S. J. Watson: Amnézia (Mielőtt elalszom)

Christine minden reggel idegen ágyban ébred fel, egy idegen férfi mellett. Belenéz a tükörbe, és döbbenete tovább fokozódik: egy középkorú nő arca néz vissza rá. Az ágyból időközben előkászálódó férfi minden reggel elmagyarázza neki, hogy ő Ben, a férje, hogy Christine negyvenkét éves, és két évtizeddel ezelőtt egy szörnyű balesetben szerzett fejsérülése miatt képtelen megjegyezni az új emlékeket. Christine mindennap hihetetlen harcot folytat azért, hogy visszaszerezze emlékeit, vagyis rajtuk keresztül önmagát. Kiderül, hogy semmi és senki nem az, mint aminek látszik, így a nyugodt tempójú, visszafogott történet hamar vérbeli thrilleré változik…A könyvből készült film október 30-tól a mozikban! A könyv S. J. Watson: Mielőtt elalszom című nagy sikerű regényének újabb kiadása.

Könyv adatai: 
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2014 (filmes borító)
Oldalszám: 464 oldal
Eredeti cím: Before I Go To Sleep 

Fordította: Gellért Marcell 

Gondoljunk vissza az életünkre. Tele vagyunk emlékekkel, nem igaz? Néhány az általános iskoláról szól, még több már a gimnáziumi "elsők" közül való: egy buli a legjobb barátunkkal/barátnőnkkel, az első csók, az első párkapcsolat. Munkahelyek vagy főiskolák, esetleg mindkettő. A nap amikor megkérték a kezünket, vagy amikor elhatároztuk, hogy megkérjük a kedvesünket, kösse hozzánk az életét. Esküvő, a gyermekünk első lépései, vagy mikor először megy iskolába, az ő első szerelmei és szerelmi csalódásai, boldog és boldogtalan időszakok, nevetések és könnyek. Akár megtörtént, akár nem, biztos vagyok benne, hogy ezeket az igazán fontos dolgokat őrizzük vagy fogjuk őrizni az életünk során. De mi van akkor, ha egy reggel úgy ébredünk, hogy nem emlékszünk a tegnap estére? Sőt, arra sem, hogy egyáltalán mit csináltunk az elmúlt években? Hogyan reagálnánk ha egy idegen férfi mellett ébredve meglátnánk a gyűrűt az ujjunkon, annak bizonyítékát, hogy ezzel a teljesen ismeretlennel házasságot kötöttünk? És vajon ki az, aki jót akar nekünk, és kiben bízhatunk meg igazán? Christine története erről szól.

Most jó (Now is good) - film (Dakota Fanning, Jeremy Irvine)

Tessa tizenhét éves, és szenvedélyesen szereti az életet. Ám csak néhány hónapja van hátra, ugyanis leukémiás. A halálos betegség árnyékában összeállítja a bakancslistáját, csupa olyan dolgot, amelyről minden hasonló korú lány álmodozik, beleértve a szüzessége elvesztését is. Miközben a családja igyekszik megemészteni a helyzetet, Tessa elhatározza, olyan intenzíven fog élni, amennyire csak lehetséges. Ám rá kell döbbennie, nem könnyű megszerezni azt, amire vágyunk, és néha a legváratlanabb dolgok a legfontosabbak.

A film Jenny Downham: Amíg élek c. könyve alapján készült, ami annak idején nagyon mélyen megérintett, életem legmeghatóbb olvasmányának tartom azt a könyvet, így nem volt kérdéses, hogy a filmre is sort fogok keríteni, a kérdés már csak az volt, hogy vajon mikor. Ugyanis ez nem az a film, amit leülsz és megnézel, majd elfelejtve az egészet éled tovább az életed. Erre a filmre rá kell készülni, erre a filmre rá kell szánni az időd. És ajánlom, ne tervezz utána programot, mert senki sem szeret kisírt szemmel, vöröslő orral az utcán sétálgatni. Mert ez egy ilyen film. És tudjátok mit? Lelkileg bármennyire is megviselt, a film és a könyv is, mégsem bántam meg, hogy kétszer is átélhettem Tessa történetét.

