: #444444; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 448 oldal</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="color: #444444; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: -</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="color: #444444; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Fordította: -</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="color: #444444; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;">
<span style="font-size: x-small;"><o:p>ISBN: </o:p>9786158031233</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<o:p></o:p></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="text-align: justify;">El sem hiszem, hogy már
elérkeztünk a Bexi negyedik részéhez. A könyvek kötetről kötetre egyre jobbak, a
sorozat és az írónő népszerűsége pedig töretlen. A </span><i style="text-align: justify;">Nélküled</i><span style="text-align: justify;"> pedig jócskán megugrotta –az eddigi tapasztalatok alapján –
a tőle és a sorozattól elvárt szintet is. A tavalyi évet is egy Leiner Laura
könyvvel indítottam a blogon, tartsuk hát meg ezt a jó szokást 2017 elején is!
:-)</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
A történet szerint Beki maga
mögött hagyta Nagy Márkot, a CsaSz forgatás utáni történteket a lány nem bírta
lenyelni. Az összeszokott csapat sem
gyűlik már össze úgy, ahogyan régen. Rebeka közben igyekszik túllépni a
történteken, főleg Nagy Márkon. Ez sikeresnek is látszik a kedves és
normális Tomi mellett, azonban amikor Beki és Márk újra összekerülnek, a lány
választás elé kerül.<br />
<a name='more'></a> <o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Tudom, ezt minden egyes bejegyzés
alkalmával kiemelem, de egyszerűen nem tudok elmenni amellett, hogy még mindig
mennyire szeretem az írónő stílusát. Tény, hogy a könyvek irodalmi értéke
megkérdőjelezhető, az viszont egy percig sem lehet kétséges, hogy nemcsak tinédzserek, hanem felnőttek százezreivel szeretteti meg az írónő az olvasást. A könnyed,
letehetetlenül olvasmányos stílus, és a regényekben folyamatosan jelen lévő humor Laura
védjegye, és egyben a regényeinek titka is, amellyel garantálja a felhőtlen szórakoztatást.
<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Persze nem lehet szó nélkül
elmenni a történet és a szereplők mellett sem, hiszen ahhoz, hogy egy könyv jó
legyen, elengedhetetlenek a jó karakterek, no és a szépen vezetett
cselekményszál sem elhanyagolható szempont.</div>
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIkiy-ORefmH5_r-ChWb-eQuyNdvuhLqrkYgkd950S3Img44W4Vo_vzbTbZMGuAwAjYKHH74TDohUpf-I1cSTjVQf8OI51CrsTythsg3vBRhyGmiFZrtZADs9EQAdHjXKnPNQHay82V1rN/s1600/paint_fight.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIkiy-ORefmH5_r-ChWb-eQuyNdvuhLqrkYgkd950S3Img44W4Vo_vzbTbZMGuAwAjYKHH74TDohUpf-I1cSTjVQf8OI51CrsTythsg3vBRhyGmiFZrtZADs9EQAdHjXKnPNQHay82V1rN/s200/paint_fight.jpg" width="200" /></a>A <i>Nélküled</i>ben az előző részekhez képest óriási fejlődésen mentek
keresztül a szereplők. Rebeka végre megtalálta önmagát, és lassan felnő a rárótt
terhekhez is. Végre Gerit úgy, és olyan módon
kezeli, ahogy azt már nagyjából a második vagy harmadik könyv óta kellene.
Ugyanakkor legbelül megmarad egy átlagos, jószívű tininek, akivel nagyon sok
lány vagy akár fiú is képes lehet azonosulni. A mellékszereplők továbbra is
nagyon szórakoztatóak és szerethetőek. Kicsit eltúlzottak és a néhol nagyon
sarkított tulajdonságokkal rendelkeznek, itt számomra ez mégsem volt zavaró,
mert szórakoztatásra vannak megírva, és arra kiválóak. Az abszolút kedvencem a
csapatból Körte, nagyon kedvelem az ő „zord külső-érző szív” személyiségét,
Bekinek és tulajdonképpen mindenkinek igazi támasz a könyv során, legyen szó
magánéleti vagy lelki problémákról, vagy akár munkaügyről. Az írónő nagyon ért
ahhoz, hogyan hozzon össze egy igazi csapatot, egy baráti társaságot, ahová a
lelke mélyén kicsit mindenki tartozni szeretne, hacsak nem találta már meg. </div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Aki a legnagyobb meglepetést okozta nekem, az
nem más, mint Nagy Márk. Észrevettem, hogy az írónő már az előző kötetek során
is igyekezett egyfajta mélységgel felruházni a karaktert, de úgy érzem, ez
ebben a könyvben forrt ki igazán. Márkot nagyon sok oldaláról megismerhettük
már, de még mindig képes meglepni és újat mutatni, és ez nagyon kedvelhető és
izgalmas férfi főszereplővé teszi őt. Amellett pedig igazi bravúr, hogy az
írónőnek sikerül még az éppen nem idegesítő, hanem szórakoztató egocentrikus
személyiségét is megtartani.</div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Tomi épp annyira zavaró és
semmilyen, mint amennyire kell ahhoz, hogy igazán Márknak lehessen szurkolni. Szerintem
Tomit meg lehetett volna írni egy sokkal szimpatikusabb szereplőnek is, így túl
egyértelmű, hogy mi lesz a végkifejlet. Egy szerelmi háromszöget is lehet jól
kivitelezni, kedvelhető szereplőkkel, hogy az olvasónak, sőt, az írónak is
nehéz legyen választani. Itt nekem egyértelműen Márk malmára van a víz hajtva,
de azért kíváncsi leszek, a <i>Valahol</i>
mennyire váltja be a várakozásaimat. </div>
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
A cselekmény folyamatosan pörög,
az események szépen haladnak, és mindig történik valami érdekes vagy igazán
meglepő és váratlan, ami miatt a regény nem válik sehol sem lapossá. Mellette Márk
és Beka kapcsolata is izgalmas fordulópontokhoz érkezik. </div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrBwuPDoku63w01XrTigUgDJEhWqUSMuWMrknqSHfiSLOtIi2m0M3QrI0Pd2smgb65-rYQaNpKvLukX1iBJPGWbw9FpnGEW8XgG30pAsOfXkbQMhZ0pksvF0bADg4XH-mpCmcib3hgvI4p/s1600/valaholhoz+k%25C3%25A9p1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="113" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrBwuPDoku63w01XrTigUgDJEhWqUSMuWMrknqSHfiSLOtIi2m0M3QrI0Pd2smgb65-rYQaNpKvLukX1iBJPGWbw9FpnGEW8XgG30pAsOfXkbQMhZ0pksvF0bADg4XH-mpCmcib3hgvI4p/s200/valaholhoz+k%25C3%25A9p1.jpg" width="200" /></a>A zene megjelenését még mindig nagyon szeretem (lévén persze, hogy énekesekről
szól a könyv, nehéz is lenne kihagyni) a<a href="https://www.youtube.com/watch?v=NzlGZDzdsPg" target="_blank"> This Year’s Love</a> nagyon szép dal,
ajánlom meghallgatásra. <o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Ami talán a legkellemesebb
csalódásként ért engem a <i>Nélküled</i>ben,
az a mélység. Nem szeretném szájbarágósan leírni, hogy mi az, mert bár egy téma
köré épül a dolog, szerintem mindenkinek mást jelent és mást ad át. Nagyon
örülök, hogy a sorozat a szórakoztatás és a humor mellett ebben is rátalált magára.
Az előző kötetekben én inkább az erős izzadtságszagot éreztem ebből a
szempontból, de most az írónő nagy hangsúlyt fektetett erre a kérdésre is.
Örülök, hogy a Nélküled képes többet nyújtani. Úgy érezem, ez a sorozat most
talált igazán önmagára, és nagyon kíváncsi leszek, hogy az elkövetkezendő
kötetekben mennyire fogja ezt a szintet tartani. <o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
<b><u>Értékelés: </u></b><o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Borító: Nekem továbbra is nagyon
tetszenek a sorozat borítói, jól passzolnak a könyvekhez.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Karakterek: Pozitív csalódás ért
velük kapcsolatban, főleg Beki és Márk mentek keresztül szép fejlődésen.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Cselekmény: A könyv nem lesz
unalmas egy percig sem, mindig történik valami érdekfeszítő<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Stílus: Az írónő stílusa valahol
utánozhatatlan, nagyon kevés könyv képes úgy szórakoztatni, mint az ővéi.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
Összességében 5/5: Hatalmas
pozitív csalódás volt ez a regény, a sorozat megtalálta önmagát és végre arra a
sínre lépett, ahol már talán két vagy három kötet óta lennie kellene.</div>
</div>
</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-16203729291491037792017-01-01T15:09:00.000+01:002017-01-01T16:06:10.042+01:00Évi végi összefoglalóSziasztok!<br />
<br />
Bár az év végi értékelést mindig december utolsó napjaiban szoktam hozni, most átcsúszunk elsejére, ez most így alakult. :-) Elolvastam a tavaly írt bejegyzésemet, és az elvárthoz képest rendesen leszerepeltem. Elolvasott mennyiség terén sajnos az utóbbi évek nem mutatnak javuló tendenciát, sőt. <i>2013-ban 88 könyvet</i> olvastam el, <i>2014-ben 70 könyvet</i> sikerült elolvasni, <i>2015-ben</i> ez a szám már <i>51 regényre </i>csökkent, <i><b>idén pedig 46 könyvet</b></i>, amiből kb. 10 írás egy mangasorozat része. Ebből kiindulva tervezek majd másfajta típusú bejegyzéseket a blogra, és a komfortzónámból kicsit kilépni, de ez még maradjon meglepetés.<br />
A blogon - a tavalyihoz hasonlóan - szintén 15 bejegyzést sikerült összeírnom. Azt hiszem, ezt a számot nem ártana ebben az évben emelni. :-)<br />
Annyit mindenképpen szeretnék leírni, hogy elvárásokat idén nem támasztok magammal szemben. Szeretném, ha ez az év jó lenne, szeretném, ha több könyvet tudnék olvasni és a bloggal is többet tudnék foglalkozni. Amit tudok, hogy ezért meg is fogok tenni mindent - meglátjuk év végén.<br />
Mindenkinek sikerekben gazdag boldog újesztendőt kívánok, remélem, hogy nagyon szép évetek lesz!<br />
<br />
Ölel benneteket,<br />
<br />
Moncsi<br />
<br />
<br />
<br />Unknownnoreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-88192607931954368462016-11-25T22:29:00.002+01:002016-12-25T19:42:55.798+01:00Vladimir Nabokov: Lolita<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVEkg8Nn3EKFM2PbSLyliiQdWDvcInTkOdO46lT4sx71QPrxht0P1J3LPtrEEZD3G79zCpSCtwvllpMLl1-Gg6S91aH0Yn0tqiKA-Z5cNT0n7LnvqBfHve6GMCg-q5zGbIAZYZjkhq5OyF/s1600/Lolita_borito.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVEkg8Nn3EKFM2PbSLyliiQdWDvcInTkOdO46lT4sx71QPrxht0P1J3LPtrEEZD3G79zCpSCtwvllpMLl1-Gg6S91aH0Yn0tqiKA-Z5cNT0n7LnvqBfHve6GMCg-q5zGbIAZYZjkhq5OyF/s320/Lolita_borito.jpg" width="216" /></a><i></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i><i>Sokféle pletyka és félreértés övezi a nálunk jobbára csak hallomásból ismert Vladimir Nabokovot és híres-hírhedt regényét, a Lolitá-t. E nevezetes könyv éppúgy végigjárta a maga kálváriáját, mint századunk más jelentős, a pornográfia vádjával illetett regénye, például Lawrence Lady Chatterley-je, vagy Joyce Ulysses-e.</i></i></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<i><o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<div style="text-align: justify;">
<i>A félreértések legfőbb forrása a regény eseménytörténete. A Lolita főhőse-elbeszélője, Humbert Humbert, francia születésű irodalomkutató és elvetélt író, akit perverz vágyak gyötörnek. Hányatott múltat hagy maga mögött, s gyanús idegenként kóvályog Amerikában. A javakorabeli férfi jelenét Lolitával, szállásadónője tizenkét éves lányával való találkozása szabja meg. Humbert előbb a gyermek közelébe férkőzik, majd amikor az árvaságra jut, a gondviselője, rabtartója és rabszolgája, kínzója és áldozata lesz. A démonikus viszony hátteréül az ezerszínű és végtelen Amerika szolgál, az óceántól óceánig nyújtózó Újvilág, melyet a duett többszörösen végigutazik, mígnem Quilty, a titokzatos drámaíró elrabolja Lolitát, hogy a maga – Humbertnél nem kevésbé perverz – vágyait élhesse ki rajta. A szerelmétől, léte értelmétől megfosztott Humbert végül fölleli és megöli ellenség-hasonmását. <o:p></o:p></i></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<div style="text-align: justify;">
<i>Ez a hihetetlenül gazdag, irodalmi allúziókkal, utalásokkal, már-már rejtvényekkel átszőtt mű azonban sokkal több egy szerelmi-szexuális kapcsolat taglalásánál: ízig-vérig művészregény, amely metaforikus áttétellel művészet és élet, alkotói képzelet és nyers életanyag, művész és polgár viszonyát, azaz egy jellegzetesen huszadik századi témát dolgoz fel egy esztétikai életszemlélet jegyében.</i><o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<span style="font-size: x-small;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<o:p><u><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<o:p><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Kiadó: Európa</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Megjelenés éve: 1955</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Kiadás éve: 2011</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Eredeti cím: Lolita</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Fordította: Békés Pál</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">ISBN: <span style="background-color: white; line-height: 21px;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">9789630792837</span></span></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mielőtt belekezdtem ebbe a regénybe, nem egészen tudtam, mit várhatok, hisz különleges, ugyanakkor megosztó és nehéznek ígérkező témáról volt szó, ami nem más, mint a pedofília.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Főszereplőnk, Humbert Humbert memoárját követhetjük végig. Egy pedofilét, aki kicsinyes rajongással, néhol durva erőszakossággal, de mindennél jobban szeretett egy kislányt. Ennek érdekében még a lány mamáját is képes elvenni, csak hogy (a saját magában elkeresztelt) Lolita közelében lehessen. Azonban egy szerencsétlen (vagy szerencsés?) véletlen folytán </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Lolita Humbertre lesz utalva. Felesleges lenne azonban csak leragadni az alapszituációnál, mert ez a könyv sokkal több: színtiszta, tömény irodalom.</span><br />
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nabokov nem foglal állást a pedofil kérdésben: ő csak leír egy perverz, egyoldalú szerelmet, amelyben mindkét fél kölcsönösen kihasználja a másikat - igen, tény, hogy Lolita sem egy szent - miközben ettől mindketten, noha más-más okból, de szenvednek. Mindezt olyan csodálatosan szép mondatokkal fogalmazza meg a szerző, hogy az egész szöveg egyszerűen simogatta a nagybetűs IRODALOMRA éhező lelkecskémet. Mert ez a könyv az: irodalom. Nabokov meg egy zseni. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Van valami szép abban, mikor már annyira művelt vagy, hogy simán teletömheted a regényedet francia szavakkal és kifejezésekkel úgy, hogy nem zökkenti ki a nyájas olvasót a történetből, hanem csak hozzáad egyfajta plusz hangulatot a könyvhöz. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinImpYcdMbzBePQo6dwz_rqKwhah0PRs4WH_43PWIXmocJwTjDfqS8FplGUy4rf4Z1Sdwo-iKDOaXRk6tE_a3cPfiqbmiKJecV_QQNCmYOtIM1TvGUKJLr7aJFsE1pYYJBMJYDylWAtPY/s1600/lolita+mont%25C3%25A1zs.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinImpYcdMbzBePQo6dwz_rqKwhah0PRs4WH_43PWIXmocJwTjDfqS8FplGUy4rf4Z1Sdwo-iKDOaXRk6tE_a3cPfiqbmiKJecV_QQNCmYOtIM1TvGUKJLr7aJFsE1pYYJBMJYDylWAtPY/s320/lolita+mont%25C3%25A1zs.jpg" width="252" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px; text-align: center;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">forrás:<i> pinterest</i></span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Az előbb felsoroltak, és a tény, hogy egy (12 évesnél nem több) kislányt szerető férfi szemszögéből olvastam a könyvet, jelentősen lelassította az olvasást. Eleinte hozzá kellett magam szoktatni a gondolathoz, hogy egy "ilyen" ember fejében vagyok. De ez nem is az regény, amit be kell falni két nap alatt. Inkább hagyni kell, hadd járja át a gondolatainkat, a végén úgysem leszünk képesek szabadulni tőle. Velem legalább is ez történt: napközben többször is rajtakaptam magam, hogy a könyvben felvetett, gyakran morális és erkölcsi kérdéseken gondolkodom, vagy éppen az alapszituáción. Valami ilyesmi a jó könyvek ismérve, nem igaz? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Az lepett meg a leginkább, hogy volt, hogy felnevettem olvasás közben, mert olyan finom és intelligens humorral írja meg a történetet Nabokov, hogy nem lehet nem elmosolyodni a néha fel-felbukkanó humormorzsáknál. Pedig a téma egy cseppet sem nevetséges...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mégis azt mondanám, bár Lolita címszereplő, ez a könyv H.H.-ról szól, az ő vívódásáról és szerencsétlen életútjáról. Lolita ugyan értelmet ad a történéseknek, és jelentős szerepet játszik a végkifejletben, de a könyv főszereplője egy pillanatig sem ő. Ennek ellenére egy érdekes karakterről van szó, mert ahogy Humbert, úgy én, olvasó sem tudtam őt igazán kiismerni. Nyilván a helyzettől is függött a viselkedése, de vajon milyen lehetett ő valójában? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nem ajánlom ezt a regényt mindenkinek, de annyit mondhatok, ha úgy érzitek, nyitottak vagytok, a szó legművészibb értelmében, akkor tegyetek egy próbát.</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Ez a könyv egy nagy adag fekete kávé, a maga keserű valójában. Ugyanakkor attól olyan érdekes, hogy a maga nyersességében egész nap érzi az ember a szájában az ízét. És az illető talán nem tudja egy idei eldönteni, hogy ez tetszik-e igazán neki. aztán vagy rászokik a kávéra, vagy nem. De az élmény különleges és megismételhetetlen marad.</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><u>Értékelés:</u></span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Borító 5/? - Én egy egyszerű, újrakötött könyvtári példányt olvastam. Miután befejeztem, a nyolcéves öcsém csak ennyit mondott: "De kár, hogy befejezted, már úgy megszoktam azt a kék könyvet a kezedben." ☺</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Karakterek 5/4 - Megosztóak, és zseniálisan megírtak. </span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Cselekmény 5/? - Nem tudom. Valahogy ennél a könyvnél nem érdemes ezt értékelni...</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Stílus 5/5 - Nabokov bácsi egy ZSENI!! </span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Összességében 5/4.- Újraolvasni nem fogom, de nem bántam meg, hogy a kezembe vettem. </span></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-77737335659112964502016-09-10T22:23:00.004+02:002016-09-10T22:23:49.931+02:00Gustave Flaubert: Bovaryné<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpbCNiF6FjuFb-KFbWdso3LWiYPRfReefSt_F-0P35MIEexNLdwndhvoXIrJYr9SgpziwQ-UBr8swxMjb3PeODES275IQqtDxeUMDrvOfyRnYf-KagNXmSCbtWY74dFyyO5BEpAqKtCCW4/s1600/Bovaryn%25C3%25A9_bo%25C3%25ADto.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpbCNiF6FjuFb-KFbWdso3LWiYPRfReefSt_F-0P35MIEexNLdwndhvoXIrJYr9SgpziwQ-UBr8swxMjb3PeODES275IQqtDxeUMDrvOfyRnYf-KagNXmSCbtWY74dFyyO5BEpAqKtCCW4/s320/Bovaryn%25C3%25A9_bo%25C3%25ADto.jpg" width="217" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Abban az esztendőben, amikor nálunk még a Bach-korszak s a
franciák fölött III. Napoleon császár uralkodott, egy évvel a krimi háború
befejezése után és egy évvel a «kis Napoleon» ellen megkísérelt bombamerénylet
előtt, szóval 1857-ben a párizsi büntetőtörvényszék előtt ült mint vádlott egy
zsandármegjelenésű, de nőiesen lágyszívű, szélesvállú, lógó vörösbajszú, 36
éves úriember, akit a közerkölcsök ellen elkövetett bűnnel és vallásgyalázással
vádoltak. Az úriember egy író, aki tizenegyedik éve él visszavonultan özvegy
édesanyjával vidéken, Rouen mellett egy tanyán, ahol írással-olvasással «öli
magát a dicsőségért, amelyben nem hisz». A neve Gustave Flaubert, s a bűn,
amelyért a vádlottak padjára került – egy könyv, a Madame Bovary című híres
regény. Ki ez a Flaubert? S miért híres regény a Madame Bovary?</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai:</span></u></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Kiadó: Európa</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 1974</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 348 oldal</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: Madame Bovary</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><span style="font-size: x-small;">Fordította: Gyergyai Albert</span></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;"><o:p>ISBN: </o:p><span style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 21px;">9630728109</span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
„Ej, ej, már megint azok a fránya kötelező olvasmányok!”
mondja az ember, és némi szájhúzással nekifog elolvasni általában egy olyan regényt,
amiről még <i>nemigen</i> hallott, vagy a rosszabb esetben már hallott, csupa-csupa
rosszat. A kötelező olvasmányok közül számomra tipikusan a Bovaryné volt ez a
fajta regény (remélem ezzel nem keltem senkiben azt az érzetet, hogy
borzasztóan kulturálatlan lény pötyögi éppen a sorokat). <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Amikor ilyen helyzetbe kerülök, általában megpróbálom
felkelteni a saját érdeklődésem a könyv iránt. Ez azért hasznos, mert
így sokkal nagyobb kedvvel állok neki egy „kötelezőnek”, hiszen már saját
akaratból is érdeklődöm a könyv iránt. De erről majd egy másik posztban később.
Így hát adott volt az kíváncsiságom, és végül megtettem a nagy lépést: belevágtam.
És egy nagyon érdekes könyvélménnyel gazdagodtam.</div>
<a name='more'></a> <o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAdvhCFx02Shvg0QWiVJk3BLw8G8j6KkjLuXbCigm4fd27keOR_1JgA37CdHhzyM2YsQjP1JiAeouc1UeCTRxZCntN1ha5IHPh4vHkTHaDfIG0yUhyphenhyphenZ8QsTP4GrBpp_kjViMg2Ss2d_2FE/s1600/emma.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="111" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAdvhCFx02Shvg0QWiVJk3BLw8G8j6KkjLuXbCigm4fd27keOR_1JgA37CdHhzyM2YsQjP1JiAeouc1UeCTRxZCntN1ha5IHPh4vHkTHaDfIG0yUhyphenhyphenZ8QsTP4GrBpp_kjViMg2Ss2d_2FE/s200/emma.jpg" style="cursor: move;" width="200" /></a>Az, hogy a könyvnek mi a cselekménye, és hogy valójában
miről szól, igencsak különbözik egymástól. A röviden felvázolt cselekmény annyi
lenne, hogy Emma, a fiatal parasztlány korán házasságot köt Charles Bovaryval,
a jó lelkű, de munkájához nem különösebben értő doktorral. A férje ugyan
szereti Emmát, az asszony mégsem találja mellette a szenvedélyt és az igazi
kielégülést. A számára vett boldogság azonban két férfi képében is, a gazdag és
gaz Rodolphe és a még nagyon fiatal segédjegyző, Leon képében feltűnik előtte,
s Emma, miközben végig az izgalmakat és a szenvedélyt kergeti, egyre inkább
elsüllyed az erkölcsi romlandóság legmélyebb bugyraiba. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ez lenne tehát a könyv lassan folydogáló cselekménye. De a
Bovaryné nem az a regény, ahol csak a felszínt kapargatva, a cselekményt
figyelve kell sodródni az eseményekkel: ez a regény megköveteli tőlünk,
olvasóktól, hogy megtanuljunk a sorok között is olvasni. A regény zsenialitása ebben
és a remekül kidolgozott karakterekben rejlik.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ilyen jól megírt, személyiséggel, igazi lélekkel rendelkező karakterekkel eddigi olvasmányaim során mégsem
találkoztam. A Bovarynében szereplők nem is karakterek, hanem nagybetűs EMBEREK.
