
Bexit most egy zenei tehetségkutató műsor elődöntőjébe
hívják, hogy duettet énekeljen Nagy Márkkal, az egyik versenyzővel. Menedzsere
tanácsára a lány eleget tesz a felkérésnek, mert kell a reklám a hamarosan
megjelenő második lemezének. És ezzel kezdetét veszi egy nagyon zűrös hét.
A Késtél a Bexi-sorozat első kötete.
Könyv adatai:
Kiadó: Gabo
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 416 oldal
Eredeti cím: -
Fordította: -
Sokáig húztam a Késtél elolvasását. Ennek több oka is van. Először
is elég, ha annyit mondok: Szent Johanna Gimi. A Bexi-sorozat Laura első
nagyobb lélegzetvételű irománya az SzJG után, és bár tisztában vagyok vele,
hogy az írónőnek közben már két könyve is megjelent, nekem valahogy mégis ez jelenti
a végleges továbblépést. Azt hiszem, a Szent Johanna fanok megérthetnek engem,
főleg, hogy a Bábel, noha nem volt rossz, azért olyan túl jó sem… Az Akkor
szakítsunk-ra pedig még nem szántam rá magam. Visszatérve a Szent Johannára,
nekem az a sorozat egy egyedi, és megismételhetetlen dolog, és valószínűleg nem fogja számomra felülmúlni semmi. Ugyanakkor tisztában vagyok vele,
hogy már tényleg itt az ideje továbblépni, és bízni az írónőben, hogy egy teljesen
újfajta élményt fog nekünk, olvasóknak adni a legújabb sorozatával.
Valahogy azonban sohasem szerettem azokat a történeteket, ahol az
átlagos lány hirtelen sztárrá válik. Olvastam hasonlót, nem jött be. Úgy érzem,
még abba a történetbe is jobban bele tudom élni magam, ahol a főszereplő lány
kedvese egy vámpír/vérfarkas/űrlény stb… Értitek. Szóval a téma sem tetszett különösebben.
Így hát a fentebb felsoroltakat tekintve, nem indult nálam
túl jó eséllyel a könyv. Mégis, egyre többször futottam bele ismét Leiner Laura
nevébe, idézetekbe a sorozatból, valamint a múltkor, a könyvtárban sétálva észrevettem, hogy együtt bent van az első két rész is. Mivel a véletlenekben nem hiszek, úgy
gondoltam, eljött az ideje, hogy megismerjem Budai Rebeka cseppet sem átlagos
hétköznapjait.

Ha egy szóval kéne jellemeznem ezt a könyvet azt mondanám:
szórakoztató. Szórakoztató, mert a szokásos, „leinerlaurás” írásmóddal
ismételten levett az írónő a lábamról. Talán Laura könyveinek legnagyobb
erőssége maga a stílusa. Egyszerű, de nagyszerű, mondhatnánk. Csak kinyitjuk a
könyvet és belemerülünk, kikapcsoljuk az agyunkat egy nehezebb nap után és élvezzük
az egészet. Nem kell túlgondolni, nem terhel le, sőt, inkább felszabadít.
Szeretem az írónő humorát, ami nagyon sokszor a helyzet-és
jellemkomikumokban rejlik. Laura mestere az efféle, már-már filmszerűen
valótlan, mégis hihetetlenül mulatságos szituációknak, nagyon sokat derültem a
könyvön. Az írónőre jellemző, néhol sarkított (tulajdonságú) karakterek is
megjelennek, noha sokkal árnyaltabbak az írónő előző könyveihez képest.
Rebeka, mint főszereplő lány, egy nagyon kedvelhető,
szerethető figura. A sztárság ellenére is simán azonosulni lehet vele. Példamutató
dolog, hogy nem szállt a fejébe a hirtelen jött siker, hogy a következő albumán
is keményen dolgozik Körtével, semmit nem bízva a véletlenre. Viszont számomra
rettenetesen karakteridegen volt a Gerihez való hozzáállása. Egy ilyen
talpraesett lányt nehogy már egy ilyen ember vakítson el…Ugggyan.
A könyv legüdébb színfoltja mégis Nagy Márk. Aki körülbelül
az ellentéte Bexinek… Szerénység szempontjából főleg. Beképzelt, egocentrikus,
és önimádó. Persze van is mire büszkének lennie, például... Aha, én is örülnék, ha tudnám.
Mert az mondjuk, nagyon sokszor említve van a könyvben, hogy mennyire jól néz ki, de a barna haján (vagy ezt is csak odaképzeltem?) nem nagyon
tudunk meg róla különösebb külső tulajdonságot, ami igencsak zavaró dolog. Ezen
kívül azonban az írónő sejtetni engedi, hogy több van benne egy csinos arcon kívül.
Kíváncsi leszek, hogyan alakul a kapcsolata Rebekával az elkövetkezendőkben. Mondjuk, túl sok romantikát ettől a könyvtől ne várjatok…
Csak a végén sejlik már fel, hová is halad a két szereplő. Abban viszont biztos
vagyok, hogy a YouTube-on a Gotye szám alatt lévő videó számlálója a könyv
megjelenése óta sokat emelkedett.:-)

Tehát mi kell még? A könyv szórakoztató, remek hangulata
van, nagyon szeretem Laura zenei ízlését, emellett humoros és
könnyen olvasható, pár délutános kikapcsolódás.
Kinek ajánlom? Mindenkinek. Egy fárasztóbb nap után fog a
legjobban esni.
Összefoglaló értékelés:
Borító 5/5 – Egyszerű, ugyanakkor vagány, nekem nagyon
bejön!
Karakterek 5/4 – Szerethetőek, kedvesek, humorosak.
Cselekmény 5/4– Viszonylag rövid időt ölel fel a könyv, de
mozgalmas, nem unalmas.
Stílus 5/5 – "leinerlaurás" :-)
Összességében 5/4 – Szerettem ezt a könyvet, üdítően
hat egy-egy nehezebb nap vagy olvasmány után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése