Egy verőfényes nyári reggelen magas, karcsú asszony lép ki
Boston város tömlöcének kapuján. Az előkelő szépség riadtan szorítja keblére
csecsemőjét. Talán így akarja védeni a gyalázkodó tömeg tekintetétől, vagy vele
próbálja eltakarni szégyenének jelét, a ruháján éktelenkedő, skarlátvörös „A”
betűt? Az új-angliai puritánok törvénye szerint ezt a jelet kellett élete
végéig viselnie a házasságtörőnek.
De ki lehet a gyermek apja? Ha vele volt a bűnben, vállalja
hát vele a gyalázatot is! Csak a bűnös asszony tudja a választ, ám hiába
faggatják a város előkelőségei, ő hallgat.
Talán soha nem derülne fény az igazságra, ha ugyanezen a
napon nem bukkanna fel a városban egy furcsa külsejű idegen. Hogy ki ő? Ezt is
csak Hester Prynne tudja, de nem árulhatja el, ha meg akarja őrizni másik
titkát. Így aztán csak egyre növekvő aggodalommal figyelheti a bosszúszomjas
öregember ténykedését…
Könyv adatai:
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 254 oldal
Eredeti cím: The Scarlet Letter
Fordította: Feldmár Terézia
Azt hiszem, ez tipikusan az a regény, ami már egyfajta „kultkönyvvé”
nőtte ki magát: más könyvek főszereplői olvassák nagy szeretettel, és ugyan ki
ne hallott volna már a házasságtörő asszonyokat megbélyegző, nagy, vörös színű
„A” betűről? De nem is kell olyan messzire mennünk, hogy igazamat bizonyítsam:
elég megnézni a 2010-es Könnyű nőcske című vígjátékot Emma Stone
főszereplésével, amely ugyan a mai környezetbe áthelyezve, de szintén ezt a kultikus
regényt idézi.
A történet Hester Prynne-ról,
a házasságtörő nőről szól, akit a puritán népek nyilvános megaláztatásra
kényszerítenek: élete végéig egy skarlát „A” betűt kell viselnie a szíve
fölött, megbélyegezve ezzel őt, mint bukott, bűnös asszonyt, noha a hitvesét
halottnak hiszi mindenki. Arra azonban Hester sem számít, hogy halottnak hitt
férje megaláztatásának legborúsabb eseményén fog felbukkanni, és megtalálni
igyekszik azt a bűnöst, Hester gyermekének apját, akinek a nevét a nő nem
hajlandó elárulni senkinek.