Ebben a regényben hús-vér élőlények vannak egytől-egyig. Egyikük sem hibátlan vagy
tökéletes: mindenki esendő és gyarló a maga módján. A hiteles lélekábrázolás
pedig két dolgot szül: egyrészt görbe tükröt mutat nekem, az olvasónak és az
egész emberiségnek. Mind morális értékeinkről, azoknak fontosságáról és az
akkori és a mai társadalom hihetetlenül érdekes párhuzamairól. Másrészt
akaratlanul is érzelmeket váltott ki belőlem a szereplők esendősége. Oh, nem
feltétlenül szimpátiára gondolok itt: érzelmek egész skáláját éltem meg a könyv
olvasása alatt. Dühöt, sajnálatot, undort és tehetetlenséget. Ez mind a
Bovaryné.<o:p></o:p></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9rb3CE_6DK3_A72jEGDDN-UfbLXrwJQPsuf2O2pMclx5m4n9sdlyHo2PBGZwS4n1ePNFgCGu1Rnx12zCUugczvvoFHiKhDCaornZo_5Lg6Pje4WwK5TZc1s532HYUGV29wTyv226x5TJ5/s1600/charles_emma_rodolphe.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="85" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9rb3CE_6DK3_A72jEGDDN-UfbLXrwJQPsuf2O2pMclx5m4n9sdlyHo2PBGZwS4n1ePNFgCGu1Rnx12zCUugczvvoFHiKhDCaornZo_5Lg6Pje4WwK5TZc1s532HYUGV29wTyv226x5TJ5/s200/charles_emma_rodolphe.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Érdemes néhány szót ejteni magukról a szereplőkről is. A
regény a címszereplő, Emma Bovary körül forog. A nő egy igazán megosztó
karakter. Noha zárdában nevelkedett, mégis romantikus kalandregények olvasásával
töltötte idejét, ami későbbi személyiségére is nagyban hatással lesz. A nővé
cseperedett Emma egy igazi álmodozó: a nagy szerelemre vár, szenvedélyekre,
könnyekre és regényes kalandokra. Mindezen álmai elvesznek, amikor hozzámegy
Charles Bovaryhoz. A doktor, noha szereti feleségét, mégsem tudja neki megadni
az igazi boldogságot: Charles egy amolyan átlagos, felszínes, kicsit felületes
ember, aki soha nem tekint igazán a dolgok mélyére. Talán nem is tud. A nő
hamar beleun házasságába, s szinte megutálja férjét, mert akárhányszor ránéz
Charles-ra, az tudtán kívül, de szembesíti a valósággal, s ez csak még inkább
elhidegülésre ösztönzi Emmát. Ugyanakkor az álmait kergetve Emma egyre inkább
elmerül az önzés, a becsvágy és a képmutatás bugyraiban.<o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Mind Rodolphe és Leon csak egy eszköz arra, hogy Emma
közelebb kerülhessen a regényes ideáihoz. De ha jobban megnézzük, szinte minden
szereplő egy eszményképet bálványoz, s tetteik mozgatórugója is ez a fajta
eszményi boldogság. Hogy megtalálják-e? Nos, szokták mondani, hogy sokszor az
igazán lényeges dolgok a szemünk előtt vannak, csak nem vesszük őket észre.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKHu-ss97D9inppgG9YNX8deIBfzg_Hqh9cRdkMi3OeRcwpY28BuEWS9mGK7ByIBfRL7lqbyNkBifvlQITxNyITxD-RvVAgCkDfznn95oYKSb-wT4t9Z-nbtdmOwxqp4u_UTeuq-ZWJ0Ny/s1600/leon_emma.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="112" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKHu-ss97D9inppgG9YNX8deIBfzg_Hqh9cRdkMi3OeRcwpY28BuEWS9mGK7ByIBfRL7lqbyNkBifvlQITxNyITxD-RvVAgCkDfznn95oYKSb-wT4t9Z-nbtdmOwxqp4u_UTeuq-ZWJ0Ny/s200/leon_emma.jpg" width="200" /></a>Másrészt pedig egy nagyon hiteles korrajzot mutat a 19.
századi Franciaország <i>vidéki erkölcseiről</i>. Az akkori és a mai társadalom
közti rengeteg párhuzam nagyon elgondolkodtató. A korrupció, az elnyomás, a
szegénység, a nők semmibe vétele már akkor is ugyanígy jelen volt. És
elszomorító arra gondolni, hogy ez 2016-ban mennyiben változott meg? Azon
kívül, hogy már nyíltan beszélünk róla…<br />A regény lefolyása viszonylag lassú: tényleg a karakterekre
helyeződik a hangsúly, s tetteik határozzák meg a regény tempóját is. Néhol
lassabban haladtam vele, máskor nagyon elkapott… No de, ez nem is az a regény,
amin érdemes átrohanni. Minden mondatának jelentősége, jelentése van, nem csak
a történet szempontjából, hanem gondolkodni való szempontjából az olvasó
számára is.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Végezetül pedig, miért is ajánlom én ezt a regényt? A válaszom:
mert görbe tükröt mutat nekünk azáltal, hogy Flaubert hús-vér embereket
teremtett meg szereplőknek, olyan mély lélektani drámákkal, amelyeken muszáj
elgondolkodnunk, hiszen szélesíti a látókörünket, nem csak a világról, a
társadalomról vagy az emberekről, hanem önmagunkról is. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p><u><b>Összegzés:</b></u></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító - A világirodalom remekei sorozat kiadványait nagyon szeretem, egyszerű, letisztult és még belső könyvjelző is van. :-)</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek - Csodálatosan kidolgozott jellemábrázolások. A nagybetűs LÉLEKTANI regény ez.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus - Letisztult és nagyon irodalmi. De hát kéremszépen, klasszikus. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény - A regény inkább a jellemekre építkezik, de bővelkedik a könyv megrázó és izalmas jelenetekben is</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében 5/5 - Mély nyomot hagyott bennem ez a regény. Rengeteget tanultam belőle, mindenképpen érdemes belevágni, mert nagyon sokat hozzáad az emberhez. </div>
<div class="MsoNormal">
<o:p>
</o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-67262392820220657532016-09-03T22:27:00.002+02:002016-09-03T22:27:38.893+02:00Jane Austen: Értelem és érzelem<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmnP0Aqi50bM4k_7GQ46R0K2tYjUoW4Dsgr5Jn3exmthZfTDjebtLxq3tknRfrG80KxL4RCFoPLU669YwzmI0QkfH4gH-LqjoUqxEaYOReR34VJ5N5yK5pK3lgo42n3hC1yVzn91Xkf0gE/s1600/%25C3%2589rtelem+%25C3%25A9s+%25C3%25A9rzelem_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmnP0Aqi50bM4k_7GQ46R0K2tYjUoW4Dsgr5Jn3exmthZfTDjebtLxq3tknRfrG80KxL4RCFoPLU669YwzmI0QkfH4gH-LqjoUqxEaYOReR34VJ5N5yK5pK3lgo42n3hC1yVzn91Xkf0gE/s320/%25C3%2589rtelem+%25C3%25A9s+%25C3%25A9rzelem_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" width="196" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
A romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér,
Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az
értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja,
mindent logikusan végiggondol, mielőtt határoz vagy cselekszik. Vele szemben
áll húga, ő gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba,
érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved.
Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában.
Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik – de vajon
megtalálják-e? Elinor választottja Edward Ferrars, akit azonban ígérete máshoz
köt, Marianne szívéért pedig két férfi is verseng: Mr. Willoughby és Brandon
ezredes.</div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<u><b><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></b></u></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Lazi</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2012</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 324 oldal</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: Sense and Sensibility</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Fordította: Barcza Gerda</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">ISBN: <span style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 21px;">9789632670492</span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ha azt mondom, Jane Austen, mi az, ami kapásból beugrik
neked? Csak nem a Büszkeség és balítélet? (Meg a vizes Colin Firth, igaz?) Évekkel
ezelőtt megkíséreltem elolvasni ezt az igen vaskos könyvpéldányt, de csúfos
kudarcot vallottam. Hol volt a romantika, hol volt az addig általam olvasott
romantikusoktól megszokott pörgés? </div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMEDR_3v90sBFkkIX-hwep2iqBsTlCMva7mPU_X01UfCS4iWdhaDlbp_E4-OM6gW2YfwIF-1968HO4UaDGD-M3ywJc-SsD_OwfIlQhs2nzKA8YjSw5-xvglBbwE4gEe-z1qWx_0FwUKwKR/s1600/b%25C3%25A1l.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="132" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMEDR_3v90sBFkkIX-hwep2iqBsTlCMva7mPU_X01UfCS4iWdhaDlbp_E4-OM6gW2YfwIF-1968HO4UaDGD-M3ywJc-SsD_OwfIlQhs2nzKA8YjSw5-xvglBbwE4gEe-z1qWx_0FwUKwKR/s200/b%25C3%25A1l.jpg" width="200" /></a>Tizenhárom évem minden bősz elszántságával szinte magam előtt is letagadtam, hogy
szégyenszemre csak a feléig bírtam nagy szenvedések árán elolvasni egy ekkora
klasszikust. Á, Austen nem nekem való, legyintettem. Azonban az idetévedt
olvasó sejtheti, mi lett ennek a nem túl szépen induló történetnek a vége: most,
évekkel később mégis itt vagyok egy végigolvasott Austen regénnyel a hátam
mögött.<a name='more'></a><br />A történet a két Dashwood nővérről szól, akik bár más-más
módon, de megélik a szerelem érzésének minden boldogságát és kínját is. Közben
egymást segítve igyekeznek áthidalni az élet útvesztőit, részt venni a
társasági életben és megbirkózni önnön és egymás hibáival is.<br />Elinor az értelem, és Marianne, az érzelem, két ellenpólust
képvisel a regényben. Marianne az az ember, akit az esetek többségében a szíve
vezérel, igazi szenvedélyes természet. Emiatt gyakran esik romantikus
túlzásokba, és mi tagadás, az akkori illemszabályokra is gyakran fittyet hány.
Elinor, aki józanabb gondolkodású, higgadtabb természet, mindig igyekszik
kirángatni Marianne-t az esetleges kínos helyzetekből. A két lány csodálatosan
kiegészíti egymást, a köztük lévő testvéri kötelék pedig nagyon szívet
melengető.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCUWW61s2h9NzDiPPsIoNidNaqxobyEHZZvM7bYXWzSuRNiiyjJIy2yIZ8WQsBlW7olJ42Xj-TtwsPFre1O_GQcZdxYm_fahj6k-hhasasiVumRXCM2mKNcq5W6306H38j_iuWLujqeoNV/s1600/Elinor+h%25C3%25A1tulr%25C3%25B3l.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCUWW61s2h9NzDiPPsIoNidNaqxobyEHZZvM7bYXWzSuRNiiyjJIy2yIZ8WQsBlW7olJ42Xj-TtwsPFre1O_GQcZdxYm_fahj6k-hhasasiVumRXCM2mKNcq5W6306H38j_iuWLujqeoNV/s200/Elinor+h%25C3%25A1tulr%25C3%25B3l.jpg" width="200" /></a></div>
Az írónő mégis úgy döntött, hogy a történetet inkább Elinor szemszögéből kövessük végig, ezáltal pedig az idősebbik Dashwood nővért zártam
leginkább a szívembe. Végig csodáltam
Elinor kitartását és hitét, lelki erejét, amit akár az Edwarddal való nehéz
helyzetekben, akár a húga vigasztalása közben tanúsít. Az egyik kedvenc
főhősnőm lett. </div>
<div style="text-align: justify;">
Bevallom, Marianne néha már kicsit idegesített, olykor szívesen megráztam volna, hogy térjen már észhez, és ne hisztizzen annyit, mert nem old meg semmit. Az önsajnálat egy bizonyos fokig egészséges, de nem szabad túlzásba esni vele. Ugyanakkor a könyv végére egy
nagyon szép karakterfejlődésen megy keresztül, és ez mindenképp értékelendő.<br />Noha a történet a IX.
században játszódik, és a világ halad, de az emberek és az emberi gyarlóságok
nemigen voltak mások akkor sem. Ugyanúgy találkozhatunk itt kapzsisággal,
elherdált életekkel, pletykálkodással, és a reménytelen szerelem minden
fájdalmával.<br />De felesleges lenne csupán a szerelem témájánál leragadni.
Ez a regény ugyanis egy nagyon is hiteles társadalom és korrajz, mely nem
feledkezik meg a már fentebb is említett jellemtípusok legtöbbjének humoros,
parodisztikus bemutatásáról sem. Nagyon szeretem az írónő stílusát, mert
mindezt könnyedséggel, némi kis iróniával, ugyanakkor feltételnül elegáns
stílusban valósítja meg.<br />Végezetül: Jane Austen igenis nekem való. Meg minden
olyan ifjú és idősebb hölgynek, de akár férfinak egyaránt, aki valami irodalmi
értékkel rendelkező, pici romantikus szállal megfűszerezett, némi humorral és
iróniával átitatott, társadalomkritikával átszőtt, jellemfejlődéssel és
jellemkomikummal tarkított, (ez a mondat lassan túl hosszú lesz) könyvre
vágyik, ami remek kikapcsolódást és szórakozást, és hiteles korrajzot nyújt a tizenkilencedik
századi Anglia társadalmáról és annak – a mai ember számára csak még inkább
fojtogató - normáiról. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan újra a kezembe veszem a Büszkeség és balítéletet is. </div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><u>Összegzés: </u></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító - Szerintem mindent elmond, hogy a borítón lévő jelenet miatt kaptam kedvet a regényhez</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek - Nagyszerűen kidolgozott jellemábrázolások jellemzőek </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus - Nagyon megszerettem Jane Austen stílusát, szeretnék még olvasni tőle</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény - A regény inkább karakterközpontú, a cselekmény az esetleges helyszínváltásoknak köszönhető</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében 5/4 - Nagyon szórakoztató kikapcsolódást nyújtott, a szép nyelvezet pedig simogatta a lelkemet</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-9233070024022887002016-05-14T22:35:00.001+02:002016-08-23T14:52:28.953+02:00E. Lockhart: A hazudósok <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiV7vCITmn0R6fZI1DF7G9kxxlZIX1oeHH66i62hW038RJN2nsO_zHS1hwOe845Yh7OupQTTAsof-yxNNZVUXIPUiXYFEX00X7loaMnkIMiCK9q1iPYOvro05RPwFGB1AnffhhAe1GROchQ/s1600/hazud%25C3%25B3sok_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiV7vCITmn0R6fZI1DF7G9kxxlZIX1oeHH66i62hW038RJN2nsO_zHS1hwOe845Yh7OupQTTAsof-yxNNZVUXIPUiXYFEX00X7loaMnkIMiCK9q1iPYOvro05RPwFGB1AnffhhAe1GROchQ/s320/hazud%25C3%25B3sok_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" width="213" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
Egy gyönyörű és előkelő család. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Egy magánsziget. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú,
aki a társadalmi igazságot keresi.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága
pusztító fordulatot vesz. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Hazugságok hazugságok hátán. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Igaz szerelem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Az igazság.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A hazudósok a többszörös díjnyertes író, E. Lockhart új,
modern, intelligens, titokzatos regénye. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Olvasd el! <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal">
És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Ciceró</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2015</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 246 oldal</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: We Were Liars</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Fordította: Rudolf Anna </span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Alapvetően egy viszonylag nyugodt, kevésbé hirtelen embernek
tartom magam. Aztán jött Ms. Lockhart, és a kegyetlenül megírt könyvével igencsak
kihozott a sodromból. Miután befejeztem, egy pillanatra tényleg úgy éreztem,
hogy kivágom ezt a regényt az ablakon, akár csak Bradley Cooper tette abban az
ikonikus jelenetben, a Napos oldalban. De azért mielőtt még valaki
indulatkezelés céljából beutalna egy neves pszichiátriára, gondoltam leírom
Nektek a véleményem… :P<br />
<a name='more'></a></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOtxWdgIjDIQUPToeUpSaSVGChuehXul27xYBpXQyI6cTERuTgQHVG-AH2_azrU0nQ1BPiQeM7HZebtpBsTfV3UBqgnbGVyp4Y-4TQGfIwTk_sPkDCm80-xh1CAcNGGvAr3B9DDinBgk3a/s1600/throwing-book-1.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="111" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOtxWdgIjDIQUPToeUpSaSVGChuehXul27xYBpXQyI6cTERuTgQHVG-AH2_azrU0nQ1BPiQeM7HZebtpBsTfV3UBqgnbGVyp4Y-4TQGfIwTk_sPkDCm80-xh1CAcNGGvAr3B9DDinBgk3a/s200/throwing-book-1.gif" width="200" /></a>Ilyenkor szokott következni, hogy többé-kevésbé
összefoglalom a könyv sztoriját, viszont akárhányszor gondoltam és írtam át,
képtelen vagyok anélkül normálisan ismertetni a történetet, hogy véletlenül el
ne spoilerezzek valamit, így ajánlom, hagyatkozzatok ti is csak a fülszövegre.
Annyit azért elárulhatok, hogy nagyjából mit is várhatsz ettől a történettől:
egy gazdag családot, egy gyönyörű magánszigetet, titkokat, barátságot/testvériséget,
szerelmet, drámát és döbbenetet és aztán még egy akkora csavart, hogy konkrétan
leesik az állad. Ez mind A hazudósok. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az elején nehéz volt belerázódnom a könyvbe: rengeteg név,
helyszínek, életkorok és kapcsolatok. Elég nehéz volt követni. Aztán úgy
körülbelül ötven-hatvan oldal után kezdtem észrevenni, hogy már nem okozott
nehézséget belemerülni a regénybe és csak úgy peregtek a lapok a kezemben (meg
a könnyek is a szememből, de mindegy…). Úgyhogy akkor se adjátok fel, hogyha a
könyv az elején furcsának vagy kicsit összevisszának fog tűnni, mert nem kell
félni, mindennek megvan a maga oka és a miértje is. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az írónő stílusa érdekes és fiatalos, ugyanakkor nem fél
velünk megismertetni idegen szavakat, nekem abszolút beépült a szótáramba a
szuboptimális szó. :-) A regény nyelvezete tehát könnyű, ami el is kell a
témáját tekintve. <o:p></o:p></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOchr_zsXBzCtvwxVbLwAGZL4DEpW8_bCoFFfjGMGQHMJCbC9UnF6UtVPpXlWJu71LraSSqBk7UyPGKVB858-ne6jD54uDeX1zFQyAIE_wi17GCTtIfEaUmDzjB1eDF_nDxjwJ_0wvXrv7/s1600/crying-slide.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="108" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOchr_zsXBzCtvwxVbLwAGZL4DEpW8_bCoFFfjGMGQHMJCbC9UnF6UtVPpXlWJu71LraSSqBk7UyPGKVB858-ne6jD54uDeX1zFQyAIE_wi17GCTtIfEaUmDzjB1eDF_nDxjwJ_0wvXrv7/s200/crying-slide.gif" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A könyvet a főszereplőnk, Cadence szemszögéből ismerjük meg.
És a könyv zsenialitása is ebben rejlik. Ugyanis Cadence maga a történet.
Tényleg csak annyit tudunk és látunk, amennyit Ő is lát. Ez volt az oka annak
is, hogy ilyen jól bele tudtam élni magam a történetbe: hiszen semmit sem
tudunk azon kívül, amennyit a főszereplő maga összerak. Tudom, ez most kicsit
érthetetlennek tűnik, de megint csak azt tudom mondani: olvassátok, és minden
érthetővé válik. A többi karakter színes és különleges, gyakran eszméket,
embertípusokat testesítenek meg. Így ez a regény sokkal mélyebb annál, mint
amilyennek eleinte látszik. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Sok komolyabb témát és kérdést is érint ez a könyv: a
rasszizmust, a halált, a felszínességet és a képmutatást, a halált és a pénz
mai uralmát nem csak a világ, hanem az emberek fölött is, de még némi vallásos
felhangot is felfedezhetünk benne. Ez a sok téma, amiről órákig lehetne
beszélni, érvelni és vitatkozni, bele van sűrítve ebbe a regénybe valamilyen
módon. És ami a legjobban tetszett ebben, hogy ez a könyv nem akar válaszokat
adni ezekre a kérdésekre. A hazudósok el akar gondolkodtatni. Fel akarja nyitni
a szemed. Meg akar döbbenteni. És be akar csapni… De ne higgy a hazugságoknak!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><u><br /></u></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><u>Összefoglaló értékelés: </u></b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító 5/5- Gyönyörű szép és különlegesen visszaadja a
regény hangulatát.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek 5/5 – Nincs hozzáfűzni valóm. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/? -
Olvasd el ezt a könyvet, és megérted, miért.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus 5/5 – Tetszik az írónő stílusa, remélem olvashatunk
még tőle.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében 5/5 – Először csak négyest akartam adni.
Aztán, amikor becsuktam a könyvet, már habozás nélkül öt pontot adok neki. Van
benne valami zsenialitás.</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-5141456132314084912016-05-08T21:54:00.001+02:002017-01-02T15:23:28.001+01:00Leiner Laura: Illúzió (Bexi III.) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipUNU5tZKQoK3nUoBv9NDfdXKhIZmkXena6oeXeWn6x1kmrw9L2VIHCHWcxsUO2t_j687jG7I8XwKMphGCz3z3HrSLO0Al_WLACmTVzXFand2lWdW-Oc_gyg5C5I0hec8BB4x7N3WT2eZ_/s1600/ill%25C3%25BAzi%25C3%25B3_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipUNU5tZKQoK3nUoBv9NDfdXKhIZmkXena6oeXeWn6x1kmrw9L2VIHCHWcxsUO2t_j687jG7I8XwKMphGCz3z3HrSLO0Al_WLACmTVzXFand2lWdW-Oc_gyg5C5I0hec8BB4x7N3WT2eZ_/s320/ill%25C3%25BAzi%25C3%25B3_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" width="208" /></a></div>
<div class="MsoListParagraph">
Bexi – civil nevén Budai Rebeka – második albumának
sikere, egy londoni út és a Nagy Márkkal való el sem kezdődött kapcsolatának
vége után hirtelen elveszti a talajt a lába alól. Geriben csalódnia kellett,
Márk szóba sem áll vele, de talán a zenei sikertelenségtől rendül meg
leginkább. Szerencsére még mindig mellette áll a családja, valamint Anti,
Evelin, Körte, az agyontetovált menedzser, és a Fogd be Aszád vérbeli trolljai.
Így a szakmai és magánéleti mélypont sem tarthat sokáig…</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: L&L</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2015</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 424 oldal</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím:- </span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Fordította:-</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
Hát akkor, elérkeztünk a harmadik részhez
is. A történet szerint Rebeka úgy érzi, besokallt, túl sok dolog történt vele
mostanában, ami hatással van a teljesítményére is, és nem tudja magából kihozni
a maximumot. És persze ott van Nagy Márk, aki nem hajlandó szóba állni Bekivel…
Ezért a lány ódzkodva bár, de úgy dönt, vidékre megy egy kis időre apjához és
annak új családjához, hogy visszatalálhasson önmagára… De mi van akkor, ha már
nem az a lány, aki régen volt?</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Az írónő ismételten túl van egy
kiadóváltáson, ezentúl az L&L Kiadó gondozásában jelennek meg a könyvek, és
nagyon kíváncsi voltam, vajon a borítón kívül (ami egyébként élőben sokkal
jobban néz ki, és tényleg nem üt el annyira az előző borítóktól) lesz-e még
valamiféle minőségbeli változás a könyvben. <br />
<a name='more'></a>De szerencsére kellemesen
csalódtam, mert semmi ilyesmi nem történt, az <i>Illúzió</i>t pedig ugyanúgy élveztem, ahogyan a sorozat első két kötetét
is.</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgpz4umXqeMX71vw-T1WX9_zstqNJuaVFNUONf25hlEA1C_cFo0TQo6yJj-Nbrb-eFYhO7rcUWikvD1kr6V1FPsaQbM2bncJnhf7nh-8H9PrKJ9cv9uWr9zN_yqJvF55v4rCmkzz4mi7ZP/s1600/ill%25C3%25BAzi%25C3%25B3_bexi.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="146" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgpz4umXqeMX71vw-T1WX9_zstqNJuaVFNUONf25hlEA1C_cFo0TQo6yJj-Nbrb-eFYhO7rcUWikvD1kr6V1FPsaQbM2bncJnhf7nh-8H9PrKJ9cv9uWr9zN_yqJvF55v4rCmkzz4mi7ZP/s200/ill%25C3%25BAzi%25C3%25B3_bexi.jpg" width="200" /></a>Úgy érzem, szinte már én is részese vagyok
ennek a kis társaságnak. Az írónő nagyon jól ért ahhoz, hogyan alkosson igazi,
összetartó csapatot, belevonva az olvasót is. A hangulat továbbra is nagyon
kellemes, és még mindig azt mondom, ezek a könyvek remek kikapcsolódást
nyújtanak… de ennyi. Persze, ez nem probléma, hiszen ilyen regények is
kellenek, szüksége is van néha pár óra felhőtlen szórakozásra az embernek. Most
talán humor kicsit kevesebb volt a megszokottnál a könyvben, úgy látszik ezek a
harmadik részek mindig ilyen „depisek”.</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Zenei ízlés terén is nagyon el van találva
ez a sorozat, rengeteg <a href="https://www.youtube.com/watch?v=VMGh3Ts5-WQ" target="_blank">jó dalt</a> szoktam benne találni, és gyakran olvasás közben
hallgatom őket. Ha nem is szokásotok olvasás közben zenét hallgatni, ennél a
könyvnél mindenképpen próbáljátok ki, nagyon vissza tudja adni a hangulatot.</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Tetszett, hogy Bexi egy fejlődőképes
karakter, Geri szempontjából mindenképp. Végre talán ő is látja azt, amit tulajdonképpen
Bekin kívül mindenki lát már lassan két könyv óta… Sebaj, jobb később, mint
soha. Ezen kívül pedig nagyon jól lehet vele azonosulni, hiszen híres énekesnő
vagy sem, legbelül csak egy magát még kereső tinilány, vágyakkal, álmokkal, és jó
nagy adag naivsággal. Sebaj Bexi, így szeretünk. Márk pedig… hát ő továbbra is Nagy Márk.
