Jennifer L. Armentrout: Obszidián (Luxen I.)

Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…




Elmesélném a történetem ezzel a könyvvel.
Emlékszem, ezt a könyvet még akkor néztem ki magamnak, amikor böngésztem az angol regények között. Tudom, hogy már akkor elvarázsolt ez a gyönyörű borító, és éreztem, hogy ezt a könyvet nekem el kéne olvasni, még úgy is, hogy a hiányos angoltudásommal nem sokra mentem volna a fülszöveg elolvasásával, így tulajdonképpen azt sem tudtam, mi a tartalma, mégis érdekelt. Nagy sajnálatomra akkor még nem jelent meg magyarul, így szinte feledésbe is merült...Amikor is megláttam a Könyvmolyképző megjelenései közt! Képzeljétek csak el, mennyire boldog voltam én akkor. Egyetlenegy könyvet nézek ki angolul, és az is megjelenik!
Aztán szép lassan, ahogy telt-múlt az idő, a könyv megjelent, mindenki olvasta, mindenki imádta, én pedig...nem is tudom. Valahogy úgy voltam vele, hogy ha majd egyszer beszerzem, elolvasom. Nem ösztönöztek arra a jó kritikák, hogy kezem lábam törjem érte, nem izgattak az iszonyú jó kis idézetek, amikbe néha napján bele-bele futottam.
Persze nem mondom, hogy teljesen közömbös maradtam a könyv iránt; csak úgy voltam vele, hogy annyi tucatkönyvet olvastam már, és erre is azt véltem, hogy olyan. Hát tévedtem.

A beavatott - a film

Soha életemben nem írtam még filmről véleményt, sőt, ritkán tudok beleszólni még szóban is egy-egy film kritizálásába vagy dicsérésébe, ugyanis tudni kell rólam, hogy nem vagyok egy film őrült, sőt ritkán van olyan velem, mikor egy film annyira leköti a figyelmem, hogy végig bírjam ülni. És ha még véleményt is kellett  volna mondanom, körülbelül csak annyit tudtam volna hozzászólni hogy "hát ez jó volt", és ezzel ki is merült a szókincsem filmkritika terén. De mikor az ember megtudja, hogy az egyik legnagyobb kedvenc könyvéből filmet csinálnak, amit le is vetítenek szinkronosan!, és még lehetősége is nyílik arra, hogy moziban megnézze, az úgy gondolom, többet érdemel annál, hogy "jó". Vagy inkább, ha már itt tartunk, "nagyon, nagyon, sőt, iszonyúan jó". 






Tartalom:  Beatrice Prior (Shailene Woodley) a nem túl távoli Chicagoban él, ahol a társadalom öt csoportra tagolódik, melynek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Az emberek rájöttek, hogy a világban dúló háborúkért nem politikai ideológia, vagy vallási meggyőződés, hanem a személyiségben rejlő rosszra való hajlam okolható. A csoportok célja, hogy az emberekből kiirtsák azokat a tulajdonságokat, amik előidézhetnek egy újabb konfliktust. Az év egy bizonyos napján a 16 éveseknek el kell dönteniük, hova akarnak tartozni: a Bátrakhoz, az Őszintékhez, az Önfeláldozókhoz, a Barátságosakhoz, vagy a Műveltekhez. Egyetlen döntés, amely örökre megváltoztathatja sorsukat.
Beatrice a vizsga során szembesül különleges képességével: az Elfajzottak közé tartozik, akik egyetlen csoportba sem sorolhatóak. Egy szabályok uralta világban azonban ez a legveszélyesebb dolog, ami egy fiatallal történhet: ha kitudódik, az egyet jelent a halállal. A több hetes beavatása során számos félelmével, gyengeségével kell szembesülnie a fiatal lánynak, miközben titkolnia kell valódi kilétét. Amikor rájön, hogy az Elfajzottakat végleg ki akarják iktatni, olyan tettre szánja el magát, amely mindenki számára meglepetést okoz.