Könyv adatai:
Kiadó: Scolar
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 334 oldal
Eredeti cím: Eleanor & Park
Fordította: Simonyi Ágnes
Már a
megjelenése óta fájt a fogam erre a könyvre, a sok-sok jó vélemény és kritika,
meg a körülötte csapott hype nagyon felcsigázott iránta. Nagy nehezen sikerült is
belekezdenem, és valóban, már megértem, miért szereti mindenki….ami viszont nem
jelenti azt, hogy én is így érzek vele kapcsolatban.
A könyv cselekménye 1986-ban kezdődik el, abban az időben, amikor én még csak meg
sem születtem. Az akkori világ, a zenék, az együttesek, amiket a szereplők még
lemezről és walkmanről hallgattak, vagy az, hogy a srácok ahelyett, hogy a
Facebook-on lógva üzengettek volna egymásnak, a vezetékes telefonon beszélgettek,
mind-mind olyan dolog volt, ami megadta a könyv különleges atmoszféráját.
Hatalmas piros pont az írónőnek azért, hogy ebbe az időszakba helyezett egy
ifjúsági regényt. Szerintem szüksége van a fiataloknak arra, hogy tudják,
milyen volt azelőtt.
Park ázsiai származású az édesanyja lévén, így
az alacsony termet, a fekete haj és a mandulavágású szeme jóval megkülönbözteti
őt a társaitól. Azonban Park nem akar mást, csak beleolvadni a tömegbe, ami már
úgy, ahogy sikerül is neki, amikor felbukkan Eleanor. A lány minden, csak nem
átlagos. Duci, loboncos vörös haja van, és még furcsán is öltözködik. Eleanor
legalább annyira tökéletlen, mint Park, és mégis, pont ezért tökéletesek
mindketten.