;-) Márk és Bexi kapcsolatának haladását pedig
egy élmény követni. A könyvnek rettentően aranyos a szerelmi szála, de őszintén
szólva egy kicsivel több romantikát is el tudnék viselni, még akkor is, ha ez a
könyv már sokkal inkább az én mindig romantikára szomjazó lelkemnek megfelelőbb
mennyiségű cukiságfaktort adott.</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2VQPwKT5-xFHw83QQDnR0kZYdpyI0QnB5E7VCTJskpO8guUp1mQU4EHmeZvknYMi5ESgo9VCDJsGT3gh-V5W6LXIxmtSaM156BXAmrJj6Czv4jbKW6BIflnF04VPHflyvoOaUjxKYIomo/s1600/alison-boy-boyfriend-couple-Favim.com-2676120.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="172" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2VQPwKT5-xFHw83QQDnR0kZYdpyI0QnB5E7VCTJskpO8guUp1mQU4EHmeZvknYMi5ESgo9VCDJsGT3gh-V5W6LXIxmtSaM156BXAmrJj6Czv4jbKW6BIflnF04VPHflyvoOaUjxKYIomo/s200/alison-boy-boyfriend-couple-Favim.com-2676120.jpg" width="200" /></a>Az írónő stílusáról továbbra is csak ismételni
tudom magamat, még mindig nagyon szeretem, még mindig nagyon olvasmányos, még
mindig nagyon mai és fiatalos, könnyed és humoros. Laura titka talán pont
magában ebben könnyed stílusban rejlik.</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Az írónőnek sikerült tartania a
feszültséget, mindig történt valami izgalom, ami miatt lehet izgulni a
szereplőkért, lehet rajtuk, vagy éppen velük nevetni. Mellesleg egyre inkább
bonyolódnak a szálak, és ahelyett, hogy akár egy is megoldódni látszana, csak
tovább folytatódik a bonyodalmak véget nem érő sorozata. Úgy tűnik a társaság
egy új „ellenséget” talált Pí személyében, aki ugyan az előző könyvekben is
okozott már kellemetlenségeket, de azt hiszem, ez még csak a kezdet volt, hogy
Gerit ne is említsem. Kíváncsi vagyok,
ebből a sok bonyolult és összegabalyodott szálból milyen módon gubancolódunk ki
végül.</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
És a könyv vége…te jó ég! Nem lehetne
egyszer mondjuk öt percnél tovább happy end? Elképesztő kíváncsi vagyok, hogy
hogyan alakul a sorsa a szereplőknek, főleg egyvalakinek… Hamarosan bele is
vágok a <i>Nélküled</i>be.</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
<b><u>Összefoglaló értékelés:</u></b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Borító 5/4 – Élőben sokkal jobban néz ki,
nem is üt el annyira a sorozat első két részétől</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Karakterek 5/5 – Nagyon szeretem őket, és
Bexi is sokat fejlődött</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/4 – Folyamatosan pörögnek az
események, csak most sokkal kevesebb volt a vidám pillanat</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Stílus 5/5 – Most írjam, hogy
leinerlaurás?:-)<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;">
Összességében 5/4 – Megszerettem az a
sorozatot, és nagyon várom a következő részt!<o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-29386523083710641052016-04-03T21:34:00.001+02:002016-08-23T14:55:07.541+02:00Ava Dellaira: Kedves Halottak! - Kedves Nagyi! <div class="MsoNormal">
<a href="http://moly.hu/system/covers/big/covers_355182.jpg?1434909221" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img alt="" border="0" src="http://moly.hu/system/covers/big/covers_355182.jpg?1434909221" height="320" style="display: inline; max-height: 749px; max-width: 1373px;" width="214" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="text-align: justify;">Néha azok a legjobb levelek, amelyekre nincs is válasz.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Egy angol házi feladattal kezdődik: írj levelet egy
halottnak, mindegy, kinek. Laurel Kurt Cobaint választja, mert Kurt fiatalon
halt meg, csakúgy, mint May, Laurel nővére, így talán megért egy kicsit abból,
hogy Laurel min megy keresztül. Laurel nemsokára egyre több halottnak ír
levelet – Janis Joplinnak, Heath Ledgernek, River Phoenixnek, Amelia
Earhartnek, szinte abba sem bírja hagyni. Megírja nekik, mi történik az új
középiskolában, és hogyan hullott szét May halála után a családja. <o:p></o:p></div>
De akármennyit segítenek is neki a levelek, nem tarthatja
örökre távol magától az igazi életet. Múltjának kísértetei nem férnek bele az
írott sorokba, és Laurelnek szembe kell néznie a gyermekkor lezárulásával, az
imádott testvér elvesztésének fájdalmával és a felismeréssel, hogy egyedül mi
formálhatjuk a sorsunkat.<br />
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Drága Nagyi!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
Ezt a bejegyzést Neked ajánlom. Szeretném, ha tudnád, hogy
bár kicsi voltam, mikor te elmentél közülünk, attól még nagyon sokszor eszembe
jutsz. Nem csak azokért az emlékekért, amiket együtt átéltünk, hanem azokért
is, amiket nem éltünk át, de megtörténhettek volna. Gyakran elképzelem, hogy
milyen lenne, ha ma is elmennénk hozzád arra a lakásra, ahol régen éltetek, te,
apu, keresztapu és tati, és ahol már végül csak te maradtál. Megérezném azt a
semmivel nem összetéveszthető illatot, ami már csak egy onnan elhozott játék
mackón érződik néha, ami még apué volt. (Emlékszel Puszimancira? Bizony, ő az a
kis medvebocs.) Szóval megérezném azt az illatot, te mosolyogva várnál valami
finomsággal, és látnám apu arcán a hazaérkezés semmivel össze nem hasonlítható
örömét, és kezdődhetne egy boldog családi ebéd. </div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán amikor kimegyünk hozzátok a temetőbe, ahol te, tati és keresztapu
nyugszik, mindig eszembe jut, hogy ez már nem lehetséges. <br />
<a name='more'></a>Hogy ilyen családi
ebédek nem lehetnek többé, mert te már nem vagy ott, hogy megteremtsd azt a
pillanatot, amit ezek az összejövetelek és találkozások adtak. De mindig igyekszem elmesélni neked, hogy s
mint vagyok, mert szeretném, ha ismernél, de úgy, hogy én mesélek neked, nem
csak te látod onnan fentről, mi történik éppen velem. Talán azért, mert én is
olyan égetően szeretnélek téged jobban ismerni, nem csak a néha
el-elhalványuló, de kedves és meleg mosolyú arcodat látni. Aztán mindig
puszival búcsúzom el tőletek, egy cuppantás a tenyeremre, amit aztán a hideg
sírotokra fektetek. Remélem, tudjátok, hogy ez mindhármatoknak szól, méghozzá
azon egyszerű okból, hogy egyikőtöknek sem szeretnék hamarabb vagy később
puszit adni, mert mindhármatok hiánya ugyanúgy fáj. </div>
<div style="text-align: justify;">
A múltkor apu adott nekem egy dobozt, amelyben levelek vannak, amiket te és tati
írtatok egymásnak. Még nem volt alkalmam elmondani, mennyire gyönyörűnek és
szeretetteljesnek találtam őket, és hogy milyen sok színt és életet leheltek a
rólatok megalkotott képembe. Azt is nagyon szeretem, amikor Apu mesél rólatok,
mert mindig érzem rajta, mennyire szeretett benneteket, és hogy ti is mennyire
szerettétek őt. </div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyi, bizonyára tudod, hogy mennyire szeretek olvasni, és annak, hogy most írtam
Neked, oka van. Egy olyan regényt ismertem meg, amiben egy lány nővére elment,
és Ő ezen nem tud túllépni, ezért más halottaknak ír: Amy Winehousenak, Heath
Leadgernek, Kurt Cobainnek. És ahogyan ez a Laurel nevű lány megtanulja
kifejezni magát, úgy önmagát is megtalálja. </div>
<div style="text-align: justify;">
Tudod, néha szeretek mélyebb témájú regényeket is olvasni. Elgondolkodtatnak,
és látod, néha ilyen őrült ötleteket juttatnak eszembe, hogy nyilvánosan
fogalmazzak meg egy élményt egy nagyon személyes levélen belül Neked. Bevallom,
van bennem némi gátlás, de aztán arra gondolok, a temetőben is mindig mesélek
neked általános dolgokról. Talán egy olyan élmény is érdekelne téged, ami
nagyon friss, és amit nagyon közel érzek most magamhoz. Tudom, hogy akkor is
érdeklődéssel hallgatnád, ha szemtől szemben mesélném Neked, így nem aggódom. </div>
<div style="text-align: justify;">
Bevallom neked, eleinte nagyon furcsának találtam ezt a regényt: egyrészt olyan
levelekből állt, mint amilyet én írok most Neked, és nem vagyok hozzászokva
ahhoz, hogy ilyen formában olvassak egy könyvet. Idővel azonban már meg tudtam
szokni ezt a fajta írásmódot. </div>
<div style="text-align: justify;">
Szeretném tudni, milyen regényeket szerettél és olvastál régebben. Te is
szeretted a mélyebb tartalmú írásokat, könyveket, mint ez? Nekem nagyon
tetszett. Szerintem bőven túlmutat egy átlagos történeten. Legszívesebben
kiidézném Neked a fél könyvet, annyi gyönyörű és megfontolandó dolgot találtam
benne! Azt hiszem, igazán jókor talált meg ez a könyv. A legfőbb témája az,
hogyan dolgozzuk fel a bűntudatot és azt, ha egy hozzánk nagyon közel álló
személy itt hagyott bennünket. Tudom, ez úgy hangzik, mintha hibáztatnánk azt a
személyt, aki elment. De a helyzet az, hogy ha bevalljuk magunknak, ha nem,
mélyen legbelül mindenki érezhet ilyenkor haragot. Még akkor is, ha ez
irreálisnak tűnik. „Miért hagytál itt?” Kérdezgetjük, miközben tudjuk, hogy ez
senkin nem múlt. Az élet ilyen.</div>
<div style="text-align: justify;">
A másság témája egy kemény dolog, tudod?
Én abszolút elfogadónak tartom magam, bár nem szeretem ezt a szót. Minden egyes
ember egyenlő és ugyanolyan, függetlenül a nemi identitástól, így nekem sem
kell elfogadnom azt ami „más”, mert valójában nem is az. Nem ez fog egy embert
meghatározni, és szerintem balgaság ez alapján megítélni másokat. Szerinted
is? </div>
<div style="text-align: justify;">
Mint szinte minden sorstárs, én is rendesen megküzdök a tini korral, annak minden
problémájával és örömével együtt. Jó volt viszontlátni ezt ebben a könyvben,
mert bár nálam kicsit fiatalabbakról szól a történet, az írónő abszolút hozzám
is szólt ezzel a könyvvel. (Most biztosan mosolyogsz, hogy ennyire szerettem
ezt a regényt.) </div>
<div style="text-align: justify;">
Oh, és volt benne szerelem is! Nem olyan szép történet, mint a tietek
nagyapával, de mégis sokkal igazibban tűnt számomra, mint a mostanában olvasott
regények legtöbbjében. Te is szeretted a romantikus történeteket? Emlékszem a
szobában volt egy nagy polc, amin könyvek is voltak, de már sajnos nem tudom
visszaidézni, mi volt a címük. Pedig nagyon szívesen eldiskuráltam volna róluk
veled. </div>
<div style="text-align: justify;">
Tudod, az, hogy megírjam Neked ezt a levelet, és így ki is tegyem a blogomra,
enyhén szólva sem vall rám. De mami, biztosan egyetértesz velem abban, hogy
néha csak tettekkel lehet kimutatni, mit is érzünk valami vagy valaki iránt. Én
szerettem volna megfogni ennek a könyvnek az üzenetét, mert elindított bennem
valamit. Az ilyen regényeket biztosan kötelezővé tenném az iskolában, mert
anélkül adnak nekünk, hogy letargiába taszítanának bennünket. Engem
felszabadított, hogy most írhattam Neked, mert bár sokat gondolok rád, hajlamos
vagyok elveszni a mindennapok forgatagában. Szeretném, ha most itt lehetnél
velünk, ha most itt lehetnél apunak, de azt is tudom, hogy egy olyan helyen
vagy most, ahol mindig süt a Nap. Mert a te pozitív személyiséged arra sarkall,
hogy én is így állhassak a napokhoz, még ha voltak is nehéz időszakok
mostanában.</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Soha el nem múló szeretettel, <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
unokád,<o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Mónika </div>
Unknownnoreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-51582583862046272902016-03-05T23:00:00.002+01:002016-08-23T15:58:03.781+02:00Gárdonyi Géza: Ida regénye<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif16toXEJ0u-OW-YzdRuy0a1EQ0Dbr9nl6ULWgkNWRgjTbtpVAZ-_yl0Zt7uapbegKAlRM1xZuMyDguVkKvEoLQNJcOazD5iUJSL4MYUbGOFFvCoNIa2g10hjg4Jsm4wgJAHFK-rLCfyDG/s1600/ida+reg%25C3%25A9nye.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif16toXEJ0u-OW-YzdRuy0a1EQ0Dbr9nl6ULWgkNWRgjTbtpVAZ-_yl0Zt7uapbegKAlRM1xZuMyDguVkKvEoLQNJcOazD5iUJSL4MYUbGOFFvCoNIa2g10hjg4Jsm4wgJAHFK-rLCfyDG/s320/ida+reg%25C3%25A9nye.jpg" width="194" /></a>A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter
borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen
szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson.
A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát,
s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt
Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális
házasságukat egy esztendő múltán felbontják…<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<u><span style="font-size: x-small;"><br /></span></u>
<u><span style="font-size: x-small;"><br /></span></u>
<u><span style="font-size: x-small;"><br /></span></u>
<u><span style="font-size: x-small;"><br /></span></u>
<u><span style="font-size: x-small;"><br /></span></u>
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u><br />
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Lazi</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2009</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 326 oldal</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: -</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Fordította: -</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="text-align: justify;">Érdekes dolog, amikor egy írót egészen más oldalról ismer
meg az ember. Gárdonyi, noha neve összefonódik az Egri csillagokkal, már a
sokak által nem kedvelt kötelezőben is megmutatja, milyen zseniális író. Az Ida
regénye pedig csak még inkább meggyőzött erről a tényről.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx7ictQZpikMuajVN2GKbD1NofZnuJiWqOLwROSi52RiDrsbY7Izv7ijGedqJmkVyJnn8d97cniViyusPiWfwLt_Z54l_vcv074IKtR9RCsWSTk7uNPDWgpSWcDaNtsIx1JQkRJcNFWvhG/s1600/590569_0.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="135" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx7ictQZpikMuajVN2GKbD1NofZnuJiWqOLwROSi52RiDrsbY7Izv7ijGedqJmkVyJnn8d97cniViyusPiWfwLt_Z54l_vcv074IKtR9RCsWSTk7uNPDWgpSWcDaNtsIx1JQkRJcNFWvhG/s200/590569_0.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ida regénye film (1974)</td></tr>
</tbody></table>
A történet Balogh Csaba, az elszegényedett nemesi házból
való festő, és egy gazdag borkereskedő lánya, Ó Ida között kötött
érdekházasságról szól. Csabának szüksége van a pénzre, hogy elindulhasson
festői pályáján, és segíthessen húgának. Ida apjának, Ó Péternek pedig sürgősen
férjhez kell adnia eddig zárdában nevelkedett, szabad szellemű, erős akaratú
lányát, hogy ne lábatlankodjon körülötte, és hogy tovább folytathassa szabados
életmódját. Így kerül hát össze Ida és Csaba, és rögtön elhagyva
Magyarországot, Bécsbe utaznak, egy ottani kis magyar közösségben töltve az
időt, miközben ők maguk is egyre inkább összekovácsolódnak.<br />
<a name='more'></a><br />
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ha szeretitek<i> L. M. Montgomery: Anne Shirley</i> sorozatát,
akkor ezt a könyvet is imádni fogjátok. Ha pedig még egyik könyvet sem
ismeritek, akkor higgyétek el, most eljött az ideje: csodálatos élménnyel
fogtok gazdagodni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az Ida regénye egy finoman megmunkált remekmű, amelyben az apró
részletek egésze adja meg a könyv lényegét; ahol a vonzalom piciny rezdüléseit
szinte érezzük a két fél között; ahol hús-vér emberekről olvashatunk, hibákkal
és erényekkel és ahol a művészet nem csak említés szintjén jelenik meg, hanem
olyan fontos mellékszálát képzi a történetnek, hogy szinte kedvünk támad
rácsodálkozni a világra, annak minden gyönyörűségével és romlottságával együtt.
Itt egy igazi művész (Gárdonyi) tollán keresztül ismerkedhetünk meg a
művészettel, és ez a legcsodálatosabb dolog, ami egy könyvben történhet: ha
képviseli magát, és magában az értékeket.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWdonIhI8xAAz1NzHPBUGsy8jlX8ai9VyVyvcdCtBAyBMlF2hpOt4Tl-nXXk94FENvSymmmObJaQz98-dSrosuCXzraxeTtqCvDPAIlt3Zu7Z2be_hDMb22WiTUFG0b_WC2R72Ouo_RBEZ/s1600/65615_608x456.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWdonIhI8xAAz1NzHPBUGsy8jlX8ai9VyVyvcdCtBAyBMlF2hpOt4Tl-nXXk94FENvSymmmObJaQz98-dSrosuCXzraxeTtqCvDPAIlt3Zu7Z2be_hDMb22WiTUFG0b_WC2R72Ouo_RBEZ/s200/65615_608x456.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ida regénye film (1974)</td></tr>
</tbody></table>
Címszereplőnk, Ida, az egyik legkedvelhetőbb főhősnő, akiről
valaha olvastam. Ő az a nő, akit a rideg apácai élet ugyan megedzett, de egy
pillanatig sem tudta elnyomni szabad szellemű gondolkodásmódját, romantikus
elképzeléseit és őszinte, egyenes természetét. A lány okos, tisztességes és
méltóságteljes magatartása nagyon sok mai lánynak lehet példaértékű. Ida
engedetlen engedelmessége pedig igazi, finom hölggyé varázsolja. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Csabát már kevéssé tudom ennyire mélyen jellemezni, nem
túlzok, ha azt mondom, ez Ida regénye (rendben, ez még nekem is fájt egy
kicsit), de ő is egy végtelenül kedvelhető férfikarakter volt számomra.
Tetszett a munkája iránt való fáradhatatlan lelkesedése, a tisztességes magatartása,
amit Idával szemben tanúsított minden helyzetben, és a húga iránti őszinte
szeretete, törődése. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Imádtam minden egyes közös pillanatukat Idával. Gyönyörű íve
a kapcsolatuknak a kezdeti ridegség után a baráti viszony, végül házastársi,
majd szerelmi kapcsolatuk alakulása. Nincs a könyvben tulajdonképpen
egyértelmű, fekete-fehéren leírt romantikus jelenet, ugyanakkor számomra
pontosan ez adta meg a könyv romantikáját. Az apró rezdülések egymás felé,
elkapott pillantások, finom kézcsókok azok, amitől az a könyv finom eleganciával
ugyan, de felejthetetlen és hihetetlenül kedves romantikus történetté válik.
Ebben megfér a magyarság kérdése, egy apa-lánya kapcsolat elhidegülése, és a
régitől való elszakadás, valamilyen újfajta helyzet kezelésének, felismerésének
módja is.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A könyv cselekmény szempontjából inkább lassú lefolyású, ez
azért lehet, mert a főszereplőink kapcsolatára nagy hangsúlyt fektet az író.
Ennek ellenére a történet mégsem laposodik el soha, az események gyors
egymásutánban történnek, ellensúlyozva Ida és Csaba kapcsolatának egész könyvön
átívelő fejlődését.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Amikor becsuktam ezt a könyvet, valamiféle jó érzés
költözött a lelkembe, talán a remény, hogy ilyen szerelmek tényleg léteznek; és
hogy vannak még ilyen csodálatos magyar(!) regények a világon. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><b>Összefoglaló értékelés:</b></u><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító 5/4 – Én a fentebb látható példányt olvastam, annyira nem fogott meg rajta Ida<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek 5/5 – Szerethető, hús-vér főszereplők és kedvelhető
mellékszereplők.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/5 – A történet ugyan lassú lefolyású, de nagyon
intenzív és élettel teli.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus 5/5** - Gárdonyi az egyik kedvenc magyar íróm!<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében 5/5 – Az év egyik nagy szerelme ez a könyv!
:-) <o:p></o:p></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-724045309750065562016-02-23T22:18:00.001+01:002016-08-23T15:59:11.240+02:00Lakatos Levente: Barbibébi (Barbibébi I.)<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyCDizhhuk_2gF2Avgft_Fj097psh9Y7cS0DZ7XKcdyeRoMSv0jB0guKPe0nEoupdEykmvpnvcv-2tSDu-b9075Hb-CFTwFyuWC3Jexpe-bh88oUi76dvmVkLogvcFp8DObigeNckynHN9/s1600/barbib%25C3%25A9bi.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyCDizhhuk_2gF2Avgft_Fj097psh9Y7cS0DZ7XKcdyeRoMSv0jB0guKPe0nEoupdEykmvpnvcv-2tSDu-b9075Hb-CFTwFyuWC3Jexpe-bh88oUi76dvmVkLogvcFp8DObigeNckynHN9/s320/barbib%25C3%25A9bi.jpg" width="199" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
Magyarország legnépszerűbb
popsztárja kidobja aktuális barátnőjét. Barbi élete a siker, a pénz és a
csillogás. A szakítás után egyre mélyebbre süllyed, míg egy hétvégi buli után
szándékosan elgázolják.<o:p> </o:p>A sokktól emlékezetkiesése lesz,
szinte mindent elfelejt botrányos múltjából. Siófokra menekül az őrjöngő média
elől, ahová legjobb barátja, Krisz is elkíséri. Krisz nem bocsátotta meg
Barbinak, hogy kifecsegte féltve őrzött titkát – hogy a fiúkat szereti. Mégis
segít neki, együtt nézik végig Barbi régi videóblogjait, hogy rájöjjenek, ki
akarhatta megölni. És hogy szembenézzenek eddigi önmagukkal, és eldöntsék
végre, mit is akarnak kezdeni az életükkel – és persze a két siófoki
szépfiúval, akiktől könnyebb elolvadni, mint a tűző nap sugaraitól.<br />
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Ulpius</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2010</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 566 oldal</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím:-</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="font-size: x-small;">Fordította: -</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<span style="text-align: justify;">A történet szerint Barbarát, a
szőke, plasztikáztatott, beképzelt botrányhősnőt egy ismeretlen tettes
elgázolja, valószínűleg szándékos emberölés céljával. A lány ezét Siófoki
nyaralójában nyalogatja sebeit, miközben meg kell küzdenie a médiával, a
baleset okozta amnéziával, de legfőképpen önmagával. Segítségére van régi
barátja, a sportoló, meleg Krisztián is, akiről Barbi nem is sejti, micsoda
megbántottságot hordoz magában a lány korábbi szabados életmódjának
pillanatai miatt, főként pedig egy csúnya árulásnak köszönhetően. Ennek ellenére
Krisz úgy dönt, a régi ismeretségre való tekintettel segít a lánynak, azt
azonban ő sem sejti, hogy talán önmagával kapcsolatban is egy újfajta felfedezőtúra
veszi kezdetét.</span><br />
<a name='more'></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgBtLb1wUgPmBrBE-UsAPPwNJ43Gr4sH20NtMA91JI-j_IlFWlKxZ4tFxP_1WkZYTh6S34EpSr_E4WA7d_f6yTt7Md_5O1oGEJw4i8Fj-WHSXHJf0ESGJ4PpMk6r10OPn-XlM2mpO1DmKZ/s1600/si%25C3%25B3fok.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="151" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgBtLb1wUgPmBrBE-UsAPPwNJ43Gr4sH20NtMA91JI-j_IlFWlKxZ4tFxP_1WkZYTh6S34EpSr_E4WA7d_f6yTt7Md_5O1oGEJw4i8Fj-WHSXHJf0ESGJ4PpMk6r10OPn-XlM2mpO1DmKZ/s200/si%25C3%25B3fok.jpg" width="200" /></a>Régóta kíváncsi voltam már erre a
könyvre, ugyanis nagyon szeretek felfedezni könyves berkekben: mindig újfajta
élményt jelentenek a „megszokottól” eltérő témák, gondolatok. A fülszöveget
olvasva úgy éreztem, ez egy kicsit más könyv lesz, és nem is tévedtem. Ezt a más
szót jó és rossz értelemben is tudnám használni erre a regényre. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
A regény tömény ötszáz oldal,
ennek ellenére mégis viszonylag tempósan lehet vele haladni. Ez legfőképp az
író stílusának köszönhető, ami nagyon megfogott, szeretnék majd más műveket is
Lakatos Leventétől olvasni. Tetszett az olvasmányosság, a gördülékenység, a
fiatalosság és a frissesség, ami jellemezte az egész írásmódot. Nagyon
szókimondó, néhol kissé vulgáris, de a regény témájához azt hiszem, kellett is
ez a fajta írói stílus, különben nem lett volna annyira hiteles. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
És talán emiatt a hitelesség
miatt volt számomra túl sok. Egyszerűen ez a könyv bűzlött a mocsoktól (és nem
csak azért mert szerencsétlen, meggyalázott könyvtári példányom volt.) Ha
objektív akarnék lenni, akkor talán még értékelhetném is ezt a fajta
életszagúságot, de mivel nem vagyok az, egyszerűen számomra néhol már túlment
egy határon. Viszont megemlítendő, könyvben meghúzódó társadalomkritika, még a
néhai egyértelmű túlzások ellenére is, nagyon tetszett.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS4JBD4K_tkGCM3vaQ347Xo8hEFJb7JsA9N0wrZ-Nv0p1con4goLLAT3tp4glBNMfnuh89Et0PDkyN2yyutVKMUtzXECKf1hKKPnk3M4r_uRb7zLgiaB1sCdsk7_k6iB02w9mJGGuFPQJ9/s1600/barbi_party.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS4JBD4K_tkGCM3vaQ347Xo8hEFJb7JsA9N0wrZ-Nv0p1con4goLLAT3tp4glBNMfnuh89Et0PDkyN2yyutVKMUtzXECKf1hKKPnk3M4r_uRb7zLgiaB1sCdsk7_k6iB02w9mJGGuFPQJ9/s200/barbi_party.jpg" width="133" /></a>Ennek a könyvnek az egyik célja a
figyelemfelkeltés, amit azzal tesz meg, hogy botrányosan szemtelenül és
szívtelenül ír a sztárok és a botrányhősök világáról. Nyilván ebben keveredik
némi fikció a valósággal, de ez elég volt ahhoz, hogy igazán ütőssé tegye a
könyvet. A szemtelenségét mutatja, hogy a
könyv tulajdonképpen nem fejezetekből, hanem tanácsokból áll. :-) Egy általában
kis piszkálódó, a fejezetre jellemző, vicces vagy ironikus mondat, engem mindig
nagyon szórakoztatott.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
A karakterek pedig illeszkednek
is ebbe a környezetbe. Nos, gondolom, senki nem lepődik meg azon, hogy Barbarát
egy pillanatig sem tudtam megkedvelni. Valahogy nem tudnak szimpatikussá válni
az önző,*síííp* *síííííp* sííííííííííííííp*, idióta és elkényeztetett főhősnők.
