Már egy ideje gondolkodom rajta, hogy szeretnék egy amolyan
kis állandó havi rovatot, hogy ne csak mindig a hosszú/hosszabb vélemények
legyenek egymás hegyén-hátán, de eddig nem igazán volt ötletem, milyen témában
tudnék minden hónapban valami érdekességet hozni. Sajnos még nem sikerült
átrágnom magam a Barbibébin, amiről a véleményem erre a hétre hoztam volna,
(update: azóta végigszenvedtem), így még inkább tanácstalan voltam, miről is
írhatnék. Aztán irodalomórán történt, hogy öt kis feladatban kellett
kifejtenünk a véleményünket az egyik kötelezőnkről, és a feladat nagyon megtetszett, így
született meg az 5 gondolat… ötlete.
És hogy mi lesz a témája? Igazából minden. Tervezek könyvekről, filmekről, és csak egyszerűen a mindennapokról is írni, tudjátok, ami éppen aktuális vagy csak úgy eszembe jut. Szívesen fogadok ötleteket is a témához, mi érdekelne benneteket öt gondolatban? :-)
És hogy mi lesz a témája? Igazából minden. Tervezek könyvekről, filmekről, és csak egyszerűen a mindennapokról is írni, tudjátok, ami éppen aktuális vagy csak úgy eszembe jut. Szívesen fogadok ötleteket is a témához, mi érdekelne benneteket öt gondolatban? :-)
A mai bejegyzés témája egy nagyon megosztó kötelező
olvasmány lesz (bár melyik kötelező nem az manapság?). Ő nem más, mint a Bánk
bán. Íme tehát, öt gondolat arról, miért is szeretem a könyvet!
- Van három jelzőm erre a könyvre: izgalmas, érzelmes és elgondolkodtató. Izgalmas volt, mert szinte fizikai fájdalmat éreztem, amikor le kellett tegyem a könyvet azért, hogy elmenjek aludni. A megjelenő lelki vívódások azok, ami ennek a könyvnek a zamatát megadják, és teszik igazán élvezhetővé. Érzelmes volt, mert a könyv vége számomra egy katartikus élményt nyújtva adja meg a befejezést, amin képes vagyok könnyekig hatódni. És végül elgondolkodtató, mert sok morális és erkölcsi témába belekóstol. Így hiába írta Katona a könyvet 1815-ben, rengeteg gondolatot átemelhetnénk a mai korba is belőle....Sajnos.
- A karakterek. Kevés az a karakter, akiről egyértelműen el lehet dönteni, hogy pozitív, vagy negatív szereplőként jelenik meg a könyvben, nekem legalábbis nagyon nehéz volt. Lehet tehát egy drámának árnyalt és kidolgozott szereplőgárdája? Naná!
- A dráma akár érthető, akár nem, talán pont ebben rejlik a szépsége. Mindenkinek mást ad, mindenkinek más jut róla eszébe, különbözően érez vele kapcsolatban. Egy könyv legfontosabb feladata, hogy érzéseket váltson ki az emberekből: azt hiszem, a Bánk bán ezt bőven teljesíti is.
- A nyelvezet. Talán ez a legmegosztóbb téma ennél a könyvnél, ugyanakkor ez teszi a legkülönlegesebbé a drámát. Nyelvújítás előtti nyelven íródott művet nyilvánvalóan nehezebb olvasni, ugyanakkor számomra pont ezért volt igazi felfedező túra a könyv, a szó legeslegjobb értelmében! :-)
- Konklúzió: Ne ítélj meg semmit, amíg te magad meg nem ismered, bele nem kóstolsz valamibe. Természetesen másokra figyelni, meghallgatni mások tanácsát mindig nagyon fontos, de érdemes saját magunknak is megbizonyosodni arról, hogy ha már muszáj valamit megtennünk, akkor az tényleg annyira rossz-e. :-)
Fontos, hogy a véleményem senkire sem szeretném rásulykolni, ha egyetértesz velem, annak nagyon örülök, ha nem, akkor meg nem. Mindannyian mások vagyunk, és a remek beszélgetések gyakran a véleménykülönbségekben gyökeredzenek.:-) Remélem tetszett nektek ez a kis szösszenet, a véleményeteket szívesen olvasnám a témával kapcsolatban!
Mint egy igazi kritikus❤️
VálaszTörlés