A Szépség és a Szörnyeteg - film (Lea Seydoux és Vincent Cassel)

Valamikor a XIX. század elején járunk. Egy jómódú tengeri kereskedő vállalkozása hirtelen csődbe jut, így a fényűző palotából kénytelen egy vidéki majorba visszavonulni. A hat gyermekét egyedül nevelő apa mindent megpróbál sorsuk jobbra fordítása érdekében megtenni, de hiába. Egy, a városban tett fárasztó, és sikertelen útja során az erdőben hazafelé menet véletlenül egy rejtélyes kertbe téved, ahol egy szál rózsát tép le legkedvesebb gyermeke, a legkisebb lánya számára. Ártatlannak tűnő cselekedetével azonban magára haragítja a kert, és a hozzá tartozó romos kastély titokzatos urát. A Szörnyeteg a letépett rózsáért cserébe az apa életét követeli. A család legifjabb leánya, önmagát hibáztatva a balszerencséjük miatt, magára vállalja az ítéletet, és otthonról megszökve önként veti magát a Szörnyeteg karjaiba. Csakhogy a kínok és a halál helyett valami egészen más vár rá: minden este csodaszép ruhákban a Szörnyeteg dúsan terített asztalánál vacsorázik a kastélyban. A napok múlásával, ahogy minél jobban megismeri a Szörnyeteget, annál inkább bizalom alakul ki közöttük. A lány álmaiban felsejlenek a Szörnyeteg múltjának darabkái, s lassan összeáll ezekből az egykor jóképű és kedves herceg igaz története. A Szépségre hárul a feladat, hogy bátorságával felülemelkedjen a veszélyen, és kimentse a herceget a gonosz varázslat hatása alól.

Édesanyámmal borzasztó nagy Szépség és a szörnyeteg fanok vagyunk, imádjuk a Disney-féle változatot, így természetes volt, hogy ezt is együtt megyünk megnézni. (Vagy legalábbis nekem, az ő figyelmét a filmre meg én hívtam fel, de ez már részletkérdés.)

Bevallom, nem nagyon láttam még másféle változatban ezt a szép mesét, így igazán viszonyítási alapom se volt, de így a film megnézése után, habár nem teljesen azt kaptam, amit vártam, mégsem bántam meg, hogy megnéztem.

A beavatott - a film

Soha életemben nem írtam még filmről véleményt, sőt, ritkán tudok beleszólni még szóban is egy-egy film kritizálásába vagy dicsérésébe, ugyanis tudni kell rólam, hogy nem vagyok egy film őrült, sőt ritkán van olyan velem, mikor egy film annyira leköti a figyelmem, hogy végig bírjam ülni. És ha még véleményt is kellett  volna mondanom, körülbelül csak annyit tudtam volna hozzászólni hogy "hát ez jó volt", és ezzel ki is merült a szókincsem filmkritika terén. De mikor az ember megtudja, hogy az egyik legnagyobb kedvenc könyvéből filmet csinálnak, amit le is vetítenek szinkronosan!, és még lehetősége is nyílik arra, hogy moziban megnézze, az úgy gondolom, többet érdemel annál, hogy "jó". Vagy inkább, ha már itt tartunk, "nagyon, nagyon, sőt, iszonyúan jó". 






Tartalom:  Beatrice Prior (Shailene Woodley) a nem túl távoli Chicagoban él, ahol a társadalom öt csoportra tagolódik, melynek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Az emberek rájöttek, hogy a világban dúló háborúkért nem politikai ideológia, vagy vallási meggyőződés, hanem a személyiségben rejlő rosszra való hajlam okolható. A csoportok célja, hogy az emberekből kiirtsák azokat a tulajdonságokat, amik előidézhetnek egy újabb konfliktust. Az év egy bizonyos napján a 16 éveseknek el kell dönteniük, hova akarnak tartozni: a Bátrakhoz, az Őszintékhez, az Önfeláldozókhoz, a Barátságosakhoz, vagy a Műveltekhez. Egyetlen döntés, amely örökre megváltoztathatja sorsukat.
Beatrice a vizsga során szembesül különleges képességével: az Elfajzottak közé tartozik, akik egyetlen csoportba sem sorolhatóak. Egy szabályok uralta világban azonban ez a legveszélyesebb dolog, ami egy fiatallal történhet: ha kitudódik, az egyet jelent a halállal. A több hetes beavatása során számos félelmével, gyengeségével kell szembesülnie a fiatal lánynak, miközben titkolnia kell valódi kilétét. Amikor rájön, hogy az Elfajzottakat végleg ki akarják iktatni, olyan tettre szánja el magát, amely mindenki számára meglepetést okoz.