Rengetegszer feltűnt a könyvben, hogy valójában ő is csak egy kis szerencsétlen
ember, aki segélykiáltozásnak szánja a lázadozását. Elég nagy közhely, de attól
még igaz. Nem is szeretnék a pszichológiai részbe belemenni, pedig van a
könyvben dögivel az is. Inkább koncentráljunk Kriszre akit… szintén nem
kedveltem meg túlságosan. Az egyetlen dolog, amit szerettem benne, hogy az író
behozta vele a meleg szálat a történetbe, ami képes volt még jobban elmélyíteni
a könyvet, és tartalmasabbá, talán kicsit könnyedebbé is tenni az amúgy
nehézkes történetet. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
Az egyetlen személy, akit
sikerült valamennyire megkedvelnem, az Simon volt. Ugyanakkor meglepődve vettem
tudomásul, hogy bár talán ő volt az egyetlen tényleg emberi karakter,
egyszerűen sótlan volt a többi kicsit sem kedvelhető, mégis valahol érdekes
személyiség mellett, akikről sosem tudhatod, mi lesz a következő lépésük, mit
tesznek jobbá vagy csesznek el éppen még jobban. A regény krimi szála olyan,
akár egy időzített bomba, amire ötszáz oldalt vártam, aztán mégsem robbant
akkorát, mint amekkorát reméltem, hogy fog. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7jiCIEH1pP28-4lcTiqGFtOgqm60QyYOQ-oee_aORXwNot5VIN7mK1Vy_lHahZ0QMzoh1yewnnBng-b21Ygy3TT9ihiRsZOHV4H7VevaO29GtmftgkTVTspUfF3Z3e3bf2A957RBsWiDR/s1600/barbi_depi.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7jiCIEH1pP28-4lcTiqGFtOgqm60QyYOQ-oee_aORXwNot5VIN7mK1Vy_lHahZ0QMzoh1yewnnBng-b21Ygy3TT9ihiRsZOHV4H7VevaO29GtmftgkTVTspUfF3Z3e3bf2A957RBsWiDR/s200/barbi_depi.jpg" width="182" /></a>Idővel realizálódott bennem, hogy
a „nyomozás” ellenére ez egy igencsak karakterközpontú regény. Középpontjában Krisszel
és Barbival, utóbbi egész különleges ívet írt le a regény alatt. A probléma,
hogy úgy éreztem, pont annál a résznél toppantunk meg, amikor jutottunk is
volna valahová a karakterfejlődésben. Az egész regény alatt vagy egy helyben
toporogtunk, vagy ha előre is léptünk, a lány rögtön csinált valami hülyeséget,
amitől kettőt máris visszaszambáztunk, és ez eléggé felőrölte nem csak Krisz,
hanem az én idegeimet is. Bízom benne, hogy erre a problémára megoldást kínál a
nem is olyan régen megjelent <i>Szeress jobban!,</i> amire tulajdonképpen nagyon
kíváncsi vagyok. Úgy látszik, Levente elérte, hogy valami groteszk módon, de a
szívembe zárjam (?) annyira a karaktereket, hogy érdekeljen a további sorsuk.
Kíváncsian várom! <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
<br />
<u><br /></u>
<u><b><br /></b></u>
<u><b><br /></b></u>
<u><b><br /></b></u>
<u><b>Összefoglaló értékelés:</b></u><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
Borító 5/4 – Nem rossz, bár kicsit elegánsabbnak
mutatja a könyvet, mint amilyen</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
Karakterek 5/2 – Nem, nem
szerettem senkit, Igen, ennek ellenére nagyon különleges, és nagyon is élő
karakterek jellemzik a regényt.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
Cselekmény 5/3 –Nem volt benne
túl sok. Mármint, túl sok izgalmas…. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
Stílus 5/5 – Fiatalos,
lendületes, könnyed és szemtelen… Tetszett!<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt; text-align: justify;">
Összességében 5/3 – Végig kettősség jellemezte a könyvet, tetszett is, de annyira azért mégsem...<o:p></o:p><br />
Talán majd a második rész!</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-57150119743929910712016-02-15T22:12:00.001+01:002016-08-23T15:59:54.018+02:00Megkésett Valentin-napi könyvajánló: romantikusoknak és nem romantikusoknak II. <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPiKgnV0uQJbYSscwQIcFEXq3IrmVwv7n3d3VW0HidSdnbzD8CEMFRf2K9m1eVGdzbse7KRGhp59IWnradr8SedyxINaJ8QuYo38jujXivK5gV2SznTD_XqovqbXFdiss1NJSd9UyhzCiT/s1600/grumpy+cat+wir+umbrella.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="188" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPiKgnV0uQJbYSscwQIcFEXq3IrmVwv7n3d3VW0HidSdnbzD8CEMFRf2K9m1eVGdzbse7KRGhp59IWnradr8SedyxINaJ8QuYo38jujXivK5gV2SznTD_XqovqbXFdiss1NJSd9UyhzCiT/s200/grumpy+cat+wir+umbrella.gif" width="200" /></a></div>
*elhajol a paradicsom és a szívecske eső elől*<br />
Tudom, hogy már a csapból is a Valentin-nap folyik, amit van aki szeret, van aki szinte mániákusan gyűlöli, de attól az még van, és ezt a bejegyzés is ez inspirálta. Kicsit megkésve ugyan, de egye fene, hiszen a február hónap úgyis a szerelem jegyében telik. :-) Pár évvel ezelőtt már volt egy ilyen bejegyzés <a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2014/02/valentin-napi-konyvajanlo.html" target="_blank">(ide kattintva megnézheted)</a>, amit sokan szerettetek, ezért gondoltam, megújított formában következzen egy kis Valentin-napi könyvajánló a romantikus lelkeknek, (mint amilyen én vagyok) és a nem romantikus lelkeknek (mint amilyen én vagyok Valentin-napon.) Igyekeztem minél több műfajból válogatni, remélem mindenki talál kedvére való könyvet, jó olvasást kívánok! :-)<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<br />
<br />
<br />
Romantikus lelkűeknek...<br />
<br />
<a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/01/robert-katalin-szivbol-szinbol-igazan.html" target="_blank"><br /></a>
<b><i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/01/robert-katalin-szivbol-szinbol-igazan.html" target="_blank">Róbert Katalin: Szívből, színből, igazán</a></i></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYjJjkBrxDtjSX7jXV-LOMFHQ7SapTFGx_i-OIOGWkOTcJeZhpcaAEhDRWESzgur87PUg7BBmiWmw4cyMzEu17XxAcPbXSYB_he8nGWvtlfdczXWlBVPtGDVzgJP-mgviHfl8p9EUvjIZt/s1600/szvb%25C5%2591l_sz%25C3%25ADnb%25C5%2591l_igaz%25C3%25A1n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYjJjkBrxDtjSX7jXV-LOMFHQ7SapTFGx_i-OIOGWkOTcJeZhpcaAEhDRWESzgur87PUg7BBmiWmw4cyMzEu17XxAcPbXSYB_he8nGWvtlfdczXWlBVPtGDVzgJP-mgviHfl8p9EUvjIZt/s320/szvb%25C5%2591l_sz%25C3%25ADnb%25C5%2591l_igaz%25C3%25A1n.jpg" width="212" /></a></div>
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<span style="text-align: justify;">Erről a könyvről felesleges is fecsegni: örök kedvenc! A véleményem a címre kattintva olvasható.</span><br />
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>Fülszöveg:</u> <i>Egy különös szerelmi háromszög különösen szép története.</i><i>Alex úgy szeret valakit, mint az életét, számára nélküle
nincsenek holnapok. De vajon bevallhatja ezt az érzést? Vagy minden tönkremegy?
Mi ez az erős kapcsolat köztük? Szeretet, vagy valami más, valami több?</i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>Patrik keresi az útját az életben. Anyja halála és apja
hideg távolságtartása mélyen megsebezte. Fél a szeretettől, és fél a
szerelemtől, számára minden hatalmi játszma. De mi lesz vele, ha elveszíti azt,
aki a legfontosabb? Ki a legfontosabb?<o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>Lilla bármit megtenne Patrik vonzalmáért. Harcol a fiúért,
és úgy érzi, őt illeti. Ám Lilla Alex húga, aki mélyen szereti a bátyját is, és
nem akarja elveszíteni.<o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>Lélegzetállítóan szép, szívbe markoló regény szerelemről,
másságról és útkeresésről.</i><o:p></o:p></div>
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Hasonló témájú könyvek: - <a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2016/01/racz-stefan-tibor-tul-szep.html" target="_blank">Rácz-Stefán Tibor: Túl szép</a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/08/rainbow-rowell-eleanor-es-park.html" target="_blank">Rainbow Rowell: Eleanor és Park</a></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeigpThUM6nRZrKy79L80UmcWa0I07XeWmPghuyBOeNJxs5qWDSoDQnUcDlVycscL2Re9km7PpbELl0wPotMTI62S7oOKApQiYdhjJK1Qie1S5zbxvuMllPWreis96dGUPk0hDFh3ezgJ8/s1600/eleanor%2526park.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeigpThUM6nRZrKy79L80UmcWa0I07XeWmPghuyBOeNJxs5qWDSoDQnUcDlVycscL2Re9km7PpbELl0wPotMTI62S7oOKApQiYdhjJK1Qie1S5zbxvuMllPWreis96dGUPk0hDFh3ezgJ8/s320/eleanor%2526park.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Csodás, gyengéd szerelmi történet két különc fiatalról, egymásra találásukról, egyenesen a nyolcvanas évek Amerikájából. Hosszabb vélemény a címre kattintva olvasható.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u>Fülszöveg:</u> <i>Park Sheridan tökéletesen kigondolta. Ha senki sem látja,
senki sem fogja zavarni. Ha láthatatlanná tud válni, mindenki békén hagyja
majd. Eleanor Douglas akkor sem lenne képes eltűnni, ha megpróbálná. Minden túl
sok rajta őrült vörös haja, fantasztikus ruhái, a szokatlan bolondságok, amik
elhagyják a száját. Mikor Eleanor feltűnik Park iskolabuszán, a fiú nem tudja
eldönteni, hogy bátor-e, vagy öngyilkos típus De nem tudja kiverni a fejéből.
Két rossz csillagzat alatt született fiatal története, akik elég okosak ahhoz,
hogy tudják, az első szerelem szinte sohasem tart soká, de elég bátrak és
elszántak ahhoz, hogy mégis megpróbálják.</i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Hasonló témájú könyvek: - Abbi Glines: Te vagy nekem a levegő</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Katy McGarry: Pushing the limits -Feszülő húr</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><b>Gárdonyi Géza: Ida regénye</b></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF1wydCuJuetqYxe_-1O52jwY1LZxr416vjWFsb4XPEgSeC7nGz2fMyY3uRBGnz3YKWpIhsRH9X0l3piY7zyM5wtNRI_XyQC4Vds2zEjllGErQQvxbk85Y6k5FFgTGAHYe4hw5CcL_5_kx/s1600/ida+reg%25C3%25A9nye.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF1wydCuJuetqYxe_-1O52jwY1LZxr416vjWFsb4XPEgSeC7nGz2fMyY3uRBGnz3YKWpIhsRH9X0l3piY7zyM5wtNRI_XyQC4Vds2zEjllGErQQvxbk85Y6k5FFgTGAHYe4hw5CcL_5_kx/s320/ida+reg%25C3%25A9nye.jpg" width="194" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Én nemes egyszerűséggel imádtam ennek a könyvnek minden egyes oldalát! Hamarosan várható majd róla a hosszabb véleményem is. Elöljáróban csak annyit, hogy egy szerelem, egy házasság kialakulásának ilyesfajta apró rezdüléseit csak Gárdonyi képes ilyen csodálatos természetességgel megírni. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<u><br /></u></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<u>Fülszöveg:</u> <i>A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter
borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen
szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson.
A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát,
s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt
Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat
egy esztendő múltán felbontják…</i></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Műfajbéli másik imádottam, amit szívből ajánlok: - Charlotte Bronte: Jane Eyre</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/08/tiffany-reisz-sziren-eredendo-bunosok-i.html" target="_blank">Tiffany Reisz: A szirén</a></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2iuyyITB8EnB0cXEJSwzo5pnuz82v9UX7FRsN0gCuCbXWecZ0pTLbN3PqqQuROwYzsI6q3rxlWXI88_Mo8WC5gZYn00piivHxlR-3iWd1CUE2Ltltf1pyumLx78PcjYMt0rYJpSvGTTn3/s1600/sziren_bor%25C3%25ADto.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2iuyyITB8EnB0cXEJSwzo5pnuz82v9UX7FRsN0gCuCbXWecZ0pTLbN3PqqQuROwYzsI6q3rxlWXI88_Mo8WC5gZYn00piivHxlR-3iWd1CUE2Ltltf1pyumLx78PcjYMt0rYJpSvGTTn3/s320/sziren_bor%25C3%25ADto.jpg" width="215" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Nem szívesen másolom be ide a fülszöveget, túlságosan leegyszerűsített és egy tucatkönyvet akar nekünk bemutatni. A könyv sokkal szerteágazóbb cselekményű ennél. Szexi, okos, humoros, tabudöntögető és mély... A véleményem a címre kattintva olvasható! ;-)</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<u>Fülszöveg:</u> <i>Nora Sutherlin erotikus regényeiről híres és hírhedt – és
van egy titka, amelyet túl sokan tudnak ahhoz, hogy ne kerüljön napvilágra.
Nora legújabb kézirata más, mint az eddigiek: komolyabb, mélyebb, személyesebb
– és Nora biztos benne, hogy meghozza számára az áttörést… De vajon lehet-e
együtt dolgozni a kimért, karót nyelt angol szerkesztővel, Zachary Eastonnal?
Hiszen ő mondja ki az utolsó szót, de maximalizmusa felháborítja Norát. Zach-et
Nora szabados életmódja kergeti az őrületbe – és a tény, hogy egyre inkább
vonzódik ehhez a nyílt, mégis titokzatos nőhöz.</i></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Könyvek erotikusabb témában: - <a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/07/borsa-brown-maffia-agyaban-maffia.html" target="_blank">Borsa Brown: A maffia ágyában </a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
És akkor következzen az antiromantikus szekció. Nehéz volt a válogatás, mert jómagam elég romantikus típus vagyok, zömében az olvasott könyveimben is megjelenik a szerelem, de azért igyekeztem. Remélem, ti is találtok kedvetekre valót! :-)</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/07/s-j-watson-amnezia-mielott-elalszom.html" target="_blank"><br /></a></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/07/s-j-watson-amnezia-mielott-elalszom.html" target="_blank">S.J. Watson: Amnézia (Mielőtt elalszom)</a></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrJhvJuD0vU55VrIoZsQUapLVHgHm5zY69i-PKWpJYhzhjkfcNEX_IvCFW7NKRhCTPUheoychhxeUlW7plmduacFe3E8yr2urMsLVJJ_sfqwGf_l-CaU7VKo-2sMfDJ1eUYxhwat7qoEEC/s1600/amnesia_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrJhvJuD0vU55VrIoZsQUapLVHgHm5zY69i-PKWpJYhzhjkfcNEX_IvCFW7NKRhCTPUheoychhxeUlW7plmduacFe3E8yr2urMsLVJJ_sfqwGf_l-CaU7VKo-2sMfDJ1eUYxhwat7qoEEC/s320/amnesia_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br />
Lassabb lefolyású, de a végén annál izgalmasabb thriller, egyszeri olvasásra mindenképpen ajánlom. A véleményem a címre kattintva olvasható.</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>Fülszöveg:</u><i> Christine minden reggel idegen ágyban ébred fel, egy idegen
férfi mellett. Belenéz a tükörbe, és döbbenete tovább fokozódik: egy középkorú
nő arca néz vissza rá. Az ágyból időközben előkászálódó férfi minden reggel
elmagyarázza neki, hogy ő Ben, a férje, hogy Christine negyvenkét éves, és két
évtizeddel ezelőtt egy szörnyű balesetben szerzett fejsérülése miatt képtelen
megjegyezni az új emlékeket. Christine mindennap hihetetlen harcot folytat
azért, hogy visszaszerezze emlékeit, vagyis rajtuk keresztül önmagát. Kiderül,
hogy semmi és senki nem az, mint aminek látszik, így a nyugodt tempójú,
visszafogott történet hamar vérbeli thrilleré változik…</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><b>Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten </b></i></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-qDmugC3kQviKC3C2iibGVYwJAHPkRG322uQLc28uzEoCS3ELeqY012ySrmBd-Dh_L0R3qtfK2jFr6nMTJMa1ZADwfKZgWjt9RW_OsgjYZVkT588KClIXviv6vNc5NQEctulAd3Gy8PIL/s1600/le%25C3%25A1nyrabl%25C3%25A1s+budapesten.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-qDmugC3kQviKC3C2iibGVYwJAHPkRG322uQLc28uzEoCS3ELeqY012ySrmBd-Dh_L0R3qtfK2jFr6nMTJMa1ZADwfKZgWjt9RW_OsgjYZVkT588KClIXviv6vNc5NQEctulAd3Gy8PIL/s320/le%25C3%25A1nyrabl%25C3%25A1s+budapesten.jpg" width="213" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ez az a könyv, ahol szinte<i> akarjuk</i>, hogy történjen már valami romantikus - legalábbis én így jártam. Világszép borító, izgalmas krimi, több nem is kell!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u>Fülszöveg</u>: <i>Budapest, 1896. A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli
Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az
ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről
érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második
napján nyoma vész. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is
gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég
halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal
a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon. A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll
a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek
kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív,
Ambrózy Richárd báró lesz.</i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><i><br /></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2016/01/nathaniel-hawthorne-skarlat-betu.html" target="_blank"><br /></a></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2016/01/nathaniel-hawthorne-skarlat-betu.html" target="_blank">Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű </a></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMWakcOqlvhe_l_ddUvTzqfhXGfv4Io9cUPL8EncRXfxz3xZHyy0daQZpb9jPiJ29NKZI1lDDqOTqvUMLRjUcH6chAOM3Faq8GKxzPjv3JgGbqw6P1QtyAa1ORPHrD3hFCgEKgGExiFI8M/s1600/scarlet_letter.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMWakcOqlvhe_l_ddUvTzqfhXGfv4Io9cUPL8EncRXfxz3xZHyy0daQZpb9jPiJ29NKZI1lDDqOTqvUMLRjUcH6chAOM3Faq8GKxzPjv3JgGbqw6P1QtyAa1ORPHrD3hFCgEKgGExiFI8M/s320/scarlet_letter.jpg" width="199" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Jó, jó, egy kis romantika igaz, hogy van benne, de sokkal inkább figyelemre méltó a sorok között megbúvó mély mondanivaló. A véleményem a címre kattintva elolvasható.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u>Fülszöveg:</u> <i>Egy verőfényes nyári reggelen magas, karcsú asszony lép ki
Boston város tömlöcének kapuján. Az előkelő szépség riadtan szorítja keblére
csecsemőjét. Talán így akarja védeni a gyalázkodó tömeg tekintetétől, vagy vele
próbálja eltakarni szégyenének jelét, a ruháján éktelenkedő, skarlátvörös „A”
betűt? Az új-angliai puritánok törvénye szerint ezt a jelet kellett élete
végéig viselnie a házasságtörőnek.</i></div>
<i><o:p></o:p></i><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>De ki lehet a gyermek apja? Ha vele volt a bűnben, vállalja
hát vele a gyalázatot is! Csak a bűnös asszony tudja a választ, ám hiába
faggatják a város előkelőségei, ő hallgat.<o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><i><br /></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><i>Marc Levy: Ki nem mondott szavaink</i></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJC5GeZ8dz7xriFiyVjDQCSQ09rJWHC8_dxFqcWyvUKrccYUgUWTavQwroIJ9hj6JsidSCDNyMcDzWSKnkLtpJId9axdhxz2602-c2L-xUl34_wlvVTs38seN3zzxSd_tBrHTYd_73DQak/s1600/ki+nem+mondott+szavaink.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJC5GeZ8dz7xriFiyVjDQCSQ09rJWHC8_dxFqcWyvUKrccYUgUWTavQwroIJ9hj6JsidSCDNyMcDzWSKnkLtpJId9axdhxz2602-c2L-xUl34_wlvVTs38seN3zzxSd_tBrHTYd_73DQak/s320/ki+nem+mondott+szavaink.jpg" width="210" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Egy kissé különc, kissé fura, de a maga módján nagyon szép történet, ahol ugyan jelen van a szerelem, de a könyv történelmi szála és egy apa-lánya kapcsolat alakulása sokkal inkább a könyv alaptémája.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u>Fülszöveg:</u> <i>Julia Walsh amióta az eszét tudja, sosem volt felhőtlen
viszonyban az apjával. Alig találkoztak, alig beszéltek, akkor sem értettek
egyet semmiben. Esküvője előtt néhány nappal a lány telefonhívást kap apja
személyi titkárától. Ahogy azt előre sejtette, Anthony Walsh nem tud részt
venni az esküvőjén. Ez egyszer azonban Julia kénytelen elismerni, hogy apjának
kifogástalan mentsége van: Meghalt. A temetés másnapján Julia rájön, hogy apja nem csak az
esküvőjét hiúsította meg a halálával, hanem még egy utolsó, elképesztő
meglepetést is tartogat a számára… Jóvátehető-e vajon, amit a múltban elrontottunk? Kaphatunk-e
még egy esélyt a sorstól, hogy elmondjuk egymásnak mindazt, amit
elmulasztottunk elmondani? Túlélhet-e egy szerelem majdnem húsz évnyi
távolságot?</i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<i><o:p></o:p></i><br />
<i><o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ennyi lett volna ez a rövid kis könyvajánló. Remélem, találtatok olyan könyvet, ami felkeltette a figyelmeteket! Ha igen, szívesen olvasnám kommentben is!;-) Kellemes hetet kívánok mindenkinek!</div>
<o:p></o:p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-22628206213233961152016-02-06T13:09:00.001+01:002016-08-23T16:00:25.310+02:00Leiner Laura: Hullócsillag (Bexi II.)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDlQUr0AQhUok8gr3H4dJyfrBeYF_gHx4lce1kwTC5bBPYBFLgIz-Qg8Antuwl4jQKaxJHJ-GYdsBQS6E-7km0twk7_Zu7bP9Ggcyer4Eh3_vmeHQwFBb8gip1H1IVC7ePN5uQJ7KderCN/s1600/hull%25C3%25B3csillag.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDlQUr0AQhUok8gr3H4dJyfrBeYF_gHx4lce1kwTC5bBPYBFLgIz-Qg8Antuwl4jQKaxJHJ-GYdsBQS6E-7km0twk7_Zu7bP9Ggcyer4Eh3_vmeHQwFBb8gip1H1IVC7ePN5uQJ7KderCN/s320/hull%25C3%25B3csillag.jpg" width="216" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
Bexi, akinek mostanra megjelent, és zajos sikert aratott a
második nagylemeze, az Offline, továbbra is sikeres énekesnő, Nagy Márkot
viszont teljesen elfelejtették, mert végül nem ő nyerte a tehetségkutató
műsort. Körte mindent megtesz, hogy ismét sikeressé tegye Márkot, de ez nem
egyszerű, nagyon mélyről kell felhozni a srácot. És hát ott vannak neki Aszádék
is, még mindig a garázsában. Ezért aztán Körte megragadja a romlott majonéz
miatt adódó lehetőséget, és belegyezik abba, hogy menedzseltjeivel Londonba
repüljön egy utazási műsor forgatására.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
A <i>Hullócsillag</i> a Bexi-sorozat második kötete, a <i>Késtél</i>
folytatása.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: GABO</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2015</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 412 oldal</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: -</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Fordította: -</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az első rész igazán elnyerte a tetszésemet, nem volt
kérdéses, folytatom-e a sorozatot. Jó kis függővéggel zárult a <i>Késtél</i>, így
örültem, hogy az első két részt együtt vettem ki a könyvtárból. Nagyon kíváncsi
voltam, hogyan folytatódik tovább Rebekáék története, na és persze hogyan
alakul Márk és Beki kapcsolata…:-)</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A történet szerint Nagy Márk, bár nagy esélyes volt, csak a
második helyezett lett a Pop/Rock sztár leszek! tehetségkutatójában. Beki pedig
tehetetlenül nézi végig a srác bukását, miközben egyre távolabb kerülnek
egymástól. Azonban neki is új problémákkal kell szembenéznie, amikor a saját
kiadója rászabadítja az alteregóját, egy Lexi nevű lány képében, és ott van
Geri is, az ex, akivel képtelen zöld ágra vergődni. Egy hirtelen jött
londoni utazás lehetősége pedig csak még inkább megbolygatja a kedélyeket.<br />
<a name='more'></a><o:p></o:p></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBObl3e0kaWJFmXvP_aVfV9P2jzkJF_hpO6G41jsrCXZIbTP9wwnP7oTx-ctMY0sxHvugqbDt9RwK4i8q6O7pvjuvQfsmat6vC3YO46CXCW2toVD0HLRSkqEwuO4zXLbt4Wguu2uTs89KM/s1600/bexi.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="127" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBObl3e0kaWJFmXvP_aVfV9P2jzkJF_hpO6G41jsrCXZIbTP9wwnP7oTx-ctMY0sxHvugqbDt9RwK4i8q6O7pvjuvQfsmat6vC3YO46CXCW2toVD0HLRSkqEwuO4zXLbt4Wguu2uTs89KM/s200/bexi.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Még mindig nagyon szeretem a semmihez sem hasonlítható,
„leinerlaurás” stílust. Az írónő könyvei, (mint ahogyan ez is tette) még mindig
képesek úgy berántani magukba, hogy csak úgy pörögnek az oldalak a kezemben, és
észre sem veszem, már nincs több lap. Kikapcsol és szórakoztat, amir</div>
e egy-egy nehezebb
nap után igazán szüksége is van az embernek. A stílushoz azt hiszem, nem is
kell említenem, hogy hozzátartoznak a remek poénok, humoros jelenetek is.
Ezeken mindig nagyon jót derülök, főleg, mikor egy-egy helyzetkomikummal dobja
fel az írónő a fejezeteket, és már-már filmszerűen idióta némelyik szereplő,
természetesen a szó legjobb értelmében.:-)<br />
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A szereplőgárda továbbra is egy remek kis csapat, akiket
most rengeteg új szereplő színesít, mint például Evelin is. A Fogd Be Aszád
tagjait nem igazán tudnám megkülönböztetni egymástól, nekem ők annyira egy,
máshogy nem is tudnám őket elképzelni, de ez talán így van jól. Márk továbbra
is szerethető, egoista és önimádó, de az írónő azért igyekszik egyre jobban
mélyíteni a karakterén, több-kevesebb sikerrel. Bexi továbbra is egy szerethető
főszereplő… Lehetne. Csak ne lenne már ennyire idegesítően vaksi Gerit
illetően. Rebekán kívül tulajdonképpen mindenki látja, milyen is ez a srác,
mégse hallgat senkire és semmire, csak megy a saját feje után, utána pedig
szegénykém kikészül, ha emiatt minden rosszra fordul. Értem én, hogy kell a
feszültség a könyvbe, meg valami akadály is Bexinek meg Márknak, de ez már
kezdett átmenni az idegesítő kategóriába. Ennek ellenére azért tényleg egy
aranyos, jószívű főhősnő, aki sajnos túlságosan naiv a körülötte lévő
dolgokhoz. Talán a következő részekben már felnő hozzájuk. <o:p></o:p></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH8o3VdO_kjuXsgK9nkXBeZL2QhZvaQWVpT95nwBtYjytovZQfeWS2mIqKO0zuEvt6YCb5Ue5CQaNM1YHcpkgMvWNbagFKiPF14a6hOYOHrnwbwkFXc-CLqmG2Hq0vz14PmIq9CaKVwHj_/s1600/m%25C3%25A1rk%2526bexi.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="112" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH8o3VdO_kjuXsgK9nkXBeZL2QhZvaQWVpT95nwBtYjytovZQfeWS2mIqKO0zuEvt6YCb5Ue5CQaNM1YHcpkgMvWNbagFKiPF14a6hOYOHrnwbwkFXc-CLqmG2Hq0vz14PmIq9CaKVwHj_/s200/m%25C3%25A1rk%2526bexi.jpg" width="200" /></a>A könyvnek nyilván kulcsfontosságú alkotója a zene, sok-sok
remek dalt szoktam olvasás közben meghallgatni/megismerni. Nem szokásom olvasás
közben zenét hallgatni, mert elvonja a figyelmemet, de itt tényleg nagyon
hangulatos tudott lenni egy-egy alkalommal. Az írónő remek zenei ízléssel
rendelkezik, persze ez nyilván szubjektív, de tényleg sok kedvencre találtam,
mióta a Bexi sorozat a kezembe került. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az írónő igyekszik egyfajta mélyebb tartalmat is a regénybe
csempészni, ami természetesen nem baj, hiszen fontos a dolgok mögé nézni. De én mégis azon az állásponton vagyok, hogy jobb lenne, ha ez a könyv megmaradna a könnyed
kategóriában, és nem próbálna túlságosan is szájbarágósan valamiféle tanulságot
adni, mert inkább lesz lelombozó, mint szórakoztató. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Mi tehát a konklúzió? Az első rész szintjét mindenképpen
hozta számomra. Jót tett a regénynek az új szereplők bevonása, valamint az
Angliai helyszín is. Kicsit felrázta az egész történetet. Tetszett a regény, és
kíváncsian várom a következő részt.</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><u>Összefoglaló értékelés:</u></b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító 5/5 – Nagyon szeretem a sorozat borítóit, elképesztő
stílusos! <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek 5/4 –Bexi szenvedése miatt az egy pont levonás, egyébként
nagyon szerethető kis szereplőgárdát hozott össze az írónő.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/5 – Az események pörögnek, végig fenntartják a
figyelmet.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus 5/5 –Nincs mit mondanom…leinerlaurás. :-)<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében 5/4 – Egyre jobban szeretem ezt a sorozatot.</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-47253458751203211902016-01-30T22:53:00.001+01:002016-08-23T16:00:52.443+02:00Rácz-Stefán Tibor: Túl szép<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-rgHN1Es0z7m0F78VFZWpdpL8wKCe4m2RyHiD_Yu-ZKoq0X7NzmYvJoxhq-1WeY5pG2-wF0ZrNz5xj7iyNkxH35c8ZqKnNnFEsyGjQuZADpoGjH-xH3NzM78lcYKXXr2YN1Rl-ds0KjOc/s1600/t%25C3%25BAl+sz%25C3%25A9p.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-rgHN1Es0z7m0F78VFZWpdpL8wKCe4m2RyHiD_Yu-ZKoq0X7NzmYvJoxhq-1WeY5pG2-wF0ZrNz5xj7iyNkxH35c8ZqKnNnFEsyGjQuZADpoGjH-xH3NzM78lcYKXXr2YN1Rl-ds0KjOc/s320/t%25C3%25BAl+sz%25C3%25A9p.jpg" width="213" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
A túlsúlyos Márk mindennél jobban
vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt
nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
Vajon a csupaszív srácra
rátalálhat a nagy Ő? <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
Képes lesz elfogadni önmagát?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
Olivér profi úszó, ám
doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az
élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
Újjáépíthetjük a nulláról az
életünket? <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
Rátalálhatunk az igazira akkor
is, ha nem keressük?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
A két fiú közös munkahelyen kezd
el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak.
De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
Van egy pont, amikor az ész a
szív útjába áll…<br />
<br />
<br />
<br />
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u><br />
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Könyvmolyképző</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2015</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 392 oldal</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: -</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Fordította: -</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Néha
nem ártanak nekünk a mesék. No, nem arról beszélek, ahol két csodálatos és minden szempontból makulátlan ember egymásra talál és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Nem.
Hanem olyan meséről, ami életszagú, ami komoly, ugyanakkor mégis szórakoztató és
szívet melengető. Bizony, a <i>Túl szép</i> egy olyan könyv, amelyben a mese és élet
bőven megfér egymás mellett, sőt olyannyira kiegészítik egymást, akárcsak Márk
és Olivér a könyvben. :-).<br />
<a name='more'></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Márk számomra egy rettenetesen
szerethető főszereplő volt. Megfogott a kedvessége, a jószívűsége, a
kitartása és ereje az újrakezdéshez. Úgy gondolom, mindannyiunk számára
példaképként szolgálhat egy ilyen ember. Ami pedig még inkább tetszett, hogy a
sok-sok jó tulajdonság ellenére sincsen eltúlozva, és bizony, ő is követ el
hibákat. De ki nem? Ettől csak még inkább a szívembe zártam, úgy érzem, még
nagyon sok olvasótársammal együtt. :-)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNq0GrwSagTRJ7SFH4mUkQ7oocD332gWgaPt6-4lgL-8mR_YLfrrJmow3v8dg1UeXySy7OTdKHJlZzJMt2lhE3PkuPaRhTQEiM9R52aK-An1HEy16ShV_GMCxIT7pUsKJ4MUIUuaRWPOrX/s1600/512863817.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNq0GrwSagTRJ7SFH4mUkQ7oocD332gWgaPt6-4lgL-8mR_YLfrrJmow3v8dg1UeXySy7OTdKHJlZzJMt2lhE3PkuPaRhTQEiM9R52aK-An1HEy16ShV_GMCxIT7pUsKJ4MUIUuaRWPOrX/s200/512863817.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Olivér pedig tényleg túl szép
ahhoz, hogy igaz legyen. De tudjátok mit? Attól még ő is ugyanolyan emberi és
élő karakter maradt számomra, mint Márk. Mert lehet, hogy „tökéletes” szépfiú,
de ugyanúgy követ el baklövéseket és hibákat, és azt hiszem, pont ezekben az apró
részletekben rejlik egy karakter finom árnyaltsága és kidolgozottsága.</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
A két fiú között szövődött
szerelmi szál egyszerűen annyira kedves és cuki, hogy én az egész könyv alatt
olvadoztam. Ej, ej, félő volt, hogy a végén folyékony halmazállapotúvá válok. De nem bántam, mert elkepesztő módon szurkoltam a srácoknak! Nem szeretném
másként kezelni ezt a szerelmi szálat sem, szövődjön az akár különböző, vagy akár azonos neműek között, hiszen a szerelem az szerelem.</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
A regény helyszíne, ami ugyebár
Budapest, csak dob egyet az amúgy sem „átlagos” témával rendelkező könyvön. Vidékiként Márk lelkesedése Pest iránt engem is nagyon elkapott, és élmény volt vele
együtt bejárni a helyszíneket.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAo4_m0i304-giIO3ZuLx5LvueBg6OmYipMKO70JqGOsKBmw031GTkWzwKHjw7It3c7D5bi4HkNNK5TNKbaw4rlrEgqa7-fyA3QOXj33zQMX063aZeAGf033_UKjp2FfjwYz4p6D_L-JIz/s1600/Budapest-the-capital-of-Hungary-where-I-live-nocturnal-mirage-37283939-750-300.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="80" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAo4_m0i304-giIO3ZuLx5LvueBg6OmYipMKO70JqGOsKBmw031GTkWzwKHjw7It3c7D5bi4HkNNK5TNKbaw4rlrEgqa7-fyA3QOXj33zQMX063aZeAGf033_UKjp2FfjwYz4p6D_L-JIz/s200/Budapest-the-capital-of-Hungary-where-I-live-nocturnal-mirage-37283939-750-300.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
A <i>Fogadj el!</i>-hez képest pedig
határozott írói fejlődést érzek. Ez a könyv sokkal összeszedettebb, kidolgozottabb, átgondoltabb és lelkileg
könnyebben feldolgozható, nem túl tömény, mint a másik. Persze ez nyilván a
témaválasztásnak is köszönhető, de azt gondolom, romantikus történetet is lehet
túl töményen megírni. Én már mindennel találkoztam, higgyetek nekem... </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
A
<i>Fogadj el!</i>-t még nyáron olvastam, de olyan mély nyomot, sebet hagyott a lelkemen,
hogy azóta is képtelen voltam írni róla. Az egyik legfájdalmasabb könyv, ami valaha is a kezembe került, ennek ellenére csak ajánlani tudom, mert képes rá, hogy
felnyissa az ember szemét bizonyos dolgokról.</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Visszatérve a <i>Túl szép-</i>hez, az egyetlen negatívum számomra a
könyvben Dorina volt. Én megértem, hogy Márkkal ők miért olyan nagyon jó
barátok, mert szépen le volt írva. Csak egyszerűen a lány viselkedéséből ez
annyira nem jött át, főleg a vége felé, hogy egyes részeknél a hajamat téptem
tőle. Ennek ellenére mégis egy fontos karakter, nemcsak a fiúk kapcsolatának
szempontjából, hanem mert egy napjainkban túl sokszor előforduló problémát és
dilemmát képvisel, amely mindenképpen említésre méltó, és ami mellett nem
szabad elsiklani.</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Tehát összességében én nagyon megszerettem
Rácz-Stefán Tibor könyveit. Szeretem, hogy komoly témákat közöl és dolgoz fel,
hogy mer írni a manapság sajnos tabutémáknak számító dolgokról, és hogy a
könyvei mindig valamilyen mély tartalommal rendelkeznek, amiken érdemes elgondolkodni,
és amik felett nem szabad elsiklani. Sajnos állandó problémák ezek a
társadalmunkban, legyen szó akár a zaklatásról, akár a nemi identitás
elfogadásáról, akár az útkeresésről vagy a túlsúlyról. Bízom benne, hogy továbbra
is remek könyvek születnek majd az író tollából!</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Oh, és külön örömhír, hogy
érkezik a fiúk két közeli barátjának, Botondnak és Vikinek a sztorija is.
Kíváncsian várom!</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
<b><u>Összefoglaló értékelés</u></b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Borító 5/4 – Illik a történethez,
gyönyörű a kék, bár nekem volt egy verzió, ami kicsit jobban tetszett. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Karakter 5/5 – Márk és Olivér és
úgy az összes szereplő (Dorinán kívül) szerethető.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Cselekmény 5/5 – Dinamikus volt,
jól átgondolt és végig fenn tartotta a figyelmem.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Stílus 5/5 – Én nagyon szeretem
Tibi stílusát. Fiatalos, könnyed, mai és okos.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt; text-align: justify;">
Összességében 5/4 – Édes,
szívmelengető, ugyanakkor kellően komoly és drámai, én imádtam ezt az olyannyira
összeillő kettősséget a könyvben!</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-left: 20.25pt; mso-add-space: auto;">
<o:p></o:p></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-12470518787530328942016-01-24T22:14:00.002+01:002016-08-23T16:01:13.201+02:005 gondolat...a Bánk bánról.<div class="MsoNormal">
Már egy ideje gondolkodom rajta, hogy szeretnék egy amolyan
kis állandó havi rovatot, hogy ne csak mindig a hosszú/hosszabb vélemények
legyenek egymás hegyén-hátán, de eddig nem igazán volt ötletem, milyen témában
tudnék minden hónapban valami érdekességet hozni. Sajnos még nem sikerült
átrágnom magam a <i>Barbibébi</i>n, amiről a véleményem erre a hétre hoztam volna,
(update: azóta végigszenvedtem), így még inkább tanácstalan voltam, miről is
írhatnék. Aztán irodalomórán történt, hogy öt kis feladatban kellett
kifejtenünk a véleményünket az egyik kötelezőnkről, és a feladat nagyon megtetszett, így
született meg az 5 gondolat… ötlete. <br />
És hogy mi lesz a témája? Igazából minden. Tervezek könyvekről, filmekről, és csak egyszerűen a mindennapokról is írni, tudjátok, ami éppen aktuális vagy csak
úgy eszembe jut. Szívesen fogadok ötleteket is a témához, mi érdekelne
benneteket öt gondolatban? :-)<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
A mai bejegyzés témája egy nagyon megosztó kötelező
olvasmány lesz (bár melyik kötelező nem az manapság?). Ő nem más, mint a <i>Bánk
bán</i>. Íme tehát, öt gondolat arról, miért is szeretem a könyvet!</div>
<div class="MsoNormal">
<br />
<a name='more'></a><br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<o:p></o:p></div>
<ol>
<li><div class="MsoListParagraphCxSpLast">
<span style="text-indent: -24px;">Van három jelzőm erre a könyvre: <i>izgalmas, érzelmes </i>és<i> elgondolkodtató</i>. Izgalmas volt, mert szinte fizikai fájdalmat éreztem, amikor le kellett tegyem a könyvet azért, hogy elmenjek aludni. A megjelenő lelki vívódások azok, ami ennek a könyvnek a zamatát megadják, és teszik igazán élvezhetővé. Érzelmes volt, mert a könyv vége számomra egy katartikus élményt nyújtva adja meg a befejezést, amin képes vagyok könnyekig hatódni. És végül elgondolkodtató, mert sok morális és erkölcsi témába belekóstol. Így hiába írta Katona a könyvet 1815-ben, rengeteg gondolatot átemelhetnénk a mai korba is belőle....Sajnos.</span></div>
</li>
<li><div class="MsoListParagraphCxSpLast">
A karakterek. Kevés az a
karakter, akiről egyértelműen el lehet dönteni, hogy pozitív, vagy negatív
szereplőként jelenik meg a könyvben, nekem legalábbis nagyon nehéz volt. Lehet tehát egy drámának árnyalt és
kidolgozott szereplőgárdája? Naná!</div>
</li>
<li><span style="text-indent: -24px;">A dráma akár érthető, akár nem,
talán pont ebben rejlik a szépsége. Mindenkinek mást ad, mindenkinek más jut
róla eszébe, különbözően érez vele kapcsolatban. Egy könyv legfontosabb feladata,
hogy érzéseket váltson ki az emberekből: azt hiszem, a Bánk bán ezt bőven teljesíti
is. </span></li>
<li style="text-align: justify; text-indent: -24px;"> A nyelvezet. Talán ez a legmegosztóbb téma ennél a könyvnél, ugyanakkor ez teszi a legkülönlegesebbé a drámát. Nyelvújítás előtti nyelven íródott művet nyilvánvalóan nehezebb olvasni, ugyanakkor számomra pont ezért volt igazi felfedező túra a könyv, a szó legeslegjobb értelmében! :-)</li>
<li style="text-align: justify; text-indent: -24px;"> Konklúzió: Ne ítélj meg semmit,
amíg te magad meg nem ismered, bele nem kóstolsz valamibe. Természetesen másokra
figyelni, meghallgatni mások tanácsát mindig nagyon fontos, de érdemes saját
magunknak is megbizonyosodni arról, hogy ha már muszáj valamit megtennünk, akkor az
tényleg annyira rossz-e. :-)</li>
</ol>
<div style="text-align: left;">
Fontos, hogy a véleményem senkire sem szeretném rásulykolni, ha egyetértesz velem, annak nagyon örülök, ha nem, akkor meg nem. Mindannyian mások vagyunk, és a remek beszélgetések gyakran a véleménykülönbségekben gyökeredzenek.:-) Remélem tetszett nektek ez a kis szösszenet, a véleményeteket szívesen olvasnám a témával kapcsolatban!</div>
<div style="text-align: justify; text-indent: -24px;">
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-75363379873465145672016-01-16T08:44:00.000+01:002016-08-23T16:01:43.710+02:00Lauren Oliver: Pánik<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzwB-8x8LAE8gvn0HGSE48tkmUhucorKIcPeIlAt6eNWj1nS1ar-oiHN6_jV7JQoI0sAaBtB39KNn4lsvNuKS4qEX1A9xhgUYLRHy6twEAbx-VgIqksP5qf56iw0HYJwB3tbdDSSjYwjqN/s1600/pabik_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzwB-8x8LAE8gvn0HGSE48tkmUhucorKIcPeIlAt6eNWj1nS1ar-oiHN6_jV7JQoI0sAaBtB39KNn4lsvNuKS4qEX1A9xhgUYLRHy6twEAbx-VgIqksP5qf56iw0HYJwB3tbdDSSjYwjqN/s400/pabik_bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" width="248" /></a><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Heather soha nem gondolta volna,
hogy részt fog venni a Pánikban, a legendás versenyben, a végzős gimnazisták
megmérettetéseiben, amelynek rendkívüli tétje van – mindenekfelett a busás
nyeremény. Soha nem képzelte magát bátornak, sőt azt sem gondolta, hogy valaha
küzdeni fog vagy kiáll magáért. Amikor azonban talál valamit, és valakit,
akiért küzdhet, rájön, hogy bátrabb, mint hitte volna. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Dodge viszont soha nem félt a
Pániktól. Mélységes titka rendkívüli hajtóerő, és biztos benne, hogy a
győzelmet is garantálja neki. Azt azonban nem tudja, hogy mások is őriznek
titkokat. Mindenkinek oka van játszani. <o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Heather és Dodge számára a játék
új szövetségeket, váratlan felfedezéseket hoz, és mindkettőjüket megismerteti
az első szerelemmel. Ráébreszti őket, hogy néha azokra a dolgokra van a
legnagyobb szükségünk, amelyektől a legjobban félünk.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;"><u>Könyv adatai:</u> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Ciceró</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2014</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 424 oldal</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: Panic</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Fordította: Heinisch Mónika </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Nagyon régóta fájt erre a könyvre a fogam. Lauren Oliver
Delírium-trilógiájának az első két részéhez már volt szerencsém, (milyen rég is
olvastam őket, hogy telik az idő, te jó ég!), és azok nagyon tetszettek,
így bizakodóan fordultam az írónő felé. Csábított ennek a könyvnek a különleges
fülszövege és az egyedi borítója, így amikor a könyvtárban bóklászva kiszúrtam
a polcon, habozás nélkül ki is kölcsönöztem. Bevallom, egészen mást kaptam,
mint amire számítottam.<br />
<a name='more'></a> <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A könyv tulajdonképpen négy barát történetét meséli el, akik
a középiskola befejezése után jelentkeznek a Pánik nevű, már leérettségizett
fiatalok számára rendezett játékba. A nyeremény: rengeteg pénz és a szabadulás
lehetősége egy lepukkant, istenháta mögötti kisvárosból. Azonban titkai
mindenkinek vannak, és ez alól sem a zárkózott Heather, sem Bishop, a legjobb
barát, sem az életvidám Nat, de még az örökké magányos Dodge sem kivétel.<o:p></o:p></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZjvTVatgFVKH1D7Z6yJ8Mv61ARVyxAGQv9M6L0zG0XsgNAC6UsS8TfDjGkVkV0uSjS89uVrU4ADmSv_Unawp2Wn56oeG501eUMM4lSBAoqDZjuQN23wjLIlj2BgLl9ca1NDMa5jLKJqwj/s1600/sziklaugr%25C3%25A1s.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZjvTVatgFVKH1D7Z6yJ8Mv61ARVyxAGQv9M6L0zG0XsgNAC6UsS8TfDjGkVkV0uSjS89uVrU4ADmSv_Unawp2Wn56oeG501eUMM4lSBAoqDZjuQN23wjLIlj2BgLl9ca1NDMa5jLKJqwj/s200/sziklaugr%25C3%25A1s.jpg" width="150" /></a></div>
Szerelmek
szövődnek, halálesetek történnek, családok hullnak szét, de egy biztos: a
játéknak sosincs vége.<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A regény két szemszögből íródott, a kissé visszahúzódó
Heather, és a bosszúra szomjas Dodge szemszögéből. Heather-nek csak húga, Lily
jelenti a családot, de csak egyetlen esélye lehet kitörniük a kisvárosból, ahol
élnek: ha jelentkezik a játékba. Eközben retteg a legjobb barátja, Bishop
elvesztésétől, aki ősztől már egyetemre fog járni. Dodge nővére a Pánikban
szenvedett balesetet, melynek következtében tolószékbe kényszerült, azonban
Dodge tudja, nem egy szerencsétlen véletlenről van szó, ezért elhatározza,
jelentkezik a játékba, hogy bosszút állhasson nővére megnyomorítóin. A fiatalok
végül egymásra találnak, és őszinte barátság kezd szövődni köztük. Azonban a
titkok mindig egyfajta választóvonalat jelentenek a karaktereink között.
Számomra mégis nagyon átélhető és szerethető volt a barátság bemutatása a
regényben. A kedvenc karakterem talán Bishop lett, a maga jófiú-rosszfiú
tulajdonságaival együttvéve. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az írónő két romantikus szállal is megfűszerezi a
történetet, így szerintem sokkal érdekesebb volt, mintha egy szerelmi sokszögbe
bonyolódtunk volna bele, tetszett. Heather és Dodge szemszöge szórakoztató,
hisz mindkét karakter kedvelhető, mindkettőnek kialakított az írónő egy saját
kis háttértörténetet, amivel szinte életre is keltek a lapokról, és fiúk-lányok
egyaránt azonosulni tudnak velük.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP0Ff8Ac9uEuMhK133cF-O5fD9AGiNRdhIernBtSEQ0iqFgW0PlPdlBtdBkXIHE-ZcicG45YZGFH1oCWTZcPQDb-vb8s0cb2bRsQ3z1CqcUQG-zn7lBiXY1cje9Qp3uQVwPg0FaPjtHlvu/s1600/female-tiger-eye-wallpaper.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP0Ff8Ac9uEuMhK133cF-O5fD9AGiNRdhIernBtSEQ0iqFgW0PlPdlBtdBkXIHE-ZcicG45YZGFH1oCWTZcPQDb-vb8s0cb2bRsQ3z1CqcUQG-zn7lBiXY1cje9Qp3uQVwPg0FaPjtHlvu/s200/female-tiger-eye-wallpaper.jpg" width="200" /></a>A regény bővelkedik meglepő fordulatokban, izgalmas
helyzetekben, azonban úgy érzem, sokkal többet is ki lehetett volna hozni
magából a Pánikból. Vagy talán csak az volt a gond, hogy a játék neve alapján
én egy disztópikus világot képzeltem el a regény környezetének? Meglehet.
Számomra túl hihetetlen, hogy ez a játék már évtizedek óta megy egy
kisvárosban, és még senki törvény oldalán álló, vagy akár szülő, nem figyelt
fel rá, a halálesetekről nem is beszélve.<o:p></o:p></div>
A cselekmény ennek ellenére nagyon
pörgős és dinamikus, egy pillanatig sem hagyta, hogy unatkozzak, ami nagyon
tetszett. <br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ami talán kevésbé nyerte el a tetszésemet, az az, hogy a regény
nagyon szájbarágósan szeretne nekünk valamiféle tanulságot is adni, de túl sok mindenhez
nyúl hozzá, aminek nem hagy elég időt a kifejtésére, és végül nem lesz belőle
semmi. Kapargatjuk a felszínt a bátorság témájában, a barátság, a szeretet, a
családi kapcsolatok témájában, de egyik sem lett olyan mértékben kidolgozva,
hogy adjon is számomra valamit. Talán az írónő jobban tette volna, ha megmarad
az egyszerű szórakoztatás felszínességében, és jobban rámegy a cselekményre a
lélektan helyett. Persze ez teljesen szubjektív, valakinek talán pont ez a
töménység, vagy szebben mondva, sokoldalúság lesz az, amivel a regény
megnyerheti magának.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében a Pánik nem volt rossz, de számomra egyszer
olvasós marad. Vannak hibái, ami felett nem tudtam elsiklani, ennek ellenére
szórakoztató és izgalmas volt, főképp Oliver stílusának köszönhetően. Tipikusan
az a regény, ami ugyan nem rendelkezik túl nagy történettel, viszont remekül
van megírva, és ez némileg feledteti a hibáit is. Csak nem nálam.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><u>Összefoglaló értékelés </u></b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító 5/4 – Inkább különleges, mint szép, de tetszik.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek 5/4 – Nem igazán kerültek közel hozzám, ennek
ellenére szerethetőek és kedvelhetőek.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/4 – Végig izgalmas és pörgős, ámbár a
szájbarágós mondanivaló nem jött át.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus 5/5 – Lauren Oliver
stílusa elképesztően jó, a Delírium-trilógiát is szívből ajánlom!<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében 5/4 – Hibái vannak,
és egyszer olvasós marad, de nem bántam meg, hogy a kezembe vettem.<o:p></o:p></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-6106113947259810872016-01-08T22:56:00.004+01:002016-08-23T16:02:21.994+02:00Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgag94PebhyphenhyphenD0TqksVSUWdTaBAX5UZKTs4tLbhbTn9QU1fkbpyBD_ritDkFLA3vvMcxBWPUu-OgBwH5G3f5k8y3O9ruKiYe9ktq3FdM9vQcbjQ-yDUOXMAERS_eb5V4nP65ILmABMuZX0oy/s1600/scarlet_letter.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgag94PebhyphenhyphenD0TqksVSUWdTaBAX5UZKTs4tLbhbTn9QU1fkbpyBD_ritDkFLA3vvMcxBWPUu-OgBwH5G3f5k8y3O9ruKiYe9ktq3FdM9vQcbjQ-yDUOXMAERS_eb5V4nP65ILmABMuZX0oy/s320/scarlet_letter.jpg" width="199" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
Egy verőfényes nyári reggelen magas, karcsú asszony lép ki
Boston város tömlöcének kapuján. Az előkelő szépség riadtan szorítja keblére
csecsemőjét. Talán így akarja védeni a gyalázkodó tömeg tekintetétől, vagy vele
próbálja eltakarni szégyenének jelét, a ruháján éktelenkedő, skarlátvörös „A”
betűt? Az új-angliai puritánok törvénye szerint ezt a jelet kellett élete
végéig viselnie a házasságtörőnek. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
De ki lehet a gyermek apja? Ha vele volt a bűnben, vállalja
hát vele a gyalázatot is! Csak a bűnös asszony tudja a választ, ám hiába
faggatják a város előkelőségei, ő hallgat. <o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
Talán soha nem derülne fény az igazságra, ha ugyanezen a
napon nem bukkanna fel a városban egy furcsa külsejű idegen. Hogy ki ő? Ezt is
csak Hester Prynne tudja, de nem árulhatja el, ha meg akarja őrizni másik
titkát. Így aztán csak egyre növekvő aggodalommal figyelheti a bosszúszomjas
öregember ténykedését…<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai: </span></u></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Ulpius-ház</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2013</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 254 oldal</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: The Scarlet Letter</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: x-small;">Fordította: Feldmár Terézia </span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Azt hiszem, ez tipikusan az a regény, ami már egyfajta „kultkönyvvé”
nőtte ki magát: más könyvek főszereplői olvassák nagy szeretettel, és ugyan ki
ne hallott volna már a házasságtörő asszonyokat megbélyegző, nagy, vörös színű
„A” betűről? De nem is kell olyan messzire mennünk, hogy igazamat bizonyítsam:
elég megnézni a 2010-es Könnyű nőcske című vígjátékot Emma Stone
főszereplésével, amely ugyan a mai környezetbe áthelyezve, de szintén ezt a kultikus
regényt idézi. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A történet Hester Prynne-ról,
a házasságtörő nőről szól, akit a puritán népek nyilvános megaláztatásra
kényszerítenek: élete végéig egy skarlát „A” betűt kell viselnie a szíve
fölött, megbélyegezve ezzel őt, mint bukott, bűnös asszonyt, noha a hitvesét
halottnak hiszi mindenki. Arra azonban Hester sem számít, hogy halottnak hitt
férje megaláztatásának legborúsabb eseményén fog felbukkanni, és megtalálni
igyekszik azt a bűnöst, Hester gyermekének apját, akinek a nevét a nő nem
hajlandó elárulni senkinek.<br />
<a name='more'></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Bevallom, majdnem elijesztett magától a könyv, ugyanis egy nagyjából ötven
oldal hosszú, néhol khm… elég száraz írói bevezetővel indít. Emiatt kissé
lassabban haladtam a regény elejével, mint szerettem volna, de aztán egy csodaszép
napon végre a végére értem.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az író a történet születésének a körülményeire igyekszik rávilágítani, igencsak
részletekbe menően. De miután mindezen túllendültem, és bekerültem a
cselekménybe, már nem engedett el.</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgM1xGoCIpGi3ckOIyk6svWMhhljHf-15RGh44heEWJ7EAL1g8rTmX3_xtVt4u3MLn3dc2Oc8f9M6FonYjoYnMynDGXJ9FngpLBc1mgYDXFrmu4i3N0xubMUayUG9lZKq0DXiP3fkx0VwD8/s1600/hester.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="216" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgM1xGoCIpGi3ckOIyk6svWMhhljHf-15RGh44heEWJ7EAL1g8rTmX3_xtVt4u3MLn3dc2Oc8f9M6FonYjoYnMynDGXJ9FngpLBc1mgYDXFrmu4i3N0xubMUayUG9lZKq0DXiP3fkx0VwD8/s320/hester.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Amit elsőként érdemes kiemelni, az az író stílusa.
Egyszerűen simogatták a lelkemet a gyönyörű szavak, szóvirágok. Mostanában
gyakorta észrevettem magamon, hogy szinte szomjazok egy kis „szépet”, és ez a
könyv maximálisan megadta azt, amire vágytam. Időnként kellenek olyan könyvek,
amiken el lehet rágódni, át lehet gondolni többször, akár kicsit lassabb
tempóban is olvasva őket. Az író nagyon finom eleganciával tárja elénk az eseményeket, sok
dolog inkább amolyan balladai homályba veszik, nincs konkrétum. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Történetvezetés szempontjából is maximálisan elégedett
vagyok a könyvvel. Igyekezett mindig fenntartani a figyelmem a cselekményszál, szinte
minden egyes fejezet után előtört belőlem a „csak még egy pár oldalt” érzés,
amit szerintem nem kell bemutatnom, mint a jó könyvek egyik fő ismertetőjét.
:-) Tetszett, hogy Hawthorne nem volt túl részletbemenő, inkább a lényeges
dolgok voltak kiemelve a könyvben. Például volt, hogy éveket ugrottunk, mégsem
éreztem úgy, hogy bármi is ki lett volna felejtve. Így az a kevés „töltelék”,
ami néha mégis érződött, (gondolok itt a hosszabb leírásokra, például) talán
kellett is a regénybe.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Szerettem a könyv hangulatát. Keserédes, ugyanakkor mégis ott
húzódik a háttérben a jellembírálat, talán társadalomkritika is. Bemutatja az
emberi nem esendőségét, közben pedig egy pillanatig sem szeretné azt éreztetni
velünk, hogy mindenki egy merő bűnkupac. Számomra ez a könyv arra szeretne
rávilágítani, hogy mindannyian vétkeztünk már az életben: ki így, ki úgy, ki
kisebb, ki nagyobb vétket követett el de… Van-e egyáltalán bárkinek joga ahhoz,
hogy megítélje a saját bűnünk nagyságát, mikor talán ő maga is éppen olyan
bűnös lélek? Ugyanakkor<i> A skarlát betű</i> a szemünk elé tárja, hogy egy erős,
sziklaszilárd jellem, és a jóság képes legyőzni, vagy legalábbis egy idő után
feledtetni az elkövetett bűnöket. Talán némileg fel is oldoz bennünket.
Ugyanakkor bűnös-e az, amit mi az elkövetés pillanatában nem annak éreztünk,
talán még utána sem?</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6pHtvIrrhJ8yJMQL0UL4guftGDLUad6uZ1hFoeAqQgkyzBvme_OtZ9vzDsI0F6m8d2fOIPvnfEAF_s2b9wNZLQBzGUF0S_xbTI4HXJQ4cYnXyf5h2yw0FVUxXxNsLHEh32BsqeqLk7P3F/s1600/gd_mom_scarlet.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="208" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6pHtvIrrhJ8yJMQL0UL4guftGDLUad6uZ1hFoeAqQgkyzBvme_OtZ9vzDsI0F6m8d2fOIPvnfEAF_s2b9wNZLQBzGUF0S_xbTI4HXJQ4cYnXyf5h2yw0FVUxXxNsLHEh32BsqeqLk7P3F/s320/gd_mom_scarlet.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Hester kitartása, ereje és jósága mindannyiunk számára
példaértékű lehet. Igen, elbukott egyszer. De felállt. És egyedül csak magára,
és az ő kis Gyöngyére támaszkodhatott. Mégis túllendült a borzalmas
megaláztatásokon, és csak a gyermekének élve, a szegényeken csendben segítve,
tűrve embertársai közönyét, gyűlölködő pillantását, kitaszítottként is tovább
folytatta életét. És talán ő volt a szerencsésebb. Mindenki tudott a bűnéről, és vezekelhetett is érte, feloldozást lelve. Viszont mi a helyzet azzal
a férfival, akinek Hester nem volt hajlandó elárulni a nevét? <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Tudjátok, én úgy hiszem, a lelkiismeret furdalásnál kevés
rosszabb és halálosabb dolog van a világon. Én is találkoztam már vele, te is,
és mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy milyen módon képes felőrölni az
embert belülről. Nem hagy megnyugvást, nem hagy békét, és az állandóan feldúlt
lélek végül a saját börtönében elsorvadva, a testet megbetegítve várja a
végzetét. Többet ezzel kapcsolatban semmiképpen sem szeretnék mondani, az már
talán spoilernek minősülne, így én is csak amolyan kis célozgatásokkal élek,
mint amilyen Hawthorne egész könyvére jellemző.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében tehát ez a regény mély mondanivalóval, tele
bűnnel, bűnbocsánattal és bosszúval, tele szeretettel és jósággal, tele gonoszsággal
és emberi gyarlósággal, az egyik legkülönlegesebb olvasásélményem marad. Nem
gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog, de jött, látott és győzött, és csak hálás
lehetek az élményért. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><b>Összefoglaló értékelés: </b></u><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító 5/5 – Én az Ulpius-ház kiadását olvastam, nekem
nagyon tetszik. Letisztult és illik a regényhez.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek 5/5 – Olyan… emberiek voltak mindnyájan. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/5 – Nem az eseménydússág a lényeg, hanem a
sorok között megbúvó mondani való… Nekem azt adta, amit leírtam. És neked?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus 5/5 – Finom elegancia és csodálatos nyelvezet. Igazán
lélekmelegítő volt.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Összességében 5/5 – Különleges könyv, mély mondanivalóval,
hús-vér emberekkel, tele élettel és kritikával, ami után érdemes magunkba nézni.
Szerettem és tanultam is belőle. <o:p></o:p></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-71917170911019628642016-01-02T18:31:00.001+01:002016-08-23T16:03:00.876+02:00Leiner Laura: Késtél (Bexi I.) <div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCIYEoIHb4OapGuXqUsN5gR70haAYYfyRGIKtOn8QHxBseYzKJYcWw8lrR4Fx5qIuncWTEfGqMpxERtx4njdfsNVEi2paw2_7pWE55nWIqYXtluP2PxoS87DlInkTwJ1okVQV-1xpu1MWY/s1600/k%25C3%25A9st%25C3%25A9l.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCIYEoIHb4OapGuXqUsN5gR70haAYYfyRGIKtOn8QHxBseYzKJYcWw8lrR4Fx5qIuncWTEfGqMpxERtx4njdfsNVEi2paw2_7pWE55nWIqYXtluP2PxoS87DlInkTwJ1okVQV-1xpu1MWY/s320/k%25C3%25A9st%25C3%25A9l.jpg" width="213" /></a>Budai Rebeka, aki tizenhat évesen egy gimnáziumi együttesben
játszott, egy átlagos napon zenés videót posztolt az egyik közösségi oldalra. A
dal pillanatok alatt hihetetlenül népszerű lett, és Rebekát felkarolta Körte, a
tetoválóművészből lett zenei menedzser. Azóta az egész ország Bexiként ismeri a
tinisztárt. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Bexit most egy zenei tehetségkutató műsor elődöntőjébe
hívják, hogy duettet énekeljen Nagy Márkkal, az egyik versenyzővel. Menedzsere
tanácsára a lány eleget tesz a felkérésnek, mert kell a reklám a hamarosan
megjelenő második lemezének. És ezzel kezdetét veszi egy nagyon zűrös hét. <o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
A Késtél a Bexi-sorozat első kötete.<o:p></o:p><br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: x-small;"><br /></span>
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai:</span></u><br />
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Gabo</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2014</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 416 oldal</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: -</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Fordította: -</span><br />
<br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Sokáig húztam a Késtél elolvasását. Ennek több oka is van. Először
is elég, ha annyit mondok: Szent Johanna Gimi. A Bexi-sorozat Laura első
nagyobb lélegzetvételű irománya az SzJG után, és bár tisztában vagyok vele,
hogy az írónőnek közben már két könyve is megjelent, nekem valahogy mégis ez jelenti
a végleges továbblépést. Azt hiszem, a Szent Johanna fanok megérthetnek engem,
főleg, hogy a Bábel, noha nem volt rossz, azért olyan túl jó sem… Az Akkor
szakítsunk-ra pedig még nem szántam rá magam. Visszatérve a Szent Johannára,
nekem az a sorozat egy egyedi, és megismételhetetlen dolog, és valószínűleg nem fogja számomra felülmúlni semmi. Ugyanakkor tisztában vagyok vele,
hogy már tényleg itt az ideje továbblépni, és bízni az írónőben, hogy egy teljesen
újfajta élményt fog nekünk, olvasóknak adni a legújabb sorozatával.<br />
<a name='more'></a> <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Valahogy azonban sohasem szerettem azokat a történeteket, ahol az
átlagos lány hirtelen sztárrá válik. Olvastam hasonlót, nem jött be. Úgy érzem,
még abba a történetbe is jobban bele tudom élni magam, ahol a főszereplő lány
kedvese egy vámpír/vérfarkas/űrlény stb… Értitek. Szóval a téma sem tetszett különösebben.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Így hát a fentebb felsoroltakat tekintve, nem indult nálam
túl jó eséllyel a könyv. Mégis, egyre többször futottam bele ismét Leiner Laura
nevébe, idézetekbe a sorozatból, valamint a múltkor, a könyvtárban sétálva észrevettem, hogy együtt bent van az első két rész is. Mivel a véletlenekben nem hiszek, úgy
gondoltam, eljött az ideje, hogy megismerjem Budai Rebeka cseppet sem átlagos
hétköznapjait.</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTrfzvBl0KfXvz_GIViUVCUAVvCbS3CYOscO_1NmkygtjyZSgkb9X1kstThMBUVE3HMGd5KBM6aL_44rL9a2O24iCYYaQoTJncWpD5rjU2x5nkc6UrOM0o1JCcWp3wTJjgIFWbLE9AdgNX/s1600/bexi_vide%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="112" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTrfzvBl0KfXvz_GIViUVCUAVvCbS3CYOscO_1NmkygtjyZSgkb9X1kstThMBUVE3HMGd5KBM6aL_44rL9a2O24iCYYaQoTJncWpD5rjU2x5nkc6UrOM0o1JCcWp3wTJjgIFWbLE9AdgNX/s200/bexi_vide%25C3%25B3.jpg" width="200" /></a>Aki egyébként egy teljesen átlagos, tizenhét éves lány.
Volt. Zene tagozatos iskolába járt, játszott a sulis bandában a barátjával,
Gerivel, tanult és bulizott. Aztán posztolt egy videót Geri Facebook falára,
ahol egy dalban hányja a fiú szemére, hogy már megint késett… Így született meg
végül a Késtél, mint dal, és Bexi, mint énekesnő. Rebeka azonban a múlté,
ugyanis Geri szakított vele, és kiutálták a régi iskolájából is. Siker és
magánéleti csőd. Csillogás és depresszió. Így volt jellemezhető Bexi számára az
elmúlt év. Szerencsére azonban Beki segítségére vannak a szerettei, az
édesanyja, és a húga, Lili, valamint a menedzsere, Körte is. És amikor Körte
bejelenti, hogy az idei évi tehetségkutatóban Beki is fellép, mint sztárvendég,
ráadásul egy duettben az önimádó és nagy esélyes Nagy Márk oldalán, egy
mozgalmas hét veszi kezdetét. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ha egy szóval kéne jellemeznem ezt a könyvet azt mondanám:
szórakoztató. Szórakoztató, mert a szokásos, „leinerlaurás” írásmóddal
ismételten levett az írónő a lábamról. Talán Laura könyveinek legnagyobb
erőssége maga a stílusa. Egyszerű, de nagyszerű, mondhatnánk. Csak kinyitjuk a
könyvet és belemerülünk, kikapcsoljuk az agyunkat egy nehezebb nap után és élvezzük
az egészet. Nem kell túlgondolni, nem terhel le, sőt, inkább felszabadít.
Szeretem az írónő humorát, ami nagyon sokszor a helyzet-és
jellemkomikumokban rejlik. Laura mestere az efféle, már-már filmszerűen
valótlan, mégis hihetetlenül mulatságos szituációknak, nagyon sokat derültem a
könyvön. Az írónőre jellemző, néhol sarkított (tulajdonságú) karakterek is
megjelennek, noha sokkal árnyaltabbak az írónő előző könyveihez képest. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Rebeka, mint főszereplő lány, egy nagyon kedvelhető,
szerethető figura. A sztárság ellenére is simán azonosulni lehet vele. Példamutató
dolog, hogy nem szállt a fejébe a hirtelen jött siker, hogy a következő albumán
is keményen dolgozik Körtével, semmit nem bízva a véletlenre. Viszont számomra
rettenetesen karakteridegen volt a Gerihez való hozzáállása. Egy ilyen
talpraesett lányt nehogy már egy ilyen ember vakítson el…Ugggyan.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A könyv legüdébb színfoltja mégis Nagy Márk. Aki körülbelül
az ellentéte Bexinek… Szerénység szempontjából főleg. Beképzelt, egocentrikus,
és önimádó. Persze van is mire büszkének lennie, például... Aha, én is örülnék, ha tudnám.
Mert az mondjuk, nagyon sokszor említve van a könyvben, hogy <i>mennyire </i>jól néz ki, de a barna haján (vagy ezt is csak odaképzeltem?) nem nagyon
tudunk meg róla különösebb külső tulajdonságot, ami igencsak zavaró dolog. Ezen
kívül azonban az írónő sejtetni engedi, hogy több van benne egy csinos arcon kívül.
Kíváncsi leszek, hogyan alakul a kapcsolata Rebekával az elkövetkezendőkben. Mondjuk, túl sok romantikát ettől a könyvtől ne várjatok…
Csak a végén sejlik már fel, hová is halad a két szereplő. Abban viszont biztos
vagyok, hogy a YouTube-on a Gotye szám alatt lévő videó számlálója a könyv
megjelenése óta sokat emelkedett.:-) </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDWBJBTK7mj7AB4mIn1zDM0Ex2WQzep5KyCkR8cfMklRBr6Y1bu2iZ460MYd__msaTy0oYa_4xXT2Ile2FDKmqMPbQCaPO16RMfcumS6VLjr-gKjlu6xn1rirrBRvpfa_iKJiES9VWsajh/s1600/duet.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="132" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDWBJBTK7mj7AB4mIn1zDM0Ex2WQzep5KyCkR8cfMklRBr6Y1bu2iZ460MYd__msaTy0oYa_4xXT2Ile2FDKmqMPbQCaPO16RMfcumS6VLjr-gKjlu6xn1rirrBRvpfa_iKJiES9VWsajh/s200/duet.png" width="200" /></a>Az írónő természetesen kitért a sztárság árnyoldalaira is.
Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy ez itt Magyarország. Itt ugyebár nem
egészen úgy mennek a dolgok, mint mondjuk Amerikában. Terítékre került a
tehetségkutatók másik oldala is, amit mi nézők nyilván nem láthatunk. Sejteni persze sejtjük, hogy zajlik ez az egész, de egészen más így olvasni róla. Kíváncsi
lennék, az írónő utána is nyomozott-e ennek a dolognak, vagy saját kútfőből jött?
Bárhogy is volt, érdekes volt ilyenről is olvasni egy kicsit.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Tehát mi kell még? A könyv szórakoztató, remek hangulata
van, nagyon szeretem Laura zenei ízlését, emellett humoros és
könnyen olvasható, pár délutános kikapcsolódás. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Kinek ajánlom? Mindenkinek. Egy fárasztóbb nap után fog a
legjobban esni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><u>Összefoglaló értékelés:</u></b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító 5/5 – Egyszerű, ugyanakkor vagány, nekem nagyon
bejön!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek 5/4 – Szerethetőek, kedvesek, humorosak.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/4– Viszonylag rövid időt ölel fel a könyv, de
mozgalmas, nem unalmas. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus 5/5 – "leinerlaurás" :-)<o:p></o:p></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;">Összességében 5/4 – Szerettem ezt a könyvet, üdítően
hat egy-egy nehezebb nap vagy olvasmány után.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-89742643958152683732015-12-29T23:03:00.001+01:002015-12-29T23:04:08.288+01:00Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok! Sziasztok!<br />
<br />
*egy eltévedt vándor telepszik le törökülésben*<br />
Tudom, tudom. Rég jártam itt. Vagyis, tulajdonképpen nem is olyan régen...inkább életjelet nem adtam hosszú ideje magamról. Nincs mentségem, csak egy ígéretem, hogy jövőre talán többet tudok foglalkozni a bloggal. Szeretnék, mert elképesztően hiányzik.<br />
<br />
Egy kis év végi összegzést azért tennék:<br />
<br />
Ebben az évben <i>51</i> könyvet olvastam el, ez megközelítőleg <span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21px; text-align: right;"><i>17904</i></span><strong style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21px; text-align: right;"> </strong><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21px; text-align: right;">oldalt jelent</span> és <i>10</i> könyvet hagytam félbe. Egyszer talán újrapróbálkozom velük. Mindenesetre, felháborítóan kevés ez az elmúlt évekhez képest (tavaly <i>70</i> könyvet olvastam, 2013-ban pedig <i>88</i>-at). Bízom benne, hogy a 2016-os évem legalább annyira termékeny lesz, mint a tavalyi, vagy tavaly előtti.<br />
A blogon 15 darab bejegyzést sikerült összekaparnom - vállveregetés. Ezek közül a vélemények közül <i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/07/borsa-brown-maffia-agyaban-maffia.html" target="_blank">Borsa Brown: A maffia ágyában</a></i> című könyvről írt elemzést szerettétek a legjobban, a legkevésbé pedig a <i><a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/08/kody-keplinger-duff-potkerek-idezetes.html" target="_blank">The DUFF</a></i>-ról írt idézetes ajánlómat...Hát, talán nem vált be annyira ez a rovat, mint gondoltam.:-)<br />
3 kedvenc könyvet avattam: Róbert Katalin: <i>Szívből, színből, igazán</i>; Petőfi Sándor: <i>Az apostol</i> és Katona József:<i> Bánk bán</i> című könyve lopta be magát a szívembe idén. A <a href="http://moncsiuniverzuma.blogspot.hu/2015/01/robert-katalin-szivbol-szinbol-igazan.html" target="_blank"><i>Szívből, színből, igazán</i></a> véleményezve is lett, a bejegyzést a címre kattintva elérhetitek.<br />
A tíz félbehagyott könyv:<br />
1. Joanne Harris: <i>Csokoládé</i> - igazából nem arról van szó, hogy túl nagy problémám lett volna vele, egyszerűen kevésbé tudott lekötni.<br />
2. William Shakespeare:<i> Hamlet</i> - mentségemre szóljon, én szeretem a kötelezőket, a Mestert is, de a Hamlet nem csúszott. Talán még szellemileg nem vagyok elég érett hozzá...:P<br />
3. Jennifer L. Armentrout:<i> Opál</i> - *elhajol a paradicsomeső elől* pedig majdnem végigolvastam! Csak előjött ama rossz szokásom, hogy az utolsó ötven oldalon már nem bírtam átverekedni magam. Pedig az első részt nagyon szeretem, de se a második, se ez nem hozta nekem azt, ami az Obszidiánban megfogott.<br />
4. Kelly Creagh: <i>Nevermore -Soha már</i> - ez az a könyv, amit nagyon szeretnék befejezni, mert szintén a legizgalmasabb résznél hagytam abba, és még érdekelne is. Csak valahogy nem akaródzott kikölcsönöznöm újra a könyvtárból.<br />
5. Brigid Kemmerer: <i>Storm -Vihar</i> - vannak jól megírt, és nem jól megírt szerelmi háromszögek. Ez a könyv az utóbbiba sorolható.<br />
6. Rachel Hawkins: Demonglass - <i>Démonüveg</i> - elkövettem azt a hibát, hogy rögtön a <i>Hex Hall</i> után kezdtem bele, pedig kellett volna egy kis idő, hogy hagyjam leülepedni az eseményeket. Ezt is a legizgalmasabb résznél hagytam abba, természetesen.<br />
7. Laura Arkanian: <i>Holdezüst, vérarany</i> - igazából, nagyjából tíz oldalt olvastam el belőle, de nagyon nem kötött le.<br />
8. Oliver Bowden: <i>Assasin's Creed - Reneszánsz </i>- pedig ez sem volt rossz, csak az volt a hibája, hogy volt könyv, ami éppen akkor jobban érdekelt nála, ezért szegény a süllyesztőben végezte.<br />
9. Goethe: <i>Faust</i> - Én próbálkoztam. Tényleg. Nagyon szerettem volna, de nem ment. Olvastam, és egyszerűen mindig vissza kellett lapozzak, mert egy oldallal később azt vettem észre, hogy fogalmam sincs mi történt benne. Talán egyszer újra nekiveselkedek.<br />
<span style="text-align: center;">10. Jókai Mór:<i> Az arany ember</i> - Belekezdtem. Becsületesen, még nyáron. Csak...valahogy nem ment. Ez a könyv a mumusom. Mindig kísért, hogy olvassam el, rengetegszer összetalálkozom vele, de mégis rettenetesen félek tőle. </span><br />
<br />
Azt hiszem, ennyi lett volna ez a kis év végi értékelés. Szeretném nektek megköszönni, hogy annak ellenére, hogy nagyon ritkán írtam, mégis növekedett a száma a feliratkozóimnak, és akik tavaly vagy tavaly előtt is itt voltak, velem maradtak. Sokat jelent és köszönöm a bizalmat! Jövőre igyekszem méltóbb lenni hozzá. Azért is hálás vagyok, hogy alul szoktátok értékelni a bejegyzéseket. Mindig inspiráló, bármelyik opciót is választjátok! Remélem, nektek nagyon jól telt az évetek! Bízom benne, hogy nekem a következő év sokkal jobban fog sikerülni, blog, olvasás és egészség szempontjából is. <b>Kívánom, hogy legyen boldog és sikerekben gazdag számotokra a 2016!</b> Jövőre, remélem, ugyanitt!<br />
<br />
Ölel benneteket:<br />
Moncsi<br />
<br />Unknownnoreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-33230587380895282462015-08-30T20:43:00.001+02:002016-12-25T19:44:43.981+01:00Tiffany Reisz: A szirén (Eredendő bűnösök I.) <div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigmnEV-qWjJPDSROjl9cTbzUnrhyCeiOb1rTTyQunfZDwOyWE3o_xr17lfiz5mY32EUoMsWdYlJPuaIoZdW1aFYBg96e-ECprY-3cRr429iXvmwKjW2dQ_muLuKVfaHmsvsfii6GT283zU/s1600/sziren_bor%25C3%25ADto.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigmnEV-qWjJPDSROjl9cTbzUnrhyCeiOb1rTTyQunfZDwOyWE3o_xr17lfiz5mY32EUoMsWdYlJPuaIoZdW1aFYBg96e-ECprY-3cRr429iXvmwKjW2dQ_muLuKVfaHmsvsfii6GT283zU/s320/sziren_bor%25C3%25ADto.jpg" width="215" /></a>Ez a világ a férfiaké, de egy nő van legfelül.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nora Sutherlin erotikus regényeiről híres és hírhedt – és van
egy titka, amelyet túl sokan tudnak ahhoz, hogy ne kerüljön napvilágra. Nora
legújabb kézirata más, mint az eddigiek: komolyabb, mélyebb, személyesebb – és
Nora biztos benne, hogy meghozza számára az áttörést… De vajon lehet-e együtt
dolgozni a kimért, karót nyelt angol szerkesztővel, Zachary Eastonnal? Hiszen ő
mondja ki az utolsó szót, de maximalizmusa felháborítja Norát. Zach-et Nora
szabados életmódja kergeti az őrületbe – és a tény, hogy egyre inkább vonzódik
ehhez a nyílt, mégis titokzatos nőhöz.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nora azt hitte, mindent tud arról, milyen, amikor az ember a
saját határait feszegeti. De abban a világban, ahol a szenvedély maga a
fájdalom, soha semmi sem ilyen egyszerű.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
Ki lehet az a férfi, aki öt év távlatából is irányítani
képes a nő minden gondolatát? És egyáltalán: ki is Nora Sutherlin valójában?
Képes lesz-e valaha önmagának megválaszolni ezt a kérdést?<o:p></o:p></div>
<span style="font-size: x-small;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;"><u>Könyv adatai:</u> </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Egmont (néhai)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2013</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 488 oldal</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: The Siren</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Fordította: Márton Andrea</span></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Zach házassága gyakorlatilag tönkrement, ám minden
pillanatban csak a felesége jár az eszében, és az, hogyan romlott el ilyen
pillanatok alatt a kapcsolatuk. Csak tetézi a rosszkedvét, amikor főnöke Nora
Sutherlin, a hírhedt erotikus regényíró főszerkesztőjének nevezi ki. Zach, bár szereti Grace-t, Norát egy
pillanatra sem tudja kiverni a fejéből. A nő szarkasztikus humora, csipkelődő megjegyzései, csábító mivolta
kirángatja a férfit a mindennapok mókuskerekéből. De vajon ki ez a titokzatos
nő valójában? A történet két főszálon indul el, Zachary Easton, a mogorva, kemény, megkeseredett főszerkesztő, és Nora Sutherlin, az erotikus regényeiről híres vagy inkább hírhedt regényíró szemszögéből.</div>
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN3j8JnNBXMNb5Bh63mYoVapHhBZDzmiiSsmUEobOwZoeLk27VJ-jDqYS80t2ClD0TVtiDz9XIxFU3NmEkbomqAaeJMMAIDTruvJtTEU1HAswIMGBp6uhXtU60MWQk-_M1ohuf9RR_Imwb/s1600/NORA_JAVITOTT.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN3j8JnNBXMNb5Bh63mYoVapHhBZDzmiiSsmUEobOwZoeLk27VJ-jDqYS80t2ClD0TVtiDz9XIxFU3NmEkbomqAaeJMMAIDTruvJtTEU1HAswIMGBp6uhXtU60MWQk-_M1ohuf9RR_Imwb/s200/NORA_JAVITOTT.jpg" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyv a műfajában, témájában is különleges, noha erotikus
történetről van szó, az írónő egy igen hangsúlyos BDSM szálat is
belecsempészett a regénybe. Igen, bizonyára mindenkinek <i>A szürke ötven árnyalata</i> jut eszébe... Mégis, ezt a két könyvet, bár témájukban <i>elméletileg</i> azonosak, még csak össze sem lehetne hasonlítani.<br />
<a name='more'></a><o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
A történet legnagyobb erőssége talán a karaktereiben rejlik.
Az ember egyszerűen azt érzi, hogy életre kelnek a lapokról, és bár minden
férfi főszereplő „nevetségesen helyes”, mégis mindegyik más tulajdonságokkal,
más múlttal, más sötétséggel rendelkezik. Emiatt egyszerűen az ember agyába férkőznek,
és képtelen onnan kiverni őket egészen addig, ameddig be nem fejezi a könyvet,
vagy még azután se. Mindenkinek megvan a maga kis története, a maga hibája, és
<i>ez az</i> amitől igazán jól működhet egy könyv szereplőgárdája.
Megemelem a kalapom az írónő előtt.</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Régen találkoztam már olyan kedvelhető és szimpatikus
főhősnővel, mint Nora. Bírtam a humorát, az élethez való hozzáállását. Amellett,
hogy bár képes ő a törékeny nő is lenni, egy igazi kemény, karakán csaj, akit
az ember akarva-akaratlanul is a szívébe zár, és drukkol a boldogságáért. Bármelyik
férfi oldalán is találja azt meg. Nora egy központi karakter, és bár a
fülszöveg inkább Zach-ről szól, mégis azt éreztem, hogy Nora az, aki köré a
történet épül. Ő alakítja a legjobban a szálakat a könyvben, beleértve annak a
három férfinek a történetét is, aki „sorban áll” a kegyeiért. <o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPpD0KpPDS3nlkJkZd4X0eBzG_WfdgQGKmEiHy42qpsRJK0l4pYmi3T_VOTA-R3iiNE4YsEO3D0ZgJ53mUp7kQgb3TcTZMYbsZFrFlLHWJm-aA57mEQ4EMjJ6SdxPzJLwBzZD3csjoWtdS/s1600/WES_JAV%25C3%258DITOTT.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="130" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPpD0KpPDS3nlkJkZd4X0eBzG_WfdgQGKmEiHy42qpsRJK0l4pYmi3T_VOTA-R3iiNE4YsEO3D0ZgJ53mUp7kQgb3TcTZMYbsZFrFlLHWJm-aA57mEQ4EMjJ6SdxPzJLwBzZD3csjoWtdS/s400/WES_JAV%25C3%258DITOTT.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Ott van Wesley, Nora lakótársa, aki jó pár évvel fiatalabb a
nőnél, csak most lép a „felnőttek” világába. És reménytelenül szerelmes Norába.
Én pedig Wes-be szerettem bele teljesen. Emberek, ilyen édes fiú több kellene,
hogy legyen a világon is!:-) *fangirl kitörés vége*. Wesley nyújtja Nora számára
a normalitást, a biztonságot, mind testileg, mind érzelmileg a BDSM és Søren világától.</div>
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Søren... Søren számomra az egyik legmegosztóbb karakter,
akivel valaha is találkoztam. Nem, nem kedveltem meg őt, egy pillanatig sem.
Számomra ahhoz még túlságosan rejtőzködő és zárkózott. A Norával való
viselkedése is hagyott némi kivetnivalót számomra, azonban mikor
megcsillogtatta azt a <i>másik</i> oldalát is, amelyet úgy tűnik, csak különleges
pillanatokra tartogat, már-már úgy éreztem, szimpatikus. Zach és a közte zajló
jelenetek is érdekesek voltak számomra. Ekkor látszott a legjobban az írónő
zseniális karakterformálása, és két különböző „világ” találkozása.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Zach volt az a karakter, akit egyébként nem nagyon tudtam
hová tenni. Noha ő is bele-bele folyt ebbe a világba, és a Norával való kapcsolata
is meghatározó volt egy bizonyos dologban, mégis azt éreztem, ő kicsit
elkülönül, kiválik ebből az egész történetből, amelyben Nora, Soren, Kingsley,
de még Wes is benne van.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Kingsley az a mellékszereplő, akit körülbelül az ember már
az első mondatától képes megkedvelni. Az írónő az ő történetét, karakterét még
nem tárta tüzetesebben a szemünk elé, de úgy érzem, még vele is tartogat
számunkra meglepetéseket, így mindenképpen érdemes megemlíteni őt is. Az írónő
elejtett egy-két információmorzsát vele kapcsolatban, de nem igazán tudom
eldönteni, melyik „oldalon” áll. Már ha vannak itt egyáltalán olyanok.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5-N56NYSW8ceVPo_gpJE3Xgh-OIJc2lP3Oh8NQGnSrzz4yuaEljivM96-oOUSHTr8Ks_a9rZ4LQw35Oq9_KXECYSe497U5YjTn3R_MHgZG9Us99jFKwzbgbuFFd4a7IzL0hGERsygr83V/s1600/ZACH_JAVITOTT.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="208" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5-N56NYSW8ceVPo_gpJE3Xgh-OIJc2lP3Oh8NQGnSrzz4yuaEljivM96-oOUSHTr8Ks_a9rZ4LQw35Oq9_KXECYSe497U5YjTn3R_MHgZG9Us99jFKwzbgbuFFd4a7IzL0hGERsygr83V/s320/ZACH_JAVITOTT.jpg" width="320" /></a>Ebben a könyvben nincsenek jó vagy rossz emberek. Csak
egyszerűen emberek vannak, akik hibáznak, szeretnek, és egyáltalán, csak
keresik a boldogságot. Eközben persze még több baklövést követnek el, de
keresik a maguk kis helyét és társát a világban, bárhol is találják meg.
Elmosódnak a határok, és sosem tudhatod, te most a jó karakterbe szeretsz-e
bele, vagy hogy az adott karakter a következő pillanatban nem követ-e el valami
oltári hülyeséget, csak azért, hogy emiatt csak még jobban megszeresd.... A
realitás talaján maradunk, és egy pillanatig sem szállunk el a földről.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Nem ez volt az első erotikus könyv, amit olvastam.
Találkoztam már a Szürkén kívül is többféle BDSM témájú regénnyel. Azonban kénytelen
voltam belátni, hogy azok kismiskák <i>A szirén</i>hez képest. Egyszerűen érződött a
művön, hogy az írónő tényleg jártas a témában, utánanézett, kutatott.
Egyáltalán nem csak a felszínét kapargattuk ennek a világnak, és nem is egy
romantizált változatát kaphattuk, csakhogy megint az <i>Árnyalat-trilógiá</i>val
éljek. (Bár, teszem azt hozzá, én azt a sorozatot is nagyon szeretem.) Itt a
BDSM a történet nagyon fontos részét képzi, mind az érzéki részek, mind a
szereplők személyiségét, irányultságát illetően. Borzalommal vegyes csodálattal
olvastam erről a világról. Soha ne mondd, hogy soha, tartja a mondás, én azért
mégis azt gondolom, olvasni olvasok róla, de ennyiben ki is merül az
érdeklődésem az effajta dolgok iránt… Mégis, ami a legjobban tetszett, hogy még
a szőrszálhasogatók sem tudnának igazán belekötni, hiszen könyvben is többször
említve van, hogy ezt mind a két fél a saját beleegyezéséből, csakis az élvezet
kedvéért teszi. Azt hiszem, annak, aki nem vevő erre, ezt igazán nehéz
megértenie. Én pedig azt gondolom, hogyha ez valakinek jólesik, hát tegye! A
saját hálószobája mindenkinek a saját hálószobája, hogy ott ő maga mit csinál,
másnak beleszólása nincsen. Erről ennyit.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWyJ0OgfG-RME4S7j68OTN2G_qB6a4pUB-6nuhoH6TcOlresjU8GEAqbTEC3RT0ZRyikLhaEFGyq0nVxxlmBiPQCWxyCVG-Gb9ykGjKYNHpzCGawtrka8QJR4Jpbdtp_7Lj3oObQVSNsjM/s1600/SOREN_JAVITOTT.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWyJ0OgfG-RME4S7j68OTN2G_qB6a4pUB-6nuhoH6TcOlresjU8GEAqbTEC3RT0ZRyikLhaEFGyq0nVxxlmBiPQCWxyCVG-Gb9ykGjKYNHpzCGawtrka8QJR4Jpbdtp_7Lj3oObQVSNsjM/s320/SOREN_JAVITOTT.jpg" width="320" /></a>Mindazonáltal imádtam, hogy ez egy amolyan <i>határfeszegetős</i> könyv. A BDSM egy cseppet sem „ligtosított” változatát, sokkal
inkább reális (és néhol igen durva) valóját kaptam. Imádtam, hogy Soren,
botránkozzatok meg, <i>vagy ne</i> de egy pap. Imádtam, hogy az írónő
feszegeti a megcsalás kérdését is. Eddig, bevallom, nagyon egyoldalúan és
megfontolatlanul gondolkodtam a témáról. Még mindig tartom azt, hogy én sohasem
tudnám megbocsátani az efféle becsapást, még ha a házasságom már a tönkremenés
szélére is sodródott, és én sem lennék képes rá, ahhoz túl hűséges típusnak
gondolom magam.... De. Mi van a másik féllel? Mi van azzal, aki elköveti ezt?
Nyilván nem jókedvéből és szórakozásból teszi, ezt volt olyan nehéz elfogadnom.
De hé, az emberek hibáznak nem? Vagy eredendően bűnösök vagyunk? Szeretem,
amikor a könyvek, amellett, hogy szórakoztatóak, el is tudnak gondolkodtatni.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
És a legkülönlegesebb ebben a könyvben, hogy minden
érzékisége és vággyal fűtöttsége ellenére sem volt úgy igazán romantikus.
Rendben, a szereplők között már kezdenek kibontakozni az érzelmi szálak, de úgy
érzem, ez még egy nagyon kezdetleges állapot. Itt nem a romantika volt a
lényeg, itt az érzelmek, a kötöttségek, és néhol még a szereplők múltja volt
az, ami a történet zamatát adta. És mily meglepő, ezt is imádtam.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
A könyv másik erőssége pedig, az írónő elragadó stílusa.
Egyszerűen imádom, ahogyan Reisz ír! (Úgy tűnik, az <i>imádom</i> szót is <i>imádom</i>.:-)) Elegáns, egy erotikus könyvhöz képest
igencsak választékos, és bár néhol a műfaj megköveteli magának a vulgárisságot,
ez egyáltalán nem volt zavaró. Egyszerűen peregtek a kezemben a lapok.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Egy szó, mint száz, én imádtam ezt a könyvet. Erotikus?
Romantikus? Nem, egyik sem. Ez valami teljesen más. Nem csak ötvözi a kettőt,
hanem rengeteg szociális témát is boncolgat. Mer már-már megbotránkoztató
dolgokat írni, ugyanakkor ezt mégis úgy teszi, hogy az ember egy pillanatig se
érezze túl soknak. A karakterek mesterien kidolgozottak, szinte megelevenednek
a lapokon, és már alig várom, hogy a következő részben visszatérhessek
hozzájuk! <o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Hogy kinek ajánlom? Aki szereti, ha kirángatják valamiből,
ha valami nem megszokottat, ha valami teljesen mást, ugyanakkor mégsem elvontat
szeretnél olvasni, vedd a kezedbe ezt a könyvet, mert nem fogod megbánni! BDSM,
erotikus irodalom rajongóinak meg kötelező darab. Alig várom a második részt!<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<b><u>Összefoglaló értékelés </u></b><o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Borító 5/5 – Elegáns, letisztult és szexi. Nagyon illik a
történethez.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Karakterek 5/5 – A szívembe zártam ezt a gárdát. Alig várom
a következő részeket!<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/5 – Noha a karaktereken van a hangsúly, nem
lapos a cselekmény sem<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Stílus 5/5 – Választékos, olvasmányos és pörgős, még több
könyvet akarok Tiffany Reisztől!</div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében 5/5 - Az év egyik nagy kedvence!</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-54808086652715633842015-08-13T21:06:00.002+02:002016-08-23T16:04:17.453+02:00Rainbow Rowell: Eleanor és Park <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqJa3s8LRUE-StJZQrK19ADI1iT5j6TmdRAd-LEHPPLc1k_YZjZpMfAhkHJW21kADmYqWRxxO0s82z98-WfUJNPKc6a7Hx0vim4jA04aJHCFYVDpKZVbQ7AKYuCY12hmNDLD7mRZXWZ3dA/s1600/eleanor%2526park.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqJa3s8LRUE-StJZQrK19ADI1iT5j6TmdRAd-LEHPPLc1k_YZjZpMfAhkHJW21kADmYqWRxxO0s82z98-WfUJNPKc6a7Hx0vim4jA04aJHCFYVDpKZVbQ7AKYuCY12hmNDLD7mRZXWZ3dA/s320/eleanor%2526park.jpg" width="200" /></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;">Park
Sheridan tökéletesen kigondolta. Ha senki sem látja, senki sem fogja zavarni.
Ha láthatatlanná tud válni, mindenki békén hagyja majd. Eleanor Douglas akkor
sem lenne képes eltűnni, ha megpróbálná. Minden túl sok rajta őrült vörös haja,
fantasztikus ruhái, a szokatlan bolondságok, amik elhagyják a száját. Mikor
Eleanor feltűnik Park iskolabuszán, a fiú nem tudja eldönteni, hogy bátor-e,
vagy öngyilkos típus De nem tudja kiverni a fejéből. Két rossz csillagzat alatt
született fiatal története, akik elég okosak ahhoz, hogy tudják, az első
szerelem szinte sohasem tart soká, de elég bátrak és elszántak ahhoz, hogy
mégis megpróbálják.</span></span><br />
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;"><u>Könyv adatai: </u><br />Kiadó: Scolar<br />Kiadás éve: 2014<br />Oldalszám: 334 oldal </span></span><br />
<span style="line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Eredeti cím: Eleanor & Park<br />Fordította: Simonyi Ágnes</span></span><br />
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 107%;">Már a
megjelenése óta fájt a fogam erre a könyvre, a sok-sok jó vélemény és kritika,
meg a körülötte csapott hype nagyon felcsigázott iránta. Nagy nehezen sikerült is
belekezdenem, és valóban, már megértem, miért szereti mindenki….ami viszont nem
jelenti azt, hogy én is így érzek vele kapcsolatban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A könyv cselekménye 1986-ban kezdődik el, abban az időben, amikor én még csak meg
sem születtem. Az akkori világ, a zenék, az együttesek, amiket a szereplők még
lemezről és walkmanről hallgattak, vagy az, hogy a srácok ahelyett, hogy a
Facebook-on lógva üzengettek volna egymásnak, a vezetékes telefonon beszélgettek,
mind-mind olyan dolog volt, ami megadta a könyv különleges atmoszféráját.
Hatalmas piros pont az írónőnek azért, hogy ebbe az időszakba helyezett egy
ifjúsági regényt. Szerintem szüksége van a fiataloknak arra, hogy tudják,
milyen volt <i><b>azelőtt</b>.</i> </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Park ázsiai származású az édesanyja lévén, így
az alacsony termet, a fekete haj és a mandulavágású szeme jóval megkülönbözteti
őt a társaitól. Azonban Park nem akar mást, csak beleolvadni a tömegbe, ami már
úgy, ahogy sikerül is neki, amikor felbukkan Eleanor. A lány minden, csak nem
átlagos. Duci, loboncos vörös haja van, és még furcsán is öltözködik. Eleanor
legalább annyira tökéletlen, mint Park, és mégis, pont ezért tökéletesek
mindketten.</span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzwxlsKgtrFJkR1DshUc7Tu7pOvPokrW7S1aWdtxx4FIPX6i6WgdzYV9yda1O13zV5svAWxQY0IMK6OsmpuTuPqAFu5v5W-qX0tyI_rgg8BURxbCyRz9VHLJY24kXmzlEByk-z3XE6yBGW/s1600/eleanor+%25C3%25A9s+park.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="139" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzwxlsKgtrFJkR1DshUc7Tu7pOvPokrW7S1aWdtxx4FIPX6i6WgdzYV9yda1O13zV5svAWxQY0IMK6OsmpuTuPqAFu5v5W-qX0tyI_rgg8BURxbCyRz9VHLJY24kXmzlEByk-z3XE6yBGW/s200/eleanor+%25C3%25A9s+park.jpg" width="200" /></a></span></span></div>
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Két
olyan mesterien megteremtett és elmélyített karakterről van szó, hogy megemelem
a kalapom az írónő előtt. Nagyon szerettem a történetben, hogy két ennyire
különböző, és ennyire tökéletlen személy talál egymásra. Külön-külön is nagyon
erős, érdekes személyiség mindkettő, na de mikor együtt vannak!</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Itt
nem az történt, hogy a világ leghelyesebb fiúja, meg a csendes, visszafogott,
ám mindenkit szépségében felülmúló lány egymásba szeret. Itt két, cseppet sem "gyönyörű" vagy "szexi", ám annál különlegesebb fiatal életét, és
egymással való kapcsolatának alakulását követhettük nyomon, ami rettenetesen
megfogott. Megfogott, mert hétköznapi, mert elhiteti az olvasóval, hogy ez akár
a szomszédban is történhet. </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Megmutatja, hogy nem kell ahhoz tökéletesnek lenned, hogy valaki felfigyeljen rád, vagy hogy milyen sokat jelenthet pusztán az, ha a szerelmed keze a tiedbe fonódik. Hogy fontosabb a szépségnél és a külsőségeknél az, hogy milyen a személyiséged és a kisugárzásod. Manapság kiveszőben vannak ezek az értékek a világból, és mindig annyira szívmelengető arról olvasni, hogy nem csak nekem fontosak ezek a dolgok. </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A regény váltott szemszögből íródott, amivel az írónő bemutathatta, milyen sokban különbözik a két fiatal életkörülménye. Eleanor szemszögéből íródott részek sokszor kikészítettek, a nevelőapját Richie-t pedig legszívesebben bezártam volna a saját pincéjébe, Eleanor édesanyját szintén. Legyenek azok ketten boldogok, és hagyják szegény lányt…</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjFnH7UscRxLyq68DKxkxN6M7IBrPOCf2wHdXVJYk6mZKrWJP0lEBUEgQQ0yiDeVt6uffwx9TqmfA4JchyphenhyphenwSJbZ5QXqdjPxTulRns4YhyggNQADTNsPyBUftUEWADBri9vc1DJ2n8O5HxZ/s1600/hand+holding.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="111" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjFnH7UscRxLyq68DKxkxN6M7IBrPOCf2wHdXVJYk6mZKrWJP0lEBUEgQQ0yiDeVt6uffwx9TqmfA4JchyphenhyphenwSJbZ5QXqdjPxTulRns4YhyggNQADTNsPyBUftUEWADBri9vc1DJ2n8O5HxZ/s200/hand+holding.gif" width="200" /></a><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Az írónő nem félt a
komolyabb témákhoz nyúlni, mint a családon belüli erőszak, az alkoholizmus,
vagy akár a rasszizmus. </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A regény
nyelvezete is hétköznapi, néhol kicsit vulgáris, de csak a fiatalokhoz elengedhetetlen
káromkodás miatt, amitől csak még inkább a realitás talaján maradunk. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">De. Bizony, már megint az a csúnya de.:-) </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;">A
regény borzasztóan karakterközpontú. Azt mutatja meg, hogyan szövődik két,
egymás számára eleinte unszimpatikus fiatal között barátság, majd szerelem. Emiatt
rettentő lassú lefolyású a cselekmény. </span><span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;">Történnek ugyan események, de ez esetben
negatívum volt a hétköznapiság, mert az írónő nem igyekezett a cselekményszálat
túlságosan pörgetni. Ritkán vitt bele egy kis ízt, egy kis izgalmat vagy
akciót, pedig úgy vélem kivitelezhető lett volna. A karakterek kapcsolata sem
viharos, vagy szenvedélyes, itt tényleg a bizalom, a szerelem vagy a barátság
kialakulása volt a lényeg.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A
kezdetekben nagyon nehéz volt megszoknom ezt a lassú lefolyást. Viszont hogy haladtam
a könyvvel, és egyre jobban szívembe zártam a karaktereket, azon kaptam magam,
hogy már el is érkeztünk a végéhez….</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;">Majdnem </span><span style="font-size: 14.6666669845581px; line-height: 15.6933336257935px;">megríkatott</span><span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;">, de csak majdnem. A könyv
vége legalább olyan egyedire és különlegesre sikerült, mint a többi része, és
ezért mégiscsak azt mondom, nem bántam meg, hogy „végigszenvedtem” magam rajta,
ha csak egyszer olvasós könyv is lett belőle. Az igazság az, hogy értem én,
miért fogta meg olvasók százait, ezreit ez a regény. Ezt igyekeztem ebben a
véleményben is kiemelni. Ez a különcség egyszerűen engem mégsem fogott meg </span><i style="font-size: 11pt; line-height: 107%;">annyira</i><span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;">, mint a
kritikák és vélemények alapján elvártam volna. Túl magasra tettem a lécet? Lehet. </span></span></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mi tehát a konklúzió? Ez nem egy
átlagos ifjúsági regény. Értékeket, érzelmeket, realitást közvetít, mindezt
lassan, fokozatosan adagolja az olvasónak. Ezt vagy nagyon lehet szeretni, vagy mint
ahogy én is jártam, bele kell rázódni, ízlelgetni, és csak lassabban haladni
vele. De mindenképpen megéri. </span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b><u>Összefoglaló értékelés:</u></b></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Borító 5/4 – Tetszik, letisztult, illik a történethez</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Karakterek 5/5 – Mesterien
kidolgozottak, nagyon a szívembe zártam mind Eleanort, mind Parkot</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Cselekmény 5/3 – Karakterközpontú
regényről van szó, a végére pörög fel egy kicsit</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Stílus 5/4 – Az írónő nem siet el
semmit, lassan tár elénk mindent</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Összességében 5/4 – Műfajában
mindenképp kiemelkedik a társai közül, hogy jó vagy rossz értelemben, azt
mindenki döntse el maga.</span></div>
</div>
<div>
<div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<o:p></o:p></div>
</div>
</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-85187123782794659202015-08-06T22:10:00.001+02:002016-08-23T16:04:48.083+02:00Kody Keplinger: The DUFF - A pótkerék #Idézetes ajánló 1.<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfOEwmhiEhXGa9z7ObEWSBuDOscUPyzwqf5tRZIwHt3cu-Ve01BZIGfa4AfxQsYgZbUTacO99_V96oOXGou7TXQksCmKckRTDp6DdSiPAq2FtMSCeRb3AlP35LlZpJa9Qjl_ORqfPMK4Xh/s1600/DUFF+borito.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfOEwmhiEhXGa9z7ObEWSBuDOscUPyzwqf5tRZIwHt3cu-Ve01BZIGfa4AfxQsYgZbUTacO99_V96oOXGou7TXQksCmKckRTDp6DdSiPAq2FtMSCeRb3AlP35LlZpJa9Qjl_ORqfPMK4Xh/s320/DUFF+borito.jpg" width="213" /></a><br />
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;">A
tizenhét éves Bianca Piper cinikus, hűséges, és még véletlenül sem gondolja
azt, hogy ő lenne a legszebb a barátnői között. Arról nem is beszélve, hogy
okosabb annál, mint hogy elkábítsák az iskolai nőcsábász, Wesley Rush szavai.
Ami azt illeti, Bianca kifejezetten gyűlöli ezt a srácot. Amikor pedig Wesley
Duffnak nevezi őt, egyszerűen ráborítja a kóláját. Ám Bianca élete otthon sem
éppen tökéletes, így figyelemelterelésre van szüksége. Azon kapja magát, hogy
megcsókolja Wesleyt. És ami a legrosszabb, még élvezi is. Hogy elszabaduljon a
mindennapok poklából, beleveti magát a fiúval egy titkos „ellenségek extrákkal”
kapcsolatba. És ez egészen addig működik is, amíg ki nem csúsznak a dolgok az
irányítása alól: kiderül, hogy Wesley nem is olyan rossz hallgatóság, ráadásul
az ő élete is elég kiábrándító. Bianca elborzadva veszi észre, hogy kezd
beleszeretni abba a srácba, akiről úgy gondolta, mindenkinél jobban utálja.</span><br />
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<u><span style="font-size: x-small;">Könyv adatai:</span></u><br />
<span style="font-size: x-small;">Kiadó: Könyvmolyképző</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2014</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 300 oldal</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: The DUFF</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Fordította: Szabó Krisztina</span><span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"></span><br />
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<br />
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;">Ez a
mű azon kevesek közé tartozik, ami már a magyar megjelenés előtt, eredeti
nyelven is a várólistámra került. Felkeltette a figyelmem a különleges cím és
az érdekes fülszöveg. Szórakoztató, ugyanakkor mégsem habos-babos tinisztorit
vártam, amit maximálisan meg is kaptam. Most egy rendhagyóbb, amolyan „idézetes
ajánló” lett a bejegyzésből, bízom benne, hogy elnyeri a tetszéseteket, és ti
is kedvet kaptok a könyvhöz! Elvétve apróbb spoilerek találhatók, de igyekeztem
inkább kedvcsináló jellegű idézeteket válogatni.</span><br />
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><br /></span>
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><b>Szóval mi is,
vagy helyesebben ki is a DUFF?</b></span><br />
<blockquote class="tr_bq" style="margin-left: 2.25pt;">
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 20.25pt; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><i>"-<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal;">
</span><!--[endif]-->Jól van. Egyáltalán nem könnyű veled, azt
remélem, tudod. Úgyhogy azt hiszem, itt az ideje az őszinteségnek. Azt meg kell
hagyni, hogy okosabb és makacsabb vagy a legtöbb lánynál, akikkel beszélgetni
szoktam. De nem a szellemes kis társalgásunk miatt vagyok itt. (…) – Ami azt
illeti, szükségem lenne a segítségedre. Tudod, a barátnőid jól néznek ki. És te
vagy a Duff, szépségem.<o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-left: 20.25pt; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><i>-<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal;">
</span><!--[endif]-->Van ilyen szó egyáltalán? <o:p></o:p></i></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 20.25pt; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><i>-<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal;">
</span><!--[endif]-->Van. Designated Ugly Fat Friend*. – magyarázza Wesley. – Nem akarok a lelkedbe taposni, de bizony te
lennél az.</i><o:p></o:p></div>
</blockquote>
<blockquote class="tr_bq" style="margin-left: 2.25pt;">
<blockquote>
<blockquote>
<blockquote>
<i>*DUFF=Designated Ugly Fat Friend,
magyarul kb. Ügyeletes Ronda Dagi Barátnő</i>."</blockquote>
</blockquote>
</blockquote>
</blockquote>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 20.25pt; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<i>"-<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal;">
</span><!--[endif]-->A lényeg a következő: tudományosan bizonyított
tény, hogy minden baráti társaságban van egy gyenge láncszem. Ő a Duff. És a
csajoknak bejönnek az olyan pasik, akik kedvesek ezzel a lánnyal. <o:p></o:p></i></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 20.25pt; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><i>-<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal;">
</span><!--[endif]-->A drogosok mostanában tudósoknak hívják magukat?
Ez aztán a meglepetés."<o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 20.25pt; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 20.25pt; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<b>Fontos tisztázni ennek a szónak a
jelentését, ugyanis ez a kifejezés végigkíséri a könyvön Biancát. A lány
cinikus, kemény és realista, ugyanakkor mégis rettentően szórakoztató. Imádtam
az ő szemszögéből olvasni a történetet, a belső –és külső monológjai egyaránt
szórakoztatóak, és hihetetlenül fanyar humorúak.</b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<blockquote class="tr_bq" style="margin-left: 2.25pt;">
<i> "<o:p></o:p>Már azelőtt is utáltam a
Valentin-napot, hogy megtudtam volna, hogy én vagyok a Duff. Őszintén szólva,
sosem értettem, miért kell ezt megünnepelni. Ez az egész csak egy ürügy, hogy a
lányok nyafoghassanak, hogy mennyire magányosak, a fiúk pedig megpróbálhassanak
bejutni a bugyijukba. Véleményem szerint a Valentin-nap az anyagiakról és a
megkülönböztetésről szól, arról nem is beszélve, hogy rettenetesen
egészségtelen az a sok csokoládé."</i></blockquote>
<br />
<b>Azt hiszem, a könyv egyik legnagyobb erőssége az, hogy a tinédzserek nyelvén beszél tinédzserekről. Mert bizony,
bármennyire is szeretünk néha elmerülni azokban Young Adult könyvekben, ahol
tökéletes és csodaszép a főhős, és a főhősnőnél szebbet még nem is látott a
világ, a való életben ez azért nem ennyire egyszerű.</b><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>"Ahhoz képest, hogy milyen
hatalmas seggem van, kifejezetten láthatatlannak éreztem magamat."</i><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<b>A másik pedig, hogy az írónő nem
félt a komolyabb témákhoz nyúlni. Lehetett szó válásról, szexualitásról vagy
alkoholizmusról, Keplinger mindig fanyar humorral, de mégis a kellő
komolysággal adagolta nekünk, olvasóknak ezeket az életben is sajnos sokszor
előforduló problémákat.</b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>" <o:p></o:p>Sosem volt jogom ítélkezni.</i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i><o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>(…)<o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>Mert ő is pont olyan, mint én. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>Mint mindenki más. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>Ez mindannyiunkban közös.
Ribancok, kurvák, prűdök és Duffok vagyunk mind."</i><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<b>Többször említettem már, mennyire odavagyok a könyv
humoráért. Bianca szarkasztikus monológjai, Wesley-vel való szócsatái
egyszerűen fenomenálisak voltak. Imádtam a szikrákat, főleg amikor két ilyen
erős, kidolgozott személyiségű karakter összeütközését láttam. Nem hiába, itt igazán érvényesül a mondás,
hogy az ellentétek vonzzák egymást. </b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;">"</span>Wesley. Kibaszott! Rush."</i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;">"</span>Wesley Rush volt a legundorítóbb
szoknyavadász playboy, aki valaha is átlépte a Hamilton gimi küszöbét. De
tényleg, elég jól nézett ki. Talán ha le lehetne halkítani. És levágni a kezét.
Akkor talán – de csak talán – elviselhető lenne. Egyébként meg egy rohadék. Egy
kangörcsös rohadék."</i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>"– Ugyan már, Duffy! Hiszen csak
vicceltem. Mosolyogj! <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>– Nem volt vicces. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>– Akkor csiszolnod kéne a
humorérzékeden egy kicsit – vetette fel. – A legtöbb lány odáig van a
poénjaimért. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>– Csakhogy nekik olyan alacsony
az IQ-szintjük, hogy jó, hogy hasra nem esel benne." </i><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i>"– Beszélnünk kell. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>Próbáltam nem a félmeztelen,
őrülten vonzó Wesley-t nézni, és a saját lábaim tűntek a legjobb megoldásnak
erre a problémára. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>– Hmm – nyögte Wesley, miközben
végigfuttatta egyik kezét kócos haján. – Tudod, apám mindig azt mondogatja,
hogy ez a két legfélelmetesebb szó, amit egy nő kiejthet a száján. Szerinte
soha semmi jó nem kezdődött még azzal, hogy „Beszélnünk kell.” Kezdek aggódni,
Duffy."</i><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<b>Mégis, talán az volt a legjobb
ebben a könyvben, hogy soha semmi nem volt eltúlozva. A megfelelő helyeken
volt vicces, csajos, romantikus, nyálas, vagy éppen szívet tépő. A legjobban
pedig az tetszett, amikor a könyv gyakorlatilag kigúnyolta a saját műfaját is.<o:p></o:p></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>"Büszkén vállalom, hogy utálom
azokat a lányokat, akik azt mondják, beleszerettek valakibe azelőtt, hogy
egyáltalán randiztak volna az illetővel. Azt sem titkolom, hogy szerény
véleményem szerint évekbe telik – legalább ötről vagy tízről beszélünk –, hogy
az igaz szerelem kialakuljon, és éppen ezért a gimis párkapcsolatok
feleslegesnek tűnnek."</i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<b>Ahogy haladunk a könyvben, és
sodródunk az eseményekkel, Bianca fokozatosan felfedezi önmagát. Megismeri a
korlátait (időnként le is dönti azokat), felfedezi az erősségeit és az
értékeit, ugyanakkor a lány néhai túlzott mogorvasága és zárkózottsága ellenére
is egy fejlődőképes karakter, aki figyel arra, mi zajlik körülötte, és képes az
önálló gondolkodásra. Higgyétek el, nem egy olyan YA könyv került már a
kezembe, ahol a főhősnőre egy egész világ megmentése várt, de a jóképű srácon
kívül nem nagyon voltak önálló gondolatai. </b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>"Hosszas elmélkedés után rájöttem,
hogy sok előnye van annak, ha az ember Duff. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>Egyes számú előny: nem kell
aggódnod a frizurád vagy a sminked miatt. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>Kettes számú előny: nem kell
menőnek lenned – hiszen nem téged néznek. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>Hármas számú előny: nincs
szerelmi dráma. A hármas számú előny a Vágy és vezeklés közben fogalmazódott
meg bennem, Jessica szobájában. A filmben Keira Knightley-nek végig kell
szenvednie azt a rohadt tortúrát James McAvoyjal – persze ha csúnya lenne, akkor
a pasi egyetlen pillantásra sem méltatta volna, és Keirának nem tört volna
össze a szíve. Mindenki nagyon jól tudja, hogy ez a „jobb szeretni s
elveszíteni…" duma egy hatalmas baromság."</i><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<b>A regény egyik központi témája a
barátság fontossága, ami mindenképp említésre méltó: végre egy könyv, ami nem
csak a romantikát helyezi előtérbe.</b><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>"– Én ugyan nem vagyok Duff – jelentette
ki Wesely magabiztosan. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i>– Ez így van, mert neked
nincsenek barátaid."<o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<b>Végül a regény nagy kérdése...</b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
"Szóval lehet, hogy végül is
minden lány úgy érzi, hogy ő a Duff?"<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<b><u>Összefoglaló értékelés:</u></b><br />
Borító 5/4 – Nem a legszebb, viszont nagyon passzol a történethez <br />
Karakterek 5/5 – A könyv bővelkedik az erős, határozott és
kidolgozott karakterekben <br />
Cselekmény 5/4 – Egy gimis lány cseppet sem egyszerű élete. De hát kinek az? <br />
Stílus 5/5 – Lehengerlően jó stílusa van az írónőnek. Humoros, fiatalos, szarkasztikus
és gyorsan olvasható <br />
Összességében 5/4 – Tudjátok mit? Ezek után már nem is bánkódom majd, ha
Duffnak érzem magam. :-) </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 2.25pt;">
<o:p></o:p></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-965182655877533895.post-26810767619834458092015-08-01T13:30:00.002+02:002016-08-23T16:05:13.389+02:00Anna Banks: Poszeidón (Szirénia öröksége I.) <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjg3Ipe4xnxminlLAp7WvyaZnDpRxiWRjcTSZtAWUF717Ppof4IXDxYpxes7-yGBxw_0N-H1msm6-7e8uxQGjYNyuGrKgy4uY7uZPKRR-BeMaJpMrk4GH8QikTzWGUic_Pj6tln7ljhAx4/s1600/covers_319244.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjg3Ipe4xnxminlLAp7WvyaZnDpRxiWRjcTSZtAWUF717Ppof4IXDxYpxes7-yGBxw_0N-H1msm6-7e8uxQGjYNyuGrKgy4uY7uZPKRR-BeMaJpMrk4GH8QikTzWGUic_Pj6tln7ljhAx4/s320/covers_319244.jpg" width="212" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
Emma barátnőjével, Cloe-val nyaral a tengerparton, amikor
egy aprócska baleset során megismerkedik a jóképű Galénnal. Ez a találkozás
valóban a véletlen műve? Emmának nincs lehetősége ezt kideríteni, mert egy
tragédia beárnyékolja ottlétüket. A lány, miután hazatér, nehezen képes
feldolgozni a traumát. Ekkor váratlanul ismét fölbukkan az ibolyakék szemű
idegen. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Galén, a szirén herceg a szárazföldön kutat egy lány után,
akiről azt hallotta, hogy talán ő az utolsó élő szirén, aki egyesítheti a
tenger mélyén élő két uralkodóházat. Bár erőteljes kötődésük azonnal érezhető,
Galén még sincs teljesen meggyőződve róla, hogy Emma az, akit keres. Végül a
sok bizonyíték meggyőzi, hogy csakis Emma és különleges képessége mentheti meg
a herceg országát. Galénnak szüksége van a lány segítségére – bármilyen
kockázattal jár is. Vajon képes lesz Emma beváltani a hozzá fűzött reményeket?
És vajon összefonódhat két ennyire különböző világ?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;"><u>Könyv adatai:</u><br />Kiadó: Maxim</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Kiadás éve: 2014</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Oldalszám: 326 oldal </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Eredeti cím: Of Poseidon </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Fordította: Komáromy Rudolf</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Igyekszem mostanában rostálni a tengernyi Young Adult könyv között, és csak a
legjobbaknak ígérkezőket a várólistámra tenni. Ez a regény két dolog
miatt ragadta meg a figyelmem: egyrészt csodaszép borítója van,
másrészt pedig megakadt a szemem a fülszövegben lévő „szirének” szón. Kedvelem a
természetfeletti lényeket, így mindig szívesen veszek a repertoáromba új
fajokat is, és mivel konkrétan sellőkkel a középpontban még nem olvastam
regényt, mindenképpen szerettem volna megpróbálkozni vele.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A történet szerint Emma McIntosh, és barátnője Chloe, a tengerparton töltik önfeledten a nyarukat,
amikor Emma szó szerint belefut egy igencsak jóképű, gyönyörű ibolyakék szemű
srácba. A lány elképed, mikor a saját, másokon még sohasem látott szemszínét látja visszanézni magára. Noha a két lány hamar otthagyja a furcsa ismeretlent, a boldog
nyaralás nem tarthat soká egy borzalmas baleset végett.</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Galén, a szirénkirály Grom öccse, egyfajta követként él az
emberek világában. Egy különleges, Poszeidón tehetségével rendelkező lányt keres
fivére számára, aki egyesítheti a szirének két uralkodóházát. Emmával való
találkozása azonban mindent megváltoztat. A fiú érzi, hogy a lány különleges,
azonban nem lehet biztos benne, mert Emma más, mint a többi szirén. Kénytelen
hát a lány közelébe férkőzni, és beolvadni az általa oly gyűlölt emberi fajba.<o:p></o:p></div>
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1snuS6sNOvraVg8Vdskt9OI05kXlVoH1bN-VkNw3ROk1y2RmZ1xBRZMUd_IU0ZvTCZju4xoXkv5YtBUXePx_NM3QSgVqL_RitlxZaMZ18_7Z6FP1CWZaG7me4Mxv45Do256kKd_umpgLu/s1600/emma%2526gal%25C3%25A9n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="115" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1snuS6sNOvraVg8Vdskt9OI05kXlVoH1bN-VkNw3ROk1y2RmZ1xBRZMUd_IU0ZvTCZju4xoXkv5YtBUXePx_NM3QSgVqL_RitlxZaMZ18_7Z6FP1CWZaG7me4Mxv45Do256kKd_umpgLu/s320/emma%2526gal%25C3%25A9n.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Mivel én magam imádom a vizet, az úszást, a tengereket és a
nyári hangulatot, romantikával fűszerezve – márpedig ez a könyv ilyet ígért –
rettentő kíváncsian álltam neki a regénynek. Főleg hogy teljesen újszerű
lényeket, a sziréneket, és azok világát rakta a középpontba az írónő, amelyről talán soha nem is olvastam még. Szerettem ezt az újszerűséget,
kifejezetten különleges hangulatot adott a könyvnek. A szirének társadalma, a világfelépítés nagyon tetszett, remélem a következő kötetben picit többet is kapunk belőle. Teljesen elvarázsolt a víz alatti világ, és annak misztikus hangulata. Magam is imádok a vízben lenni, sajnos ezen a nyáron eddig nem volt lehetőségem a pancsolásra, ez a könyv némileg visszaadott nekem ebből. <span style="font-family: "wingdings";">J</span> </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Érdekes, és sokszor igen
szórakoztató volt Galén szemén keresztül látni az emberi világot, és Emmán
keresztül mi magunk is feltehettük a kérdéseket a sellővilággal kapcsolatban. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Nagyon tetszett, hogy az írónő váltott szemszögből írta meg
a történetet, noha szerintem teljesen felesleges volt Emma részeit E/1-ben,
Galén-ét pedig E/3-ban megírni. Értem én, hogy ez szolgált a két karakter
személyiségének elválasztására, de nem egy olyan regényt olvastam már, ahol az
írók/írónők E/1-ben is ugyanolyan jól, karakteresen írták meg mindkét fél
szemszögét. Zavaró éppen nem volt, csak teljességgel felesleges.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikx8REAunTbPmWBhiuB_fRcC4v_Ec5RWpw9XzN3MYL-1RbAvLY3bU1YA8RurHL138-v1BbUyPqg0lISPGcUeGf6xck_o0j1HpeYmGMGyTUHZwoo4lgwQeOc_ZheMaRreFNfpn_9LwSL80w/s1600/emma.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikx8REAunTbPmWBhiuB_fRcC4v_Ec5RWpw9XzN3MYL-1RbAvLY3bU1YA8RurHL138-v1BbUyPqg0lISPGcUeGf6xck_o0j1HpeYmGMGyTUHZwoo4lgwQeOc_ZheMaRreFNfpn_9LwSL80w/s200/emma.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Viszont ellensúlyozta ezt a rengeteg jó karakter, főleg
Galén, akiken szinte mindig nagyon jól szórakoztam. Galén nővére, Raína és a
herceg legjobb barátjának, Tórafnak a szerelmi civódása pedig talán a
legszórakoztatóbb szála volt a regénynek, én nagyon sokat nevettem rajtuk.
Persze a főszereplő párosunkat sem kellett félteni, a köztük elhangzó dialógusok
némelyike is fenomenális, de legalább annyira vicces volt, amikor csak egyszerűen kiszúrtak a másikkal. Talán ezért érte meg még a sziréneken kívül a
legjobban elolvasni ezt a könyvet: a humoráért.</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Amennyire kedveltem Galént, és a másik két szirént, sajnos
annyira nem sikerült megszeretnem a főhősnőt, Emmát. Rengetegszer idegesítettek
a megmozdulásai, néhány szórakoztató beszóláson, gondolaton kívül nem
különösebben tudtam őt a szívembe zárni. Számomra túl sokat hisztizett,
problémázott, és néha már az idegesítő kategóriába ment át az ellenkezése
Galénnal, főleg amikor szegény fiú tényleg csak jót szeretett volna neki.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekményileg sem tudom dicsérni, mert amikor a párjaink
nem remekeltek, bizony igen le tudott ülni a történet. Gyakran előfordult, hogy
unatkoztam olvasás közben. Sokszor volt olyan érzésem, hogy nem haladnak az
események, csak egy helyben toporgunk, ahelyett, hogy pörögne a sztori. Még
mindig nem különösebben vagyok oda a lassabb lefolyású történetekért, ez van. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Mindenesetre a pár negatívumon könnyebb volt elsiklani az
írónő remek stílusával. Fiatalosan, gyorsan olvashatóan és könnyeden, főképp
humorosan ír, számomra a regény legnagyobb erőssége is maga a humor volt. </div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh06hK2450k3v4u9vFszguzoM4siXwzWHAn2TKSoDdDdmSTBHwg7gBAGieGe-xhuJV4pNTLtlW6pyoFVie_HyPI7SVmRnHnVMn7o9q_kBl9AUbo9V4GOQuN2CBaav2ojIVNfmx8Mfoj3gb9/s1600/gal%25C3%25A9n3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="112" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh06hK2450k3v4u9vFszguzoM4siXwzWHAn2TKSoDdDdmSTBHwg7gBAGieGe-xhuJV4pNTLtlW6pyoFVie_HyPI7SVmRnHnVMn7o9q_kBl9AUbo9V4GOQuN2CBaav2ojIVNfmx8Mfoj3gb9/s200/gal%25C3%25A9n3.jpg" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Spoilerezés nélkül nehéz a könyv eleji, a fülszövegben is említett tragédiáról
írni, így jobban nem is szeretnék belemenni, csak említés szintjén, de teljesen
kikészített az a rész. Tény, hogy hatásos volt és megdöbbentő, de számomra
valahogy elütött a regénytől, a humortól és a könnyedségtől, amit pedig egész
végig képviselt.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Kinek ajánlom? Akik szeretnének valami nem világmegváltót, de
mégis valami újszerűt olvasni. Strandoláshoz, napozáshoz kifejezetten passzol,
nagyon visszaadja a hangulatot. </div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében az apróbb negatívumok ellenére is tetszett a könyv, de csak az
egyszer olvasós kategóriába tudnám sorolni. Viszont, mivel újabb sorozatba botlottunk, garantálható volt
a függővég. Csak amiatt az utolsó bekezdés miatt fogom elolvasni a következő
részt is, hisz ahogy látom, az írónő jól megkeveri majd a második részben a
szálakat. Bízom benne, hogy sokkal eseménydúsabb regény lesz. Kíváncsian várom.</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><b>Összefoglaló értékelés:</b></u><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Borító 5/5 – Részben emiatt olvastam el a könyvet <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Karakterek 5/4 – Emmán kívül mindenkit nagyon kedveltem <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Cselekmény 5/3 – Csak a remek dialógusok mentették meg a
teljes ellaposodástól <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Stílus 5/5 – Az írónő stílusát szerettem, könnyed, fiatalos
és nagyon humoros <o:p></o:p></div>
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;"><span style="font-size: 11pt; line-height: 107%;">Összességében 5/4 – Izgalmas függővége lett a könyvnek,
emiatt kíváncsian várom a következő részt</span></span></div>
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11.0pt; line-height: 107%;">
</span>Unknownnoreply@blogger.